Európa természet- és környezetvédelme

Tartalom

Tartalom 5
Bevezetés 11
Tanácsok a könyv használatához 12
Természetvédelem, környezetvédelem 13
I. RÉSZ
AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A
TÖRTÉNELEM SORÁN 17
1. Európa földrajzi helyzete és parttagoltsága 17
2. Európa természeti adottságai a holocén elején 19
3. Ember és környezetének kölcsönhatásai Európában a fémek megmunkálásáig 25
3.1. A mezőgazdálkodás elterjedése Európában 32
3.2. A mezőgazdasági termelés környezeti hatásai 33
3.3. Az első tartós emberi építmények Európában 34
4. A fémek megmunkálásától a középkorig 36
4.1. A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai 36
4.2. A minószi és a mükénéi civilizáció és a természeti környezet 38
4.3. A posztmükénéi időszak és a kelták kora 42
4.4. A Római Birodalom és a természeti környezet 44
4.5. Természeti katasztrófák az ókorban 48
5. Európa népessége és a természeti környezet a középkor kezdetétől
a 13. század végéig 49
6. Ember és környezete Európában a 14. századtól az ipari forradalomig 54
6.1. Éghajlat, mezőgazdaság, energia és környezet 54
6.2. Európa legnagyobb járványa 58
6.3. Az erdők veszélyeztetése és védelme 61
7. Az első ipari forradalom és környezeti hatásai 63
7.1. Találmányok és technikai újítások 63
7.2. Az ipari fejlődés környezeti hatásai 65
7.3. Népesedés és a környezet eltartóképessége 59
7.4. A környezeti tudat az első ipari forradalom idején 72
8. A második ipari forradalom 72
9. Ember és környezete Európában a 20. században 74
9.1. A népesedés jellemző vonásai 74
9.2. Az iparszerű mezőgazdaság 75
9.3. A modern mezőgazdaság környezeti hatásai 77
9.4. A természetes élővilág térvesztése, a biológiai változatosság csökkenése . 80
9.5. Az energiatermelés, az ipar és a közlekedés környezeti hatásai 87
9.6. A nukleáris energia, az elektromágneses hullámok és a környezet 92
9.7. A települési és a veszélyes hulladékok halmozódása 95
9.8. A turizmus és környezeti hatásai 98
10. A legfontosabb környezeti kérdések Európáról 98
II. A TERMÉSZET PUSZTÍTÁSA, ÁTALAKÍTÁSA ÉS VÉDELME EURÓPÁBAN 100
1. Az antropogén hatások erőssége és sokfélesége 100
2. A természetvédelem európai szintű összehangolásának előjelei 104
3. Az ökoszisztémák típusai, állapotuk és fajdiverzitásuk 108
3.1. Az erdők természetes típusai 108
3.2. Az erdők pusztulása 112
3.3. Egyéb kedvezőtlen hatások az erdőkre 118
3.4. Az erdőtelepítés és fakitermelés környezeti hatásai
különös tekintettel a faji diverzitásra 121
3.5. Fakitermelés és trópusi fa import Európában.
Az európai gazdálkodás hatása a trópusi erdőkre 124
3.6. Bokros és füves társulások 129
3.7. Folyók és tavak élő rendszerei 131
3.8. Lápok, mocsarak, marschok 136
3.9. Tengerparti és tengeri ökoszisztémák 138
3.10. Magashegységi ökoszisztémák az erdőhatár fölött 141
3.11. Tundrák 142
3.12. Kultúrökoszisztémák 142
4. A biológiai sokféleség és a fenyegetett fajok 143
4.1. Alapfogalmak 143
4.2. A fajgazdagság és a fajok fenyegetettségének területi különbségei 144
5. Biológiai sokféleség és természetvédelmi stratégia a Kárpát-medencében
(Varga Zoltán) 150
5.1. A Kárpát-medence biodiverzitásának általános vonásai:
életföldrajzi hatások 150
5.2. Bennszülött és reliktum fajok a Kárpát-medencében és Magyarországon 154
5.2.1. Bennszülött fajok (endemizmusok) 154
5.2.2. Reliktum fajok a Kárpát-medencében 155
5.3. A Kárpát-medence élővilágának életföldrajzi komponensei 156
5.3.1. Policentrikus elterjedésű palaearktikus és holarktikus fajok 156
5.3.2. Szibériai (boreo-kontinentális) fajok 157
5.3.3. Holomediterrán fajok 157
5.3.4. Atlantomediterrán fajok 158
5.3.5. Pontomediterrán fajok 159
5.3.6. Ponto-kaszpi fajok 159
5.3.7. Déli-kontinentális (dél-szibériai, mandzsúriai) fajok 160
5.3.8. Nyugat-balkáni (illír) fajok 161
5.3.9. Kelet-balkáni (moesiai) fajok 161
5.3.10. Alpin (arktikus-alpin) fajok 161
5.3.11. Kárpáti fajok 162
5.3.12. Dacikus fajok I 162
5.3.13. Xeromontán fajok 163
5.3.14. Eremiális fajok 163
5.3.15. Kozmopolita és adventív fajok 164
5.4. A Kárpát-medence életföldrajzi tagolódása 164
5.5. Természetvédelmi stratégia és prioritások a Kárpát-medencében 166
6. Az élettelen természet adottságai és értékei Európában 170
6.1. Az élettelen természeti értékekről és az élettelen természeti környezet
értékeléséről 170
6.2. A kontinens élettelen természeti környezetének jellemző adottságai 171
7. Európa főbb természeti értékeinek összefoglaló jellemzése 179
7.1. Észak-Európa 180
7.2. A Szovjetunió európai utódállamai 182
7.3. A többi volt szocialista ország 184
7.4. Az Európai Unió dél-európai országai 188
7.5. Nyugat-Európa országai 191
7.6. Nyugat-Közép-Európa országai 194
8. A természetvédelem módszerei 206
8.1. A természetesség foka és az lUCN-kategóriák: a területi védelem
meghatározó szerepe 206
8.2. Területi védelem a jogilag nem védett területeken.
A Páneurópai Ökológiai Hálózat 225
8.2.1. Az ökológiai hálózat létrehozásának elméleti alapjai
és gyakorlati nehézségei 225
8.2.2. A Páneurópai Ökológiai Hálózat létesítésének helyzete
2002-ben 229
8.2.3. A magyarországi ökológiai hálózat 235
8.3. Fajok és élettelen természeti objektumok védelme 236
8.4. Az Európai Unió természetvédelmi politikája (Fazekas István) 240
8.4.1. A természet- és tájvédelem uniós jogszabályai 240
8.4.2. A biológiai sokféleség megőrzésének céljai és feladatai 2010-ig 244
8.4.3. Magyarország természetvédelmi feladatai az integráció során 245
8.4.3.1. Természetvédelem 245
8.4.3.2. Tájvédelem - fenntartható területhasználat 247
8.5. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények 249
8.5.1. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről,
különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar - Irán) 249
8.5.2. Egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről
(Bonn - NSZK) 251
8.5.3. Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok
és természetes élőhelyeik védelméről (Bern - Svájc) 253
8.5.4. Biológiai Sokféleség Egyezmény (Rio de Janeiro - Brazília) 254
8.5.4.1. Jegyzőkönyv a biológiai biztonságról
(Cartagena-Kolumbia) 256
8.5.5. Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok
nemzetközi kereskedelméről (Washington - USA) 256
III. RÉSZ
EURÓPA KÖRNYEZETVÉDELME 259
1. Gazdasági és társadalmi változások Európában a 20. század végén,
környezetvédelmi szempontból - különös tekintettel az iparra
és a mezőgazdaságra 259
2. A közlekedés és a turizmus fejlődésének értékelése környezeti szempontból 268
3. A fejlettség és a környezeti hatások kapcsolata és értékelése 271
4. A népesedés és az épített környezet hatása a természeti környezetre 280
5. Az épített környezet értékei és kapcsolatuk a természeti környezettel 285
5.1. Az épített környezet jellemző típusai a történelem során 285
5.2. Észak-Európa 289
5.3. Nyugat-Közép-Európa 290
5.4. Kelet-Közép-Európa 291
5.5. Dél-Európa 293
5.6. Nyugat-Európa 294
5.7. Kelet-Európa 295
6. Városi környezet Európában 296
6.1. Általános értékelés 296
6.2. Európa városainak levegőszennyezettsége 302
6.3. A városok vízellátása és vízminősége 308
6.4. A városok zajszennyezése 312
6.5. A városok lakásellátottsága és a városon belüli területhasználat 315
6.6. A városi hulladék mennyisége és kezelése 319
6.7. A városi környezet összetett minősítése európai példákon 322
6.8. Az európai városok környezetének jövője - nemzetközi
kezdeményezések a fenntartható városokért 326
7. A levegő regionális háttérszennyezettségének különbségei kontinensünkön 329
7.1. A fontosabb légszennyező anyagok koncentrációjának
területi különbségei 329
7.1.1. A kén-dioxid 329
7.1.2. A nitrogén-oxidok és az aeroszolok 341
7.1.3. A felszínközeli ózon és egyéb szennyezők 348
7.2. Levegőszennyezettségi térségek Európában 354
7.3. Nemzetközi egyezmények a levegőszennyezés csökkentésére 360
7.3.1. Egyezmény az országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről 360
7.3.2. Egyezmény az ózonréteg védelméről 364
8. Éghajlatváltozás Európában? 365
8.1. A feltételezett éghajlatváltozás 365
8.2. Az európai éghajlat a 21. században 366
8.3. Az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése 370
9. Vízkészletek, vízkivétel és a vizek szennyezettsége Európában 376
9.1. Vízkészletek, vízkivétel, vízfelhasználás, vízfogyasztás 376
9.2. A felszíni vizek szennyezettsége 380
9.2.1. A folyók szennyezettsége 380
9.2.2. Az állóvizek állapota 387
9.3. A felszín alatti vizek állapota 391
9.4. A tengervíz állapota Európa partjainál 398
9.4.1. A tengerek természeti adottságai és vízgyűjtőik népessége 398
9.4.2. A Földközi-tenger 400
9.4.3. A Fekete- és az Azovi-tenger 406
9.4.4. A Balti-tenger 409
9.4.5. Az Északi-tenger 413
9.4.6. Az Atlanti-óceán 415
9.4.7. A Norvég-, a Fehér- és a Barents-tenger 417
9.5. A vizek védelmét szolgáló nemzetközi egyezmények 418
10. A talajok állapota, degradációs folyamatok és talajvédelem 422
10.1. A víz- és a szélerózió 423
10.2. A talajtömörödés, vízhatás és talajsavasodás 428
10.3. Növényvédő szerek és műtrágyák hatásai a talajokra 429
10.4. A talaj szerves anyagának elvesztése és a másodlagos szikesedés 432
10.5. A talaj pontszerű szennyeződései 432
11. Természeti és antropogén környezeti katasztrófák Európában 435
11.1. Természeti katasztrófák 435
11.2. Technológiai eredetű környezeti katasztrófák 438
12. Környezetpolitika az Európai Unióban és a magyar csatlakozás
(Fazekas István) 444
12.1. Az Európai Közösség környezetpolitikájának céljai és alapelvei 444
12.2. A környezeti elemekre irányuló környezetpolitika 448
12.2.1. A levegővédelem 448
12.2.1.1. Az ózonréteg károsodása 449
12.2.1.2. Üvegházgázok kibocsátása és globális klímaváltozás 450
12.2.1.3. A környezet elsavasodása 450
12.2.2. A vízvédelem 451
12.2.2.1. A vízszennyezés és vízfelhasználás 453
12.2.2.2. A tengerek és tengerpartok védelme 454
12.3. A káros környezeti hatásokra irányuló környezetpolitika 454
12.3.1. Zajvédelem 454
12.3.2. Hulladékgazdálkodás 455
12.3.3. Környezetbiztonság 459
12.3.3.1. Vegyi anyagok 459
12.3.3.2. Genetikailag módosított szervezetek 460
12.3.3.3. Nukleáris biztonság és az ipari kockázatok
csökkentése 460
12.4. A gazdasági ágazatokra irányuló környezetpolitika 463
12.5. Az Európai Unió környezeti állapota az ezredfordulón 466
12.5.1. A gazdasági célágazatok terén elért környezetpolitikai
eredmények 468
12.6. Az Európai Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja
az új évezred első évtizedére 471
12.6.1. A környezet-egészségvédelem céljai és feladatai 471
12.6.2. A természeti erőforrások megőrzésének és fenntartható
használatának céljai és feladatai, beleértve
a hulladékgazdálkodást 473
12.6.3. Az Európai Unió bővítésével és a nemzetközi kapcsolatokkal
összefüggő környezetpolitikai célok és feladatok 474
12.7. A 6. Akcióprogram által kijelölt célok megvalósításának eszközei 475
12.7.1. A környezetvédelmi jogszabályok betartatása, gyakorlati
megvalósítása 475
12.7.2. A környezetvédelmi szempontok integrációja az egyéb
uniós politikákba 477
12.7.3. Szoros együttműködés kialakítása a gazdasággal
és a fogyasztókkal, a környezetvédelmi költségek internalizálása,
a fogyasztói szokások befolyásolása 478
12.7.4. A polgárok környezeti adatokhoz, információkhoz való
hozzájutásának elősegítése 480
12.7.5. Környezettudatos területhasználat felé mozdulás 480
12.8. A környezetvédelmi csatlakozási tárgyalások során folytatott
hazai stratégia 481
12.9. A Közösségi Vívmányok (Acquis) Átvételének Nemzeti Programja (ANP)
környezetvédelmi vonatkozásai 483
12.10. Hazai környezetpolitikai stratégia 2002-től 484
13. Rövid válaszok az Európával kapcsolatos legfontosabb környezeti kérdésekre 485
(Összefoglalás) 485
Köszönetnyilvánítás 492
Mellékletek 493
Irodalom 499
Kislexikon 512
Rövidítések jegyzéke 518
Név-és tárgymutató 521

Témakörök