Előszó
Kedves Olvasó!
Szeretném Önt köszönteni abból az alkalomból, hogy 2007-től az Európai Tükör a Külügyminisztérium, az európai ügyek kormányzati koordinálásáért felelős tárca gondozásában jelenik meg. A Külügyminisztérium folytatni kívánja azt a hagyományt, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal kezdett meg, majd a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel együttműködve folytatott az elmúlt évtizedben.
A Külügyminisztérium szándéka az, hogy az Európai Tükör továbbra is betöltse azt a szerepét, amelyet 1996 óta az európai ügyek véleménynyilvánítási fórumaként képvisel. Meggyőződésem, hogy a Tükör olyan megőrzendő érték, amelyet ma már elismert szerzők széles köre tesz hitelessé. A lap iránti érdeklődést pedig jól tükrözik vissza a tizenegy évfolyam számai, amelyek az egyetemek és főiskolák könyvtárainak, illetve a közigazgatás döntéshozóinak polcain sorakoznak. Terveink szerint megtartjuk a Tükör megjelenésének havi periodicitását, illetve mélyebb elemzések közkinccsé tételét szolgáló műhelytanulmányok megjelentetése is szándékunkban áll. Mindezzel biztosítani kívánjuk azt az egyedi megjelenési gyakoriságot, amely ebben a műfajban a Tükör sajátossága.
Az Európai Tükör hasábjai az előttünk álló évben remélhetőleg izgalmas fórumot teremtenek az Európai Unió múltját, jelenét és jövőjét meghatározó kérdéseknek. Idén lesz 50 éve, hogy hatályba lépett a hat alapító tagállam együttműködési akaratát tükröző Római Szerződés. A visszaemlékezés kiváló alkalmat nyújt arra, hogy számba vegyük az európai építkezés eddigi eredményeit, megerősítsük közösen osztott értékeinket, és szembenézzünk a jelen kihívásaival.
Az Unió jelenét nagyban meghatározza az - idén Bulgária és Románia taggá válásával beteljesedett, 2004-ben többek között Magyarország részvételével megkezdődött ötödik bővítési kör eredményeképpen kibővült közösség együttműködése. Meggyőződésem, hogy az Unió 2004-2007-es bővítése megerősítette a közösséget, és kölcsönösen előnyös mind a korábbi, mind az új tagállamok számára. Mindazonáltal, a kibővített Unió még számos tartalékot rejt magában, amelyeket a huszonheteknek együtt kell feltárniuk.
Az Unió jövőjét illetően számos kérdés vár megválaszolásra. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány. Mi lesz az Alkotmányszerződés sorsa? Milyen uniós szakpolitikákról születhet megállapodás a jövőben? Milyen közös költségvetést lesznek hajlandóak finanszírozni a tagállamok? Hol lesznek az Unió határai a távolabbi horizonton?
Bízom benne, hogy ezek közül a kérdések közül sokat viszontlátunk majd a Tükör lapjain, a megvitatás legjobb szándékával. Kedves Szerzőinknek ehhez kívánok sok sikert, kedves Olvasóinknak pedig tartalmas időtöltést.
Vissza