I. kötet: | |
Előszó | 5 |
A mi "Kontinensünk" | |
Európa fogalma (dr. Székely András) | 9 |
Európa megismerése (Dr.Székely András) | 11 |
Európa földje (dr. Székely András9 | 14 |
Évszázmilliók nyomán | 14 |
....tagolt domborzat született | 22 |
A "távfűtéses" kontinens | 25 |
Hét tenger táplálója | 36 |
Tundrák, lombos erdők, sztyepek | 45 |
Európa népessége és gazdasága | 53 |
Európa benépesülése | 53 |
Az európai nyelvek | 55 |
Zsúfolt kontinens | 56 |
A népesség tömörülése | 59 |
A világtörtélem legmozgalmasabb színpada | 62 |
Európa és a világgazdaság | 63 |
Európa és az integráció | 64 |
Európa gazdasága | 67 |
Európa a világkereskedelemben | 84 |
Európa természeti képe | |
Európai tájak (dr.Székely András) | 87 |
Ős-Európa (dr. Pécsi Márton) | 91 |
A jégkorszak hagyatéka | 91 |
Ős-Eruópa sziklatalapzata | 94 |
Hűvös Európa | 97 |
Rövid folyók, sok víz | 98 |
A zuzmóktól a lombos erdőig | 100 |
Ős-Európa tájai | 102 |
A hosszú Skandináv-hegységcsoport | 102 |
A letarlot Svéd-ősmasszívum | 104 |
A tavas Finn-Karéliai-ősmasszívum | 106 |
Észak-Európa zord szigetei | 109 |
Európa törzse | 112 |
A Nyugat-Európai-rögvidék | 112 |
A Brit-szigetek | 112 |
Ezernyi sziget-közös vonások | 113 |
Az Angol-sziget | 118 |
A Francia-Belga-rögvidék | 125 |
A Közép-Európai-rögvidék | 137 |
A tarka Közép-Európai romhegyvidék | 140 |
A jégtakaró hordalékával feltöltött Közép-Európai-síkság | 154 |
Fiatal Európa | 171 |
A tömzsi Ibériai-félsziget | 171 |
A félsziget természeti képe | 171 |
A félsziget északi tájai | 175 |
A félsziget központi tájai | 178 |
A félsziget déli tájai | 180 |
A félsziget nyugati tájai | 182 |
A karcsú Appennini-félsziget | 184 |
Napsugaras nyugtalan föld | 185 |
Európa gerince: Az Alpok | 197 |
Az Alpok születése... | 199 |
...és magashegységgé fejlődése | 202 |
Hány Alpok létezik tulajdonképpen? | 206 |
Anyárias téltől a télies nyárig | 209 |
A kimeríthetetlen víztartály | 210 |
Az olajfáktól a jégmezőkig | 211 |
A besüllyedt északi előtér | 213 |
Európa koszorúja: a Kárpátok | 215 |
Szoros rokonságban az Alpokkal | 216 |
A domborzattól függő éghajlat és élővilág | 219 |
A nagy vízelválasztó | 221 |
A Kárpátok részei | 221 |
A Kárpátok külső szegélye | 230 |
Európa központi katlanja: A Kárpát-medencék | 236 |
Gyökeres felszínfordulat | 233 |
A zárt medencejelleg következményei | 233 |
A hézagos válaszfalak | 234 |
Az óriás katlan mélyén | 236 |
Az ezerarcú Balkán-félsziget | 244 |
Változatos, mozgékony Föld... | 244 |
...tarka éghajlati térkép | 246 |
Láthatatlan vízhálózat, malmokat hajtó források | 249 |
Legnagyobb fajgazdagság - domináló kopárság | 249 |
A félsziget főgerince: a karsztos Dinaridák | 251 |
A félsziget mellékgerince: a Balkanidák | 261 |
A félsziget ősi magva: a szétdarabolt Thrák-Macedón-masszívum | 267 |
Tágas nagymedencék | 272 |
Észak-Európa országai | |
Finnország | 277 |
Évszázados harc a függetlenségért | 277 |
Nagy ország, kis nép | 279 |
Zöld arany és fehér szén | 281 |
Az erdőktől és mocsaraktól elhódított termőföld | 289 |
Az erdő Finnország kincse | 290 |
Közlekedés és kereskedelem | 290 |
Finn tájak, finn városok | 291 |
Dél-Finnország és az Aland-szigetek | 292 |
A Botteni-öböl partvidéke | 294 |
A Tóvidék | 294 |
A Finn-Lappföld | 296 |
Svédország | 297 |
Erdők és tavak földje | 297 |
Fényes múlt - józan jelen | 299 |
Észak legnépesebb nemzete | 301 |
A "svéd csoda" | 302 |
Vasérc, erdő, vízi erő | 304 |
A vasércből acél | 308 |
...az acélból golyóscsapágy | 309 |
A mezőgazdaság a svéd gazdaság mostohagyermeke | 312 |
Villamosított vasút - korszerű tengerhajózás | 315 |
Gazdasági körzetek és városok | 316 |
A "műhely" | 316 |
Az "éléstár" | 321 |
"Erdőország" | 323 |
Norvégia | 326 |
A fjordok világa | 326 |
A vikingektől a fiatal norvég államig | 328 |
Gyéren lakott ország | 328 |
Arccal a tenger felé | 330 |
Az ipar két pillére: a halászat és az erdő | 331 |
A fehér szén | 332 |
A jövő iparága: a vegyipar | 336 |
A könnyűipar a fát hasznosítja | 336 |
Ami kevés: a termőföld | 337 |
Heringhalászat - bálnavadászat | 339 |
Hajós nemzet | 339 |
Körzetek, városok | 342 |
A jövő: Észak-Norvégia | 342 |
A múlt: Nyugat-Norvégia | 344 |
A jelen: Dél- és Kelet Norvégia | 345 |
Dánia | 347 |
A tenger országa | 347 |
Dicső múlt, biztató jelen | 348 |
Népesség | 349 |
Dánia már iparából él | 351 |
Belterjes mezőgazdasaág | 355 |
Fő országút a tenger | 358 |
A dán vaj és szalonna útja | 359 |
Gazdasági körzetek | 360 |
Koppenhága és Sjaelland északi része | 360 |
Dél-Sjaelland, Lolland, Falster és Mon szigetei | 361 |
Jylland keleti partvidéke, valamint Fyn, Langeland, Aero és Als szigetei | 361 |
Nyugat-Jylland | 362 |
Bornholm-sziget | 362 |
Faeroer-szigetek | 362 |
Izland | 363 |
A gejzírek szigete | 364 |
Fiatal ország | 365 |
Maroknyi nép | 365 |
Halászok szigete | 366 |
Ahol nincs vonat | 368 |
Az izlandi hal piacai | 369 |
Városok | 370 |
Nyugat-Európa országai | |
Nagy Britannia és Észak-Írország | 373 |
Európa peremén | 373 |
A britektől Nagy-Britanniági | 374 |
Egy ország városba költözik | 375 |
A széntől az atomig | 379 |
Vas- és acélnagyhatalom | 386 |
A gépgyártás bölcsője | 390 |
"Twedd" és "Cheviot" | 390 |
Vegyipar: a fejlődés kulcsa | 392 |
Mezőgazdálkodás - bérletrendszerben | 393 |
A szigetország közlekedése | 396 |
Országrészek, városok | 399 |
London és Dél-Anglia | 399 |
Midlands | 401 |
Lancashire és Yorkshire | 403 |
Északkelet-Anglia | 404 |
Wales és Délnyugat-Anglia | 404 |
Skócia | 406 |
Észak-Írország | 408 |
Írország | 409 |
Franicaország | 412 |
Ötezer esztendő | 412 |
Új demográfiai hullám | 414 |
Változatos ipar, sokszínű mezőgazdaság | 419 |
Új energiák az ipar szolgálatában | 421 |
A lorraine-i vasérctől a Renault autóig | 424 |
A jövő iparága | 427 |
A híres francia könnyűipar | 428 |
Janus-arcú mezőgazdaság | 429 |
A lágybúza hazája | 431 |
Fejenként 120 liter bor | 432 |
Ahol 300 féle sajtot készítenek | 432 |
A tenger ajándéka | 434 |
Ahol Európa leggyorsabb expressze száguld | 435 |
Körzetek, városok | 438 |
Halászok és parasztok földje (Északnyugat) | 439 |
A francia Délnyugat | 441 |
Az ország "víztornya" | 443 |
A Rhone két partján (Délkelet) | 444 |
Történelmi összecsapások színtere | 448 |
Napsütötte Dél | 450 |
Az ország szíve (Párizs) | 453 |
Monaco | 457 |
Benelux Államok | 458 |
Hollandia | 462 |
"Fennmaradok" | 462 |
A Delta-terv | 462 |
A Zuiderzee-program | 463 |
Miből él a világ legsűrűbben lakott országa? | 467 |
Tulipánmezők és dús füvű legelők | 468 |
Sokoldalú gyorsan fejlődő ipar | 473 |
Óriási hajóforgalom, élénk külkereskedelem | 477 |
Hollandia körzetei, városai | 481 |
A tengerjárta part (Északkelet) | 481 |
Hollandia szíve (Nyugat) | 482 |
Zeeland és a polderek (Északnyugat) | 485 |
A zöldség és tej hazája (Délkelet) | 485 |
Belgium | 487 |
Európa országútja | 487 |
"Európa műhelye" | 488 |
Sűrű népesség egyenlőtlen megoszlással, nemzetiségi problémákkal | 489 |
Az ipar természeti és társadalmi alapjai | 491 |
Fém és textil | 493 |
"Európa kapuja" | 500 |
Országrészek és városok | 502 |
Flandria mezői | 502 |
Közép-Belgium | 503 |
A belga "Black-Country" | 504 |
Az Ardennek vidéke | 505 |
Luxemburg | 506 |
Nevezéktani kérdések | 508 |
Szakkifejezések magyarázata | 510 |
Név- és tárgymutató | 515 |
II. kötet: | |
Közép-Európa országai | |
Svájc | 7 |
Harc az egyesülésért és önállóságért | 7 |
Négynyelvű nép | 9 |
A fehér szén országa | 11 |
Ipari fellegvár - nyersanyag nélkül | 13 |
Alpesi mezőgazdaság | 17 |
Gazdasági kapcsolatok | 18 |
Hágók, alagutak, szerpentinek | 20 |
400 méterről - 4000 méter fölé... | 22 |
Mittelland | 22 |
Az Alpok | 26 |
A Jura | 29 |
Liechtenstein | 31 |
Ausztria | 33 |
Európa átjárója | 33 |
Az osztrák Föld | 34 |
Egy világbirodalom utóda | 36 |
Az osztrák nép | 37 |
A semleges ország gazdasági gondjai | 39 |
A nehézipar az élen | 40 |
Alpesi mezőgazdaság | 44 |
A Duna-völgy: Európa forgalmas "országútja" | 47 |
Európa találkozóhelye | 49 |
Kelet és nyugat partnere | 49 |
Tartományok, városok | 50 |
A két német állam | 58 |
Germiniától a harmadik birodalomig | 58 |
Egy nép két állam | 62 |
Német Szövetségi Köztársaság | 63 |
Európa harmadik legsűrűbben lakott állama | 63 |
Az NSZK ÉS AZ EURÓPAI gazdasági integráció | 66 |
Állam az államban: a nagyipar | 67 |
Az ipari termelés lendítőkereke | 71 |
A hazai nyersanyag nem elég | 71 |
A vezető ágak: gépgyártás és vegyipar | 73 |
Az ipari hatalom mezőgazdasága | 78 |
Autópályák, vízi utak | 82 |
A világ második exportőre | 83 |
Tartományok, városok | 84 |
Bajorország | 84 |
Baden-Württemberg | 87 |
Hessen | 88 |
Rajna-vidék-Pfalz | 90 |
Saar-vidék | 90 |
Észak-Rajna-Vesztfália | 91 |
Alsó-Szászország | 95 |
Schleswig-Holstein | 96 |
Német Demokratikus Köztársaság | 99 |
Északon ritka, délen sűrű népesség | 100 |
Gazdasági örökség és tervgazdálkodás | 102 |
Az újjászervezett ipar | 104 |
Szén és kálisó | 104 |
Régi iparágak megújhodása | 110 |
Az ősi mezőgazdaság új vonásai az ország érrendszere: a közlekedés | 116 |
Tartományok, városok | 123 |
Mecklenburg | 125 |
Brandenburg | 127 |
Szász-Anhalt | 129 |
Thüringia | 132 |
Berlin | 134 |
Lengyelország | 136 |
Változó határok | 136 |
A lengyel föld | 139 |
Harmincmillió lengyel | 143 |
Fejlett ipari ország felé | 146 |
A nehézipar szerkezete | 149 |
A legrégibb lengyel iparág | 151 |
Ipari gócok | 151 |
Nagyüzemek és nadrágszíjparcellák - a lengyel mezőgazdaság | 152 |
Birkózás a múlttal és jövővel | 152 |
A lengyel föld termékei | 154 |
A közlekedés ütőerei | 157 |
Lengyel körzetek és városok | 159 |
Középkelet Lengyelország | 161 |
Középnyugat-Lengyelország | 164 |
A tentermellék | 165 |
A Déli-iparvidék | 170 |
Szilézia | 172 |
Csehszlovákia | 175 |
Európa szívében | 175 |
Új állam születik | 175 |
Csehszlovákia népei | 176 |
Gazdag ipari hagyományok | 178 |
Barnaszénből energia és műanyag | 179 |
Ércek a hegyekben, kohók a völgyekben | 182 |
Gépkocsik futószalagon | 184 |
A vegyipar | 185 |
Ahol a híres cseh üveg készül | 185 |
A textilipar | 186 |
A mezőgazdaság az ipar árnyékában | 188 |
Közlekedés, külkereskedelem | 192 |
Csehszlovákia körzetei | 193 |
Közép-Csehország | 193 |
Nyugat-Csehország | 194 |
Észak-Csehország | 196 |
Dél-Csehország | 197 |
Kelet-Csehország | 197 |
Dél-Morvaország | 198 |
Észak-Morvaország | 200 |
Nyugat-Szlovákia | 201 |
Közép-Szlovákia | 202 |
Kelet-Szlovákia | 203 |
Magyarország | 205 |
Ezer esztendő | 205 |
Magyarország népessége foglalkozást cserél | 207 |
Falvak, tanyák és városok | 212 |
Agrárországból ipari országgá | 216 |
Modern nehézipar születik | 216 |
A parcellák táblákba olvadnak össze | 225 |
A közlekedés érrendszere | 233 |
Magyarország és a nemzetközi munkamegosztás | 234 |
A gazdasági körzetek | 235 |
A Központi-iparvidék | 235 |
A Dunántúli-iparvidék | 236 |
A Kisalföld | 236 |
A Dél-Dunántúl | 237 |
Az Északi-iparvidék | 238 |
A Nyírség | 238 |
A Duna-Tisza köze | 239 |
A Tisza-vidék | 239 |
Románia | 241 |
A bőkezű természet | 241 |
Az önálló államélet kialakulása | 244 |
Népesség és települések | 251 |
A népgazdaság alapvonásai | 251 |
Energiagazdálkodás | 253 |
A nehézipar | 257 |
A könnyűipar | 260 |
A mezőgazdaság | 260 |
Közlekedés - kereskedelem | 265 |
Országrészek, tartományok | 267 |
A Havasföld | 269 |
Délnyugat-Erdély és az alföldi peremvidék | 271 |
Észak- és Közép-Erdély | 274 |
Moldova | 278 |
Az Alsó-Dunai-Fekete-tengeri-vidék | 280 |
Dél-Európa országai | |
Spanyolország | 285 |
Két tenger között | 285 |
Viharos századok | 287 |
Fehér falvak, színes városok | 289 |
Lassan fejlődő ipar | 291 |
A Föld nélküli parasztok országa | 296 |
Közlekedés - külkereskedelm | 300 |
Gazdasági körzetek, városok... | 302 |
Észak-Spanyolország | 302 |
Kelet-Spanyolország | 306 |
Belső-Spanyolország | 310 |
Dél-Spanyolország | 314 |
Portugália | 318 |
Ország az óceán peremén | 318 |
Változatlan határok | 319 |
Népesség. Gyarmattartó - félgyarmati ország | 321 |
Bányászat és könnyűipar | 323 |
Mediterrán kultúrák | 323 |
A vezető szerepe a tengeri szállításé | 326 |
Gazdasági körzetek | 326 |
A Dourótól É-ra fekvő hegyvidék (É-Portugália) | 327 |
A Duoro és Tejo közti vidék: Beira | 328 |
Dél-Portugália | 329 |
Andorra | 332 |
Gibraltár | 334 |
Olaszország | 337 |
Út az egységes Itália felé | 337 |
Róma örökösei | 340 |
Észak és Dél: két világ | 343 |
690 ezer ipari vállalat | 344 |
Mediterrán gazdálkodás | 351 |
Az olasz úthálózat | 355 |
Gazdasági körzetek és városok | 359 |
Észak-Olaszország | 361 |
Közép-Olaszország | 268 |
Dél-Olaszország | 372 |
A szigetek | 374 |
San Marino | 377 |
Vatikán | 379 |
Málta | 381 |
Jugoszlávia | 383 |
Sokarcú ország | 384 |
Viharos történelmi múlt | 385 |
Soknemzetiségű ország | 397 |
A népgazdaság sajátos útja | 390 |
Rohamos ipari fejlődés | 391 |
Tarka mezőgazdaság | 399 |
Gazdaságkörzetek, szövetségi köztársaságok | 409 |
Szerbia | 414 |
Horvátország | 414 |
Szlovénia | 417 |
Bosznia-Hercegovina | 418 |
Macedónia | 418 |
Crna Gora (Montenegro) | 419 |
Albánia | 420 |
Az Albán föld | 420 |
A történelmi sors | 423 |
Sokgyermekes ország | 424 |
A változó gazdasági kép | 425 |
Az iparosítás első lépései | 426 |
Fejlődő mezőgazdaság | 429 |
Épülő utak | 431 |
Albánia körzetei és települései | 432 |
Bulgária | 435 |
A bolgár föld | 436 |
Államalapítás és függetlenségi harcok | 439 |
A bolgár nép | 441 |
A gazdasági elmaradottság felszámolása | 443 |
Nehézipar születik | 443 |
Könnyűipar - hazai nyersanyagból | 447 |
A bolgár kertészet hazája | 449 |
Transzkontinentális utak mentén | 453 |
Körzetek, városok | 455 |
Görögország | 461 |
Aki Hellász fényéből maradt | 462 |
A Hellének utódai | 463 |
A külföldi tőke árnyékában | 464 |
Ipar - nyersanyag nélkül | 465 |
Szőlő és olaj | 468 |
Híd Ázsia felé | 470 |
Európa dohányszállítója | 470 |
Körzetek és városok | 471 |
Az európai tőkés országok külbirtokai I. | 475 |
Irodalom | 479 |
Statisztikai adatok | 487 |
Név- és tárgymutató | 516 |