Előszó
Miért és hogyan született e munka?
Tizenkét évvel ezelőtt, századunk közepén rövid tanulmányt jelentettem meg az európai történelemről, melyben azt próbáltam meghatározni, hol vannak e történelem...
Tovább
Előszó
Miért és hogyan született e munka?
Tizenkét évvel ezelőtt, századunk közepén rövid tanulmányt jelentettem meg az európai történelemről, melyben azt próbáltam meghatározni, hol vannak e történelem idő- és térbeli határai, illetve választóvonalai, de csak a zárófejezetben érintettem az európai közösség történetének tartalmával kapcsolatos problémákat. Most, a század hetedik évtizedének elején két dolog is indokolja, hogy a kérdést újra bonckés alá vegyem. Nem a már meglehetősen jól ismert tények újbóli felsorolása a célom, hanem hogy megkíséreljem, maguk az európaiak és egyáltalában az emberiség okulására felfedni az európai történelem jelentését, és az európai tudat vizsgálatán keresztül bemutatni annak történetét.
Az elmúlt tíz év során főként az amerikai segítségnek, de nem utolsósorban az itt élő népek tehetségének és erőfeszítéseinek hála, Nyugat-Európa gazdasága alig remélt fellendülést produkált. De a nyugat-európai integrációs folyamat ellenére - e folyamat sokkal sikeresebb a gazdaság, mint a politika területén - nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak a német központ, de Európa egésze is még sokáig megosztott marad, mert Kelet-Közép-Európa, illetve Kelet-Európa felszabadulása, mely 1956-ban szinte karnyújtásnyira lévőnek tűnt, e pillanatban csupán meglehetősen távoli remény.
Semmi sem teszi oly szembetűnővé Európa súlyos helyzetét, mint az ellentét, hogy miközben a világnak ezen a részén sok, korábban független történelmi nemzettől megtagadták az önrendelkezés jogát, addig épp az önrendelkezés jogára hivatkozva egyre több régi és új ázsiai, illetve afrikai ország - még az elmaradottak is - küzdi ki egyenjogúságát. Az úgynevezett hidegháborúban, mely néhány évnyi illúzió után még nagyobb intenzitással folytatódott, az Egyesült Államok védelmét élvező és Szovjet-Oroszország által fenyegetett európai szabad nemzetek helyzete minden korábbinál nagyobbmértékben függ a két, Európán kívüli szuperhatalom politikájától. Az elmúlt tíz év atom- és nukleáris kutatásai olyan eredményeket produkáltak, hogy egy valódi háború kitörése esetén a két hatalom közé szorult, viszonylag kis területű Európában a világ bármely más részénél nagyobb esélye lenne a teljes pusztulásra. Éppen ezért legfőbb ideje, hogy a műszaki haladás századában számba vegyük az európai örökség értékeit és megőrzésének esélyeit. Noha európai gyökerei voltak, a műszaki haladás kora olyan világot teremtett, mely materiális szempontból egységes, de szellemileg megosztott, melyben Európa könnyen lesüllyedhet, sőt akár el is tűnhet.
Vissza