Európai Tükör 2005. július-augusztus

Előszó

Balogh András véleménye szerint az Európai Alkotmánnyal kapcsolatos népszavazások kudarcainak igen mélyek az okai. A történész-diplomata úgy véli, hogy mára kiderült: hiányoznak azok a célok, amelyek kifejleszthetnék az Európai Unióhoz tartozó nemzetállamok polgáraiban az európai identitást Nem világos például az, hogy miben különbözik az Európai Unió az Egyesült Államoktól. A világ számára akkor volna példaadó Európa, hogyha egy szociális államot tudna megvalósítani. Ennek azonban éppen a lebontása folyik. Hiányzik az európai szuverenitás számos ismérve. Nincsen önálló külpolitika, nincsen önálló biztonságpolitika, eléggé hatékony, csak Európára jellemző kisebbségpolitika. E hiányosságok ellenére Balogh professzor nem pesszimista: úgy véli, meg kell őrizni a Közösség eddigi eredményeit, és ezekre támaszkodva kell keresni a továbbfejlődés útjait.
- Beszélgetésünk időpontjában sok mindent tudunk, sok mindent nem. Felsorolnám, mi mindent tudunk. Ismeretes, hogy az Európai Unió Alkotmányáról rendezett népszavazás a „nem" meggyőző fölényét hozta Franciaországban. Még meggyőzőbben szavazták le az Alkotmányt Hollandiában. Szinte a francia referendum másnapján, Olaszországban, az Északi Ligát a kormányban képviselő Roberto Maroni népszavazást javasolt az euró és a líra párhuzamos használatáról. Nagy-Britanniában nemcsak a népszavazási előkészületeket, hanem az Alkotmányhoz kapcsolódó törvénytervezet benyújtását is felfüggesztik. Sok mindent lehetne még említeni, ami arra utal, hogy Európát megosztja a ratifikáció. A lényeg azonban ez: egy esztendővel azután, hogy kilenc másik ország társaságában hazánk tagja lett az Európai Uniónak, egy olyan típusú és méretű válság tört ki a szervezetben, amire 2004 májusában senki nem számított. Vissza