Európa mítosza

Fülszöveg

Ditrói Akos (B udapest, 1926. márc. 31.) költő, műfordító, esszéista. 1951-b en a Bud apesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, majd az 1956 -os forradalomban való részvétele miatt '56 de-cemberében nyugatra emigrált. 1957 januárjától Franciaországban él, francia nyelven tett közzé cikkeket Közép-Európáról az Esprit-ben. A párizsi Ma gyar Mű-hely második számának fedőlapján 1962-ben képzőművészeti szerkesztőként szerepel. Versei a Magyar Műhelyben, az Irodalmi Újságban, valamint az Új Látókatárban jelentek meg. Több színdarabja is magyar fordításra és kiadásra vár. Művei:
• Les Racines de la Citadelle, Párizs, Les Trois Arches, 1991.
• Le Justicier Clonq — Igazságtevő nyomozó, Párizs, Editions de Liesse, 1992. — 1. Actions fabuleuses du J. C. 1992.; — 2. Missions occultes du J. C. 1995.
• Csontos János: Szajnaparti szonettek — Sonnets parisiens; (franciára fordította Ditrói Ákos, Zalaegerszeg, 1997.)
• Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból — Cbants de Na Conxy... Tovább

Fülszöveg

Ditrói Akos (B udapest, 1926. márc. 31.) költő, műfordító, esszéista. 1951-b en a Bud apesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki diplomát szerzett, majd az 1956 -os forradalomban való részvétele miatt '56 de-cemberében nyugatra emigrált. 1957 januárjától Franciaországban él, francia nyelven tett közzé cikkeket Közép-Európáról az Esprit-ben. A párizsi Ma gyar Mű-hely második számának fedőlapján 1962-ben képzőművészeti szerkesztőként szerepel. Versei a Magyar Műhelyben, az Irodalmi Újságban, valamint az Új Látókatárban jelentek meg. Több színdarabja is magyar fordításra és kiadásra vár. Művei:
• Les Racines de la Citadelle, Párizs, Les Trois Arches, 1991.
• Le Justicier Clonq — Igazságtevő nyomozó, Párizs, Editions de Liesse, 1992. — 1. Actions fabuleuses du J. C. 1992.; — 2. Missions occultes du J. C. 1995.
• Csontos János: Szajnaparti szonettek — Sonnets parisiens; (franciára fordította Ditrói Ákos, Zalaegerszeg, 1997.)
• Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból — Cbants de Na Conxy Pan (Ditrói Ak os francia fordításában és rajzaival, Budapest,
Szószabó Stúdió, 1998.)
urópa hercegnőt maga Zeusz rabolta el, hogy Föníciából, szülőföldjéről Kréta szigetére vigye. Kettejük elsőszülöttje Minósz király, akinek felesége egy bikától a férfi-testű, bikafejű, emberevő' Minotauroszt foganja.
Eddig tudtuk, de vajon hogyan folytatódhat a történet tovább? Nem illene felt gyélnünk rá, hogy nicsak, nekünk európaiaknak egy félállati szörnyeteg 'jeleske dik' mindjárt a legősibb felmenőink között? Nem volna ez mély, intó' magyarázat sok mindenre? És a megszabadulás módja, vajon nem tanulsággal teljes-é?
A tudatküszöb-alatti mélységek labirintjába invitálva az olvasót, e kérdéseket feszegeti a jelen „komolydia", a tragikumon túl finom, olykor vérbő" humorral és kendőzetlen erotikával gondolva tovább a mitológiai történetet.
Mulatásul, okulásul mindenkinek, aki kíváncsi rá. Vissza