Európai egyesülés és modernizáció

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Balázs Péter: Európai egyesülés és modernizáció ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2001
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	353 oldal
Sorozatcím:	Magyarország az Európai Unióban
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 12 cm
ISBN:	963-389-045-4

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a könyv a megkésett magyar modernizáció helyzetének vizsgálatával kezdődik, és az örökölt társadalmi-politikai helyzetből próbálja levezetni az integrációs betagozódással kapcsolatos indítékokat. Ezután szembesíti egymással az Európai Unió és Magyarország eltérő stratégiai céljait. Az Európai Unió kiterjesztésének folyamatát meghatározza a bővítés mérete és az integráció jövőbeni összetartó ereje. Új körülmények körvonalazódnak az unió határai mentén, a bővítéssel összefüggésben átalakuló és robbanásszerűen kiterjedő nemzetközi érdekhálózat miatt. Európa egyesítésének útján a politikai szándékok különbözőségei, a rejtett vagy elhallgatott törekvések, a feltáratlan vagy félreértett helyzetek következtében "integrációs csapdák" sora nehezíti az előrehaladást. Az Európai Unió bővítésével kapcsolatos költség-hasznos elemzések is töretlen utakon járnak. a csatlakozással járó kiadások és bevételek nem egyszerűsíthetők le a költségvetési transzferek összegeire, hanem a tágabb gazdasági... Tovább

Tartalom

Előszó	11
A modernizáció Magyarországon és az Európai Unióban	17
A modernizáció fogalmi kérdései	17
Modernizáció és integráció	17
A modernizáció faktorai	20
Identitás és pluralizmus	23
A nyugat-európai integráció modernizációs célkitűzései	26
Az integrációs szerződések és a modernizáció	26
A Római Szerződés	27
Az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződés	28
Az Európai Unióról szóló szerződés	29
A magyar-EK társulási megállapodás és a modernizáció	29
A magyar modernizáció helyzete	30
"Modernizációs teszt"	30
Az iparosítás	33
A mezőgazdaság	35
A szociális gondoskodás	36
A szekularizáció	37
A társadalmi egyenjogúság	38
A hatalom jelképrendszere	40
A modernizációs centrum megválasztása	41
A társadalom jövőképe	43
Az ország identitása	44
A kitörés feltételei	46
Jegyzetek	49
Európa peremvidékének integrációs indítékai	51
A periferizálódás veszélye	51
A politikai elszigeteltség	51
"Barátságos kívül rekedés"	55
Blokkszerű kezelés és a "retardáció"	57
Az átalakulás külpolitikájának integrációs prioritásai	61
Az integrációs indítékok	61
A rendszerváltás külpolitikája	65
A leszakadás elkerülése	69
Integrációs prioritászavarok	69
Az integráció mint középtávú gazdasági program	72
Jegyzetek	76
Az Európai Unió keleti irányú bővítésének változatai	78
Az Európai Unió keleti bővítésének modelljei	78
Az integráció bővítésének változó tényezői	78
A "szabálytalan tárgyalás" lépései	81
Az induló tárgyalási pozíció	90
Az Európai Unió válaszreakciói	92
Az Európai Unió válaszreakciói	92
Az Európai Unió "kúszó stratégiája"	101
A két eltérő stratégia ütközése	105
Magyar csalódások és szerepzavarok	105
Az európai uniós álláspont hiányosságai	108
Az EU-tagság mint világgazdasági pozíció	112
A bővítési forgatókönyvek jellemzői	116
A késleltetett válaszok folytatása	116
A bővítés és az átmeneti időszak dimenziója	118
A bővítési forgatókönyvek esélyei	120
Jegyzetek	126
Európa új határai	127
A regionális terjeszkedés problémái	127
A "kis" és a "nagy" Európa	127
Szakadások a társult államok övezetében	130
A kétoldalú szerződéses kapcsolatok átalakulása	133
Az új szomszédok kezelésének módozatai	137
Az európai uniós tagság értékének csökkentése	137
A társult viszony gazdagítása	139
Szubregionális megoldások	141
Transzregionális szervezetek	142
Multilaterális szervezetek	144
Az Európai Unió mint alkufolyamat és tárgyalópartner	146
Az integrációs alkufolyamat a kívülálló országok szemszögéből	146
Az integrációs funkciók és a bővítés időigénye	149
Az integrációs aktorok növekvő számának következményei	156
Az Európai Unió bővítésének három fő érdekvonulata	162
A periféria új problémája: a szomszédok viszonya	166
Jegyzetek	171
Integrációs "csapdák" az Európai Unió, illetve Kelet- és Közép-Európa kapcsolatában	173
A nyugati fél integrációs "csapdái"	174
A "konszenzus csapdája"	174
A "félperiféria csapdája"	179
A tagjelöltek integrációs "csapdái"	184
A "modernizációs csapda"	184
Az "identifikáció csapdája"	189
Az összeurópai "csapdák"	195
A "biztonságpolitikai csapda"	195
A "földrajzi csapda"	202
Az elmélyítés és a bővítés dilemmái	209
Jegyzetek	213
Az Európai Uniós csatlakozás előny-hátrány mérlegének kidolgozása	215
Az integrációs hatások mérésének módszertani problémái	215
Alapvető módszertani kérdések	215
Költségvetési transzferek	219
Makrogazdasági hatások	221
Gazdasági-társadalmi hatások	225
A vizsgálat időhorizontjai	226
A primer integrációs hatások	230
A közvetlen forrástranszfer	230
A primer integrációs hatások köre	232
A primer integrációs hatások változatai	236
Az integrációs beilleszkedés fő konfliktusai	241
Az Európai Unió integrációs célkitűzéseinek változásai	241
A teljes jogú EU-tagság hozadéka	244
A csatlakozás fő konfliktusai	248
A tárgyalási pozíciókat meghatározó érdekek	252
Jegyzetek	256
Az integrációelmélet és az Európai Unió keleti bővítése	257
Az európai integrációelméletek tanulságai	257
A funkcionalista és a föderalista iskola	257
A neofunkcionalizmus korlátai	263
A föderalista modell válságának jelei	267
A klasszikus integrációelmélet kiterjeszthetősége	271
Fordulat az európai integrációs fejlődésben	271
Az elméleti támpontok hiánya	275
Az integrációs tapasztalat általánosításának korlátai	278
Jegyzetek	280
Elméleti alapvetés az Európai Unió keleti bővítésével kapcsolatban	282
A kelet-európai félperiféria integrálásának elméleti kérdései	282
A nemzetállamok határainak feloldása mint integrációs cél	282
A rendszerbeli különbségek problémája	284
Az integráció bővítésének legfontosabb új vonásai	286
Integrációelméleti tézisek a rendszerváltó európai államokra vonatkozóan	288
A föderatív modell kiterjesztésének időszerűtlensége	288
A piacépítés "szabályozási föderalizmusa"	289
A "politikai funkcionalizmus"	292
A gazdasági stabilizálás támogatása	295
A föderáció akadályai Közép- és Kelet-Európában	298
A "követő funkcionalizmus"	300
A "tízek" blokkja és a két tömb felnyitása	303
Elméleti összegzés	308
Az integrációs felzárkózás mátrixa	308
Stratégiai következtetések	310
Jegyzetek	312
A magyar modernizáció történelmi ciklusai	314
A modernizáció belső és külső feltételei	314
"Haza és haladás" egysége	314
Csonka fejlődési és reakciós szakaszok	316
A ciklikusság jelei	318
A ciklusok felépítése	318
A modernizációs ciklusok rendszere	320
A modernizációs elit változásai	322
Két modernizációs centrum között	324
Keleti és nyugati vonzásközpontok	324
Többszöri nekifutás egy cikluson belül	326
Nemzeti érdekek és a globális kihívás	329
Jegyzetek	333
Utószó	335
Hivatkozások	341
Rövidítések jegyzéke	349
Táblázatok és ábrák jegyzéke	351