Európa válaszuton: Háboru vagy béke?

Tartalom

Előszó 3
A magyar olvasóhoz! 5
Háború vagy béke 17
Falu Tamás : Magyar visszhang 96
Első kérdés.
Lehet-e mai viszonyok között Európában igazi békéről és a nemzetek komoly biztonságáról beszélni?
1. Az erőszakos békediktátumok rendje nem lehet állandó nyugalom alapja 19
2. A bizonytalanság érzése fegyverkezési versenybe sodorja az államokat, ez pedig állandó
veszedelme a békének 20
3. A fegyverkezési verseny minden eddiginél véresebb és borzalmasabb háboruval fenyegeti
a világ népeit 21
4. A fegyverkezés őrülete anyagi romlásba dönti a világot 22
5. A fegyveres háborútól való gazdasági félelemnek természetes következménye a népek gazdasági háborúja, ami romlásba
dönti az egész világot 22
6. Csak a lelkek valódi megértése és a nemzetközi közvéleményt nyugtalanító vitás
kérdések megoldása ajándékozhatja meg a világ népeit igazi békével, biztonsággal
és jóléttel 23
Második kérdés.
Békés uton, békés eszközökkel meg lehet-e oldani Európa mai vitás kérdéseit?
1. Lausanneban elintézték a legnehezebbnek
látszó kérdést: a jóvátételek ügyét, amivel
tulajdonképpen már meg is kezdődött a
békeszerződések revíziója 24
2. A német-francia határ kérdését, amely a
világháború kitörésének egyik főokozója
volt, a versaillesi békeszerződés véglegesen
megoldotta 25
3. Számos olyan kérdést, amelyet a békeszerződések ki nem elégítő módon intéztek el,
időközben sikerült elrendezni 26
4. A még hátralevő kérdések között súlyos természetűek is akadnak, de ezek sem
olyanok, hogy csak háború segélyével lehetne őket elintézni 27
Harmadik kérdés.
Az igazság szellemének megfelel-e a trianoni szerződés?
1. A trianoni szerződés minden békeszerződés között a legigazságtalanabb és a legkegyetlenebb 28
2. Trianon a három és félmillió elcsatolt
magyar között olyan másfélmillió magyart szakitott el hazájától, aki a meg-
csonkított Magyarországgal összefüggő
területen él 30
3. A trianoni országdarabolás a népek önrendelkezési jogának megtagadásával és
az érdekelt lakosság megkérdezése nélkül
történt 31
4. A trianoni szerződés egy ezeréves országot csonkított meg 32
5. A földrajzi és kulturális szempontok
Trianon ellen szólanak 33
6. Trianon nemzetiségi szempontból is öszszehasonlithatatlanul rosszabb helyzetet
teremtett a réginél 33
7. Magyarország nem adott arra okot, hogy
tervszerüleg megfosszák idegenajku állampolgáraitól, mert Magyarország sohasem nyomta el a területén élő nemzetiségeket 35
8. A Magyarországtól elszakított nemzetiségi kisebbségek, az úgynevezett „felszabadítottak" is elégedetlenek uj helyzetükkel . 36
9. Azok az országok, amelyek megszületésüket vagy mértéktelen megnagyobbodásu-
kat Trianonnak köszönhették, súlyos betegségben szenvedő alakulások 37
10. Magyarországot a védekezés minden eszközétől megfosztották, ami állandó veszedelme a világbékének 39
11. A kisantant államok szövetséget kötöttek
Magyarország ellen és titkos katonai
szerződésekkel fenyegetik Magyarország
létét és Európa békéjét 41
12. Magyarország nem érdemelte meg a trianoni szerződésben rárótt sorsot, mert nem
volt bűnös a háború felidézésében és a
központi hatalmak győzedelmes korszakában sem törekedett területi hódításokra . 42
13. Magyarországot Wilson elveivel félrevezették; a fegyverszüneti szerződés megszegésével kijátszották 43
14. A trianoni szerződés félrevezetésre és csalásra épült föl 44
Negyedik kérdés.
Megengedhető-e, hogy a trianoni békeszerződésben idegen uralom alá kényszerített magyarokat és egyéb nemzetiségeket a kisantant államokban állandóan üldözzék?
1. A kisebbségi jogvédelem az utódállamok területi gyarapodásának föltétel volt 47
2. A kisebbségi jogvédelem az utódállamokban teljesen csődöt mondott 47
3. A kisebbségi jogok védelme a megkötött szerződések alapján a nagyhatalmaknak is erkölcsi kötelességük 49
Ötödik kérdés.
Lehet-e tovább halogatni a Dunavölgyében pusztító gazdasági háboru megszüntetését?
1. A mai állapot nem egyéb, mint a háboru folytatása más eszközökkel 50
2. A Dunavölgyének gazdasági és politikai szétszaggatása az érdekelt államok mindegyikét sujtotta 52
3. Csak uj, gyökeres gazdasági és politikai rendezés adhatja vissza a Dunavölgyének gazdasági virágzását és politikai békéjét 53
Hatodik kérdés.
Jogosult-e, ha Magyarország békés uton és békés eszközökkel a trianoni igazságtalanság jóvátételére törekszik?
1. Egy békeszerződés sem volt még örökérvényű 54
2. A területváltozásnak nem lehet egyedüli eszköze a háboru 55
3. A békeszerződés megalkotói is módot kívántak adni a szerződés esetleges megváltoztatására 55
4. Magyarországnak különleges jogcímei is vannak a revízióra 57
5. A magyar reviziós mozgalom pacifista mozgalom 58
6. Trianon revizióját és ezzel kapcsolatban a Dunavölgyének békés és végleges rendezését, ami egész Európának érdeke, csak egy maroknyi kisebbség önzése akadályozza 59
7. Európa válsága nem oldható meg a Magyarország ellen elkövetett igazságtalanságok jóvátétele nélkül 60
8. A középeurópai zűrzavar a bolsevizmus utját egyengeti 60
9. A nemzetközi közvélemény már megérett a revizióra 61
10. Magyarország jogos és észszerű célt tűzött ki a reviziós mozgalom számára 63
Trianon térképekben és grafikonokban.
ELSŐ RÉSZ.
Amit Trianon szétrombolt.
1. Magyarország ezer éve Európa szivében . 65
2. Magyarországot csak akkor fedezte föl
Európa, amikor az Osztrák-Magyar Monarchiát fölosztották 66
3. A Magyar birodalom területe ezer év alatt 66
4. Magyarországot az Úristen is egységes
országnak teremtette 67
5. A Magyar birodalom területének felosztása 68
6. A Magyarbirodalom lakosságának felosztása . 68
7. A trianoni békeszerződés és a nemzetiségek „felszabadítása" 69
8. A trianoni határ mélyen belevágott a
magyarság testébe 70
9. Trianon összehasonlítása a többi békeszerződéssel 71, 72
10. A Magyarbirodalom a világháború előtt
erős gazdasági fejlődésben volt 73
11. A régi Magyarbirodalom gazdasági politikája 73
12. Trianon gazdasági rombolása 74
13. A magyar állam nagy gazdasági veszteségei 75, 76
14. Milyen békét akart kötni Magyarország
szomszédaival és milyen békét erőltettek
rá a szomszédok Magyarországra? . 77, 78
15. A trianoni békeszerződés erőszak és megtévesztés eredménye 79
MÁSODIK RÉSZ.
Amit Trianon "alkotott".
1. Cseh-Szlovákia 80
2. Jugoszlávia 81
3. Nagy-Románia 82
4. Közép-Európa politikai szélszaggatása és
a bolsevista veszedelem 83
HARMADIK RÉSZ.
Gazdasági összeomlás
a Dunavölgyében.
1. A világháború utáni békeszerződések állandó gazdasági válságot teremtettek Közép-Európában 84
2. A dunavölgyi országok külkereskedelmi
forgalmának összezsugorodása 85
3. A dunavölgyi államok saját erejükből
nem tudnak eleget tenni külföldi kötelezettségeiknek 85
4. Tervek a Dunavölgy gazdasági válságának megoldására 86, 87
NEGYEDIK RÉSZ.
Trianon Európa békéjét fenyegeti 88

Témakörök