Európai jog

Szerző

Matthias Herdegen

Szerkesztő

Varga István

Fordító

Tubik Zoltán

Lektor

Dr. Vincze Attila

Budapest

'Matthias Herdegen: Európai jog ' összes példány

Kiadó:	Budapesti Fórum Európáért Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	381 oldal
Sorozatcím:	Budapesti Fórum Európáért Könyvek
Kötetszám:	1
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:	963-218-978-7

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A tankönyv hatodik kiadása fontos európai jogi fejlődési irányokat próbál nyomon követni. Említést nyernek azok az intézményi változások illetőleg várható változások, amelyek a tíz új tagállam... Tovább

Tartalom

Rövidítések jegyzéke	21
Irodalom	25
Alapvetés
Az "Európa-jog" mint a különböző európai struktúrák hálózati rendszere	29
A szűk értelemben vett Európa-jog	29
Európa-jog tágabb értelemben	31
Az Európa-jogi struktúrák különböző célkitűzései	32
Fogalmak tisztázása	34
Az Európa Tanács	36
Célok és felépítés	36
Az Európa Tanács egyezményei	37
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mint összeurópai alapjogi norma	39
Az EJEE jelentősége	39
Az Egyezmény szervei	40
Az eljárás	41
Az EJEB újabb ítélkezési gyakorlata az egyes Egyezményekben biztosított jogokkal kapcsolatban	43
Az EJEE hatálya a nemzeti jogban	52
Az EJEE jelentősége a közösségi jog általános jogelve szempontjából	54
Az Európai Közösségek és az Európai Unió kialakulása	57
Az Európai Szén- és Acélközösség	57
A Római Szerződések: az Európai (Gazdasági) Közösség és az Európai Atomenergia Közösség létrehozása	59
A közösségi rendszer további kiépítése	60
Az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés	61
Külön fejlemények (Schengeni és Dublini Szerződés)	63
Az Amszterdami Szerződés	64
A Nizzai Szerződés	66
Az Unió 2004-es bővítése	67
Az uniós jog területi hatálya	67
Külkapcsolatok	68
Az Európai Unió szerkezete	70
Az Európai Unió három "pillére"	70
Az Európai Tanács mint az Európai Unió irányító szerve	71
A közösségi szervek közreműködése a második és a harmadik pillérben	71
A Közösségek és az Európai Unió viszonya	72
A közösségi szerződések összefonódása az EU Szerződéssel	74
"Megerősített együttműködés"	74
Az Európai Közösségek és az Európai Unió jogi természete	76
Az Európai Közösségek mint nemzetközi szervezetek	76
Az Európai Közösségek nemzetek felettisége	79
Az Európai Unió jogi természete	81
Az Európai Unió rendszere mint "államok szövetsége"	82
Az Európai Közösségek és az Európai Unió a tagállamokhoz fűződő viszonya	87
A tagállamok mint a "Szerződések urai"	87
Egyes tagállamok kiválása	89
A Közösségek és a tagállamok viszonyának alapelvei	90
Az Európai Közösségek az Európai Unió motorja
Az Európai Közösségek intézményei	99
Áttekintés	99
A Közösségek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa)	103
Bizottság	118
Európai Parlament	123
Az Európai Bíróság	129
Számvevőszék	133
Kiegészítő intézmények	133
Egyéb intézmények	134
Intézményi egyensúly	135
A közösségi jog forrásai	137
Áttekintés	137
Elsődleges közösségi jog	137
Másodlagos közösségi jog	149
A korlátozott eseti felhatalmazás elve	158
A jogalkotási eljárás	161
A közösségi jog értelmezése és a jog bíró általi továbbfejlesztése	164
A hatályosság vélelme a közösségi intézmények jogi aktusaira	166
A közösségi jogvédelem rendszere	167
Az Európai Bíróság mint a közösségi jogvédelem záloga	167
Szerződésszegés miatti eljárás	168
Semmiségi kereset	169
Mulasztás megállapítására irányuló kereset	176
Előzetes döntéshozatal	176
Kártérítési kereset és a Közösségek felelőssége	181
A bíró szabad mérlegelését érintő ellenőrzés mértéke	182
Közösségi jog és nemzeti jog	185
A közösségi jog elsőbbsége	185
A tagállamok felelőssége a közösségi jog megsértése esetén	188
A közösségi jog és a német Alaptörvény	194
A Német Szövetségi Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság	202
A közösségi jog befolyása az államigazgatási jog dogmatikájára	206
Transznacionális államigazgatási aktusokkal szembeni jogvédelem	208
Az Európai Közösségek pénzügyi alkotmánya	210
Költségvetés	210
Bevételek és kiadások	211
A Közösségek költségvetésén kívüli pénzügyi aktivitások	212
Az uniós polgárság	214
Az uniós polgárság jelentősége	214
A szabad mozgás mint uniós polgári jog	214
Politikai közreműködési jogok	215
Diplomáciai védelem	217
A közös piac és az egységes piac létrehozása	219
A közös piac és a belső piac mint a gazdasági integráció irányadó céljai	219
Az egységes piac megvalósításának eszköztára	221
Nemzetközi jogi szabályozások: a Schengeni és a Dublini Egyezmény	223
A piaci szabadságjogok	226
Az alapszabadságok mint az egységes piac tartópillérei	226
A közös struktúra: a szabadságjogok mint diszkriminációs és korlátozási tilalmak	226
A védelem iránya	227
A szabad áruforgalom	230
A belső vámok és az azokkal azonos hatású díjak eltörlése	230
A mennyiségi korlátozások és az azokkal azonos hatású intézkedések tilalma	230
A kereskedelmi korlátozások jogosultsága	235
Az Európai Bíróság ítélkezésének racionalitást teremtő hatása	244
Kereskedelmi monopóliumok	245
A személyek szabad mozgása	247
A munkavállalók szabad mozgása	247
A letelepedés szabadsága	254
Fordított diszkrimináció	259
A szabad szolgáltatásnyújtás	261
A szolgáltatás alapszabadságának tárgya	261
Megengedett korlátozások	263
A másodlagos jog	264
A tőke- és fizetési műveletek szabadsága	267
Jogközelítés	269
A másodlagos közösségi jog	269
Nemzetközi jogi jogközelítés	272
Mezőgazdaság	274
Versenypolitika	277
Az EK-Szerződés 81. cikk - vállalkozások közötti megállapodások tilalma	278
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma (EKSz. 82. cikk)	280
Hatáskör és eljárás	283
A vállalati koncentrációk (szervezeti egyesülések) ellenőrzése	284
A versenyjog területen kívüli hatálya	285
Közvállalatok (EKSz. 86. cikk)	286
Az EK versenyjog viszonya a nemzeti versenyjoghoz	289
Állami támogatások	290
A nemzetközi verseny	292
Nyílt hálózati hozzáférés az energiaszektorban és más területeken	292
Kereskedelempolitika	295
Általános megjegyzések	295
Közös vámtarifa	298
Gazdaság- és monetáris politika: a Gazdasági és Monetáris Unió	299
Gazdaságpolitika	299
A monetáris politika	302
A monetáris unió mint stabilitási közösség	303
A monetáris unió intézményrendszere	304
Az európai monetáris rendszer mint a közös pénz előfutára	306
A Gazdasági és Monetáris Unió fokozatos megvalósítása	307
Környezetpolitika	320
Szociálpolitika	325
Általános megjegyzések	325
A Szociális Egyezmény átvezetése az EK-Szerződésbe	326
A jogalkotás speciális mechanizmusai	326
A férfiakkal és nőkkel való azonos bánásmód elve a munka világában	328
Egyép politikaterületek	334
Foglalkoztatáspolitika	334
Közlekedéspolitika	335
Oktatás- és kultúrpolitika	335
Egészségügyi politika	336
Fogyasztóvédelem	337
Energiapolitika	337
Iparpolitika	338
Regionális politika	338
Kutatáspolitika	339
Külkapcsolatok	340
Hatáskörök a külkapcsolatokban	340
Nemzetközi jogi szerződések hatálya a közösségi jogban	342
Az Európai Közösség és a Világkereskedelmi Szervezet (GATT/WTO)	342
Társulási megállapodások	349
Európai Gazdasági Térség	352
Transzatlanti kapcsolatok	353
Kormányközi együttműködés és reformperspektívák az Európai Unióban
Közös kül- és biztonságpolitika	355
A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés	360
Az Európai Unió fejlődési perspektívái	364
Az Unió bővítése	364
Vita egy Európai Alkotmányról	365
A Konvent által kidolgozott Alkotmány	368
Az együttműködés egyéb formái a védelmi és biztonságpolitika területén
Nyugat-Európai Unió (NYEU)	371
A NYEU mint védelmi szövetség és kollektív biztonsági rendszer	371
NYEU-feladatok átruházása az Európai Unióra	373
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)	375
Az EBEÉ-folyamat fejlődése az EBESZ-ig	375
Intézmények	379