Európai és nemzetközi médiajog

Fülszöveg

Nagy kihívást jelent egy átfogó és összehasonlító szemléletű művet írni a médiaszabályozás világáról, hiszen hiába reflektálnak ugyanazon problémákra az egyes nemzeti szabályozások, azok mégis egyedieknek tekinthetők, mindegyiket „a nyelv, a kultúra, a vallás, a földrajz és az adott helyre jellemző számos egyéb megkülönböztető jegy különleges keveréke alakította" - állapítja meg e kötet szerzője, Perry Keller. Az olvasó mégis egy olyan könyvet tarthat a kezében, mely - a folyamatosan alakuló, széttöredezett nemzetközi médiakörnyezet ellenére - egy globálisan érvényes médiajog közös alapjait elméleti igénnyel próbálja meg feltárni.
Keller ehhez egy olyan fókuszpontot választ, melyen keresztül egységesen tudja értékelni a nemzeti jogalkotások felett átívelő nemzetközi és európai médiaszabályozást, illetve annak fejlődési irányát. A média szabályozásával összefüggő kérdések megválaszolásához szükséges közös nevezőt a liberális demokráciafelfogásban, illetve az ezen alapuló... Tovább

Fülszöveg

Nagy kihívást jelent egy átfogó és összehasonlító szemléletű művet írni a médiaszabályozás világáról, hiszen hiába reflektálnak ugyanazon problémákra az egyes nemzeti szabályozások, azok mégis egyedieknek tekinthetők, mindegyiket „a nyelv, a kultúra, a vallás, a földrajz és az adott helyre jellemző számos egyéb megkülönböztető jegy különleges keveréke alakította" - állapítja meg e kötet szerzője, Perry Keller. Az olvasó mégis egy olyan könyvet tarthat a kezében, mely - a folyamatosan alakuló, széttöredezett nemzetközi médiakörnyezet ellenére - egy globálisan érvényes médiajog közös alapjait elméleti igénnyel próbálja meg feltárni.
Keller ehhez egy olyan fókuszpontot választ, melyen keresztül egységesen tudja értékelni a nemzeti jogalkotások felett átívelő nemzetközi és európai médiaszabályozást, illetve annak fejlődési irányát. A média szabályozásával összefüggő kérdések megválaszolásához szükséges közös nevezőt a liberális demokráciafelfogásban, illetve az ezen alapuló angolszász (leginkább északamerikai) médiaszabályozás-elméletben találja meg a szerző, ez alapján elemzi a nemzetközi és európai médiaszabályozási rendszereket. A magyar tudományos közönséget a szerző egy korántsem könnyű, de annál izgalmasabb szellemi kalandra hívja, melynek során - többek között - azzal a visszatérő kérdéssel szembesülhet: vajon mennyiben tartható fenn a nagyobb mértékű állami beavatkozást magának valló európai médiaszabályozási koncepció egy konvergens audiovizuális környezetben? Vissza