I. kötet: | |
Előszó a harmadik kiadáshoz | 5 |
A mi "Kontinensünk" | 6 |
Dr. Székely András: Európa fogalma | 9 |
Dr. Székely András: Európa megismerése | 12 |
Dr. Székely András) Európa földje | 15 |
Évszázmilliók nyomán | 15 |
....tagolt domborzat született | 25 |
A "távfűtéses" kontinens | 27 |
Hét tenger táplálója | 39 |
Tundrák, lombos erdők, sztyepek | 48 |
Európa népessége és gazdasága | 56 |
Európa benépesülése | 56 |
Az európai nyelvek | 58 |
Zsúfolt kontinens | 59 |
A népesség tömörülése | 62 |
A világtörténelem legmozgalmasabb színpada | 65 |
Európa és a világgazdaság | 66 |
Európa és az integráció | 67 |
Európa gazdasága | 70 |
Európa a világkereskedelemben | 86 |
Tőkés és szocialista Európa | 86 |
A gazdasági fejlődés sajátosságai | 88 |
Európa természeti képe | |
Dr. Székely András: Európai tájak | 93 |
Dr. Pécsi Márton: Ős-Európa | 97 |
A jégkorszak hagyatéka | 97 |
Ős-Európa sziklatalapzata | 100 |
Hűvös Európa | 102 |
Rövid folyók, sok víz | 104 |
A zuzmóktól a lombos erdőig | 105 |
Az őspajzs és a kaledóniai hegységrom kerete | 107 |
Jégvéste skarek, fjordok és fjellek: a hosszú Skandináv-hegyvidék | 107 |
A három különböző magasságú és jellegű hegységcsoport | 111 |
A fiatal jégtakaró formálta, ősi Balti-pajzs | 113 |
Az őspajzs Ny-i szárnya: a hosszú svéd tönk | 115 |
Sok ezer tó, láp és sziget: Finn-karjalai-őstönk | 119 |
Lapos vízválasztó hátságokkal és lapos partialföldekkel övezett központi tóhátság | 122 |
A sarkkörön túl a kétévszakos zord Lapp-tönk | 127 |
Észak-Atlanti -óceán hátságainak hegységei | 129 |
Az Izlandi-hátság tűzhányó szigetei: | 130 |
A jeges sarkvidéki szigetek a 80 szélesség két oldalán: a Spitzbergák és a Ferenc József-föld | 137 |
Európa törzse | 142 |
A Nyugat-Európai-rögvidék | 142 |
A Brit-szigetek | 143 |
Ezernyi sziget-közös vonások | 148 |
Az Angol-sziget | 148 |
A zord Skócia | 149 |
A ködös Albion | 153 |
Az ír-sziget | 155 |
Francia-belga rögvidék | 155 |
Összefort terület- különböző vonások | 159 |
Kiemelkedő rögpillérek | 159 |
A vulkánokkal fiatalított Központi-felvidék | 160 |
Az egyhangú Breton-tönk | 161 |
Az Ardennek és a Vogézek romhegységei | 162 |
Lépcsős medencék-lankás dombok | 162 |
A klasszikus Francia-lépcsővidék | 164 |
A Garonne-medence | 165 |
A Saone-Rhone árok | 167 |
A mediterrán Dél | 168 |
A Közép-Európai-rögvidék | 171 |
A tarka Közép-Európai romhegyvidék | 172 |
A magasabb Német-középhegyvidék | 179 |
Az alacsonyabb Lengyel-romhegyvidék | 181 |
Az egységesebb Cseh-Morva-medencék és peremhegységek | 181 |
A Cseh-peremhegyvidék | 182 |
A Cseh-Morva-medencevidék | 185 |
A jégtakaró hordalékával feltöltött Közép-Európai-síkság | 191 |
Az egyhangú Holland-Nyugatnémet-alföld | 195 |
A változatos Keletnémet-Lengyel síkság | 200 |
A kettős arculatú Jylland-félsziget | |
Fiatal Európa | |
A tömzsi Ibériai-félsziget | 202 |
A félsziget természeti képe | 202 |
A félsziget északi tájai | 206 |
A félsziget központi tájai | 209 |
A félsziget déli tájai | 212 |
A félsziget nyugati tájai | 214 |
A karcsú Appennini-félsziget | 216 |
Napsugaras nyugtalan föld | 216 |
Európa gerince: Az Alpok | 240 |
Az Alpok születése... | 242 |
...és magashegységgé fejlődése | 244 |
Hány Alpok létezik tulajdonképpen? | 247 |
A nyárias téltől a télies nyárig | 255 |
A kimeríthetetlen víztartály | 255 |
Az olajfáktól a jégmezőkig | 256 |
A besüllyedt északi előtér | 258 |
Európa koszorúja: a Kárpátok | 260 |
Szoros rokonságban az Alpokkal | 261 |
A domborzattól függő éghajlat és élővilág | 265 |
A nagy vízelválasztó | 267 |
A Kárpátok részei | 267 |
A Kárpátok külső szegélye | 277 |
Európa központi katlanja: A Kárpát-medencék | 279 |
Gyökeres felszínfordulat | 280 |
A zárt medencejelleg következményei | 280 |
A hézagos válaszfalak | 281 |
Az óriás katlan mélyén | 283 |
Az ezerarcú Balkán-félsziget | 291 |
Változatos, mozgékony Föld... | 292 |
...tarka éghajlati térkép | 294 |
Láthatatlan vízhálózat, malmokat hajtó források | 296 |
Legnagyobb fajgazdagság - domináló kopárság | 297 |
A félsziget főgerince: a karsztos Dinaridák | 298 |
A félsziget mellékgerince: a Balkanidák | 308 |
A félsziget ősi magva: a szétdarabolt Thrák-Macedón-masszívum | 314 |
Tágas nagymedencék | 319 |
Észak-Európa országai | |
Finnország | 325 |
Évszázados harc a függetlenségért | 327 |
Nagy ország, kis nép | 328 |
Zöld arany és fehér szén | 333 |
Erdők, mocsarak, szántóföld | 335 |
Az erdő Finnország támasza | 338 |
Közlekedés és kereskedelem | 339 |
Finn tájak, finn városok | 341 |
A szigetek | 341 |
Dél-Finnország és az Aland-szigetek | 341 |
A Botteni-öböl partvidéke | 343 |
A Tóvidék | 343 |
A Finn-Lappföld | 344 |
Svédország | 345 |
Erdők és tavak | 345 |
Fényes múlt - békés jelen | 347 |
Nyolcmilliónyian | 349 |
Az első tíz között | 351 |
Vasérc és vízi erő | 352 |
Dús vasércből kiváló acél | 356 |
Tengeri hajó és golyós csapágy | 356 |
Gépesített nagygazdaságok, emelkedő hozamok | 359 |
Növekvő forgalom szárazon és vízen | 361 |
Három gazdasági nagykörzet | 362 |
Stockholm és Göteborg vonzáskörzetében | 362 |
Svédország magtára | 367 |
Gyér népesség, bő erőforrások | 369 |
Norvégia | 372 |
A fjordok világa | 372 |
A vikingektől a fiatal norvég államig | 375 |
Gyéren lakott ország | 375 |
Arccal a tenger felé | 376 |
Az ipar két pillére: a halászat és az erdő | 377 |
A fehér szén | 378 |
A jövő iparága: a vegyipar | 380 |
A könnyűipar a fát hasznosítja | 382 |
Ami kevés: a termőföld | 382 |
Heringhalászat - bálnavadászat | 384 |
Hajós nemzet | 384 |
Körzetek, városok | 387 |
A jövő: Észak-Norvégia | 387 |
A múlt: Nyugat-Norvégia | 388 |
A jelen: Dél- és Kelet Norvégia | 389 |
Dánia | 392 |
A tenger országa | 392 |
Dicső múlt, biztató jelen | 393 |
Népesség | 394 |
Dánia már iparából él | 396 |
Belterjes mezőgazdasaág | 400 |
Fő országút a tenger | 403 |
A dán vaj és szalonna útja | 404 |
Gazdasági körzetek | 405 |
Koppenhága és Sjaelland északi része | 405 |
Dél-Sjaelland, Lolland, Falster és Mon szigetei | 406 |
Jylland keleti partvidéke, valamint Fyn, Langeland, Aero és Als szigetei | 406 |
Nyugat-Jylland | 407 |
Bornholm-sziget | 407 |
Faeroer-szigetek | 407 |
Izland | 408 |
Ezeréves köztársaság | 408 |
Maroknyi nép | 408 |
Halászok, juhászok földje | 410 |
Ahol nincs vasút | 412 |
Városai | 413 |
Nyugat-Európa országai | |
Nagy Britannia és Észak-Írország | 417 |
Európa peremén | 417 |
A britektől Nagy-Britanniáig | 417 |
Egy ország városba költözik | 419 |
Fejlett gazdasági élet | 420 |
A széntől az atomig | 422 |
Vas- és acélnagyhatalom | 428 |
A gépgyártás bölcsője | 431 |
"Twedd" és "Cheviot" | 434 |
Vegyipar: a fejlődés kulcsa | 435 |
Mezőgazdálkodás - bérletrendszerben | 436 |
A szigetország közlekedése | 439 |
Gépekért-nyersanyag és élelmiszer | 441 |
Országrészek, városok | 442 |
London és Dél-Anglia | 442 |
Midlands | 444 |
Lancashire és Yorkshire | 446 |
Északkelet-Anglia | 447 |
Wales és Délnyugat-Anglia | 448 |
Skócia | 449 |
Észak-Írország | 451 |
Írország | 453 |
Franciaország | 458 |
Ötezer esztendő | 458 |
Új demográfiai hullám | 460 |
Változatos ipar, sokszínű mezőgazdaság | 464 |
Új energiák az ipar szolgálatában | 466 |
A lorraine-i vasérctől a Renault autóig | 470 |
A jövő iparága | 473 |
A híres francia könnyűipar | 473 |
Janus-arcú mezőgazdaság | 474 |
A lágybúza hazája | 475 |
Fejenként 120 liter bor | 476 |
Ahol 300 féle sajtot készítenek | 477 |
A tenger ajándéka | 477 |
Ahol Európa leggyorsabb expressze száguld | 479 |
Körzetek, városok | 482 |
Halászok és parasztok földje (Északnyugat) | 483 |
A francia Délnyugat | 485 |
Az ország "víztornya" | 487 |
Selyemtakácsok földjén | 488 |
A történelem Eris-almája | 490 |
A szén és acél hazája | 492 |
Napsütötte Dél | 494 |
Az ország szíve (Párizs) | 497 |
Monaco | 500 |
Benelux Államok | 502 |
Hollandia | 506 |
"Fennmaradok" | 506 |
A Delta-terv | 507 |
A Zuiderzee-program | 509 |
Miből él a világ legsűrűbben lakott országa? | 511 |
Tulipánmezők és dús füvű legelők | 512 |
Sokoldalú gyorsan fejlődő ipar | 517 |
Óriási hajóforgalom, élénk külkereskedelem | 521 |
Hollandia körzetei, városai | 525 |
A tengerjárta part (Északkelet) | 525 |
Hollandia szíve (Nyugat) | 526 |
Zeeland és a polderek (Északnyugat) | 528 |
A zöldség és tej hazája (Délkelet) | 529 |
Belgium | 531 |
Európa országútja | 531 |
"Európa műhelye" | 532 |
Sűrű népesség egyenlőtlen megoszlással, nemzetiségi problémákkal | 533 |
Az ipar természeti és társadalmi alapjai | 535 |
Acél és csipke | 537 |
Szinvonalas, sokoldalú mezőgazdaság | 540 |
"Európa kapuja" | 544 |
Országrészek és városok | 546 |
Flandria mezői | 546 |
Közép-Belgium | 547 |
A belga "Black-Country" | 548 |
Az Ardennek vidéke | 549 |
Luxemburg | 550 |
Nevezéktani kérdések | 552 |
Szakkifejezések magyarázata | 555 |
Földtörténeti korbeosztás | 556 |
Név- és tárgymutató | 563 |
II. kötet: | |
Közép-Európa országai | |
Svájc | 7 |
A béke szigete | 7 |
Négynyelvű ország | 10 |
Fejlett, specializált gazdaság | 12 |
Egyetlen nyersanyag - a fehér szén | 14 |
Ipar - helyi nyersanyag nélkül | 15 |
Fehérjetermelő mezőgazdaság | 18 |
A világpiaccal összefonódott gazdaság | 19 |
Turisták, hegymászók, üdülők paradicsoma | 20 |
Kantonok egységének kovácsa: a közlekedés | 21 |
Alacsony Svájc | 23 |
Magas Svájc | 27 |
Liechtenstein | 30 |
Ausztria | 32 |
Európa átjárója | 32 |
Az osztrák Föld | 33 |
Egy világbirodalom utóda | 35 |
Az osztrák nép | 36 |
A semleges ország gazdasági gondjai | 38 |
A nehézipar az élen | 39 |
Alpesi mezőgazdaság | 43 |
A Duna-völgy: Európa forgalmas "országútja" | 45 |
Európa találkozóhelye | 47 |
Kelet és nyugat partnere | 48 |
Tartományok, városok | 48 |
A két német állam | 56 |
Germiniától a harmadik birodalomig | 56 |
A német egységtől a kettészakadásig | 60 |
Német Szövetségi Köztársaság | 62 |
Európa legnépesebb állama | 62 |
A nyugatnémet gazdasági csoda | 65 |
Erősen koncentrált gazdaság | 66 |
Állam az államban: a nagyipar | 67 |
Az ipari termelés lendítőkereke | 68 |
A hazai nyersanyag nem elég | 72 |
Kiemelt iparágak: gépgyártás és vegyipar | 75 |
A könnyű ipar belső piacra termel | 79 |
Mezőgazdaság - az ipar szolgálatában | 80 |
Nagy forgalmú utak, vasutak, viziutak | 83 |
A Föld második kereskedője | 85 |
Tartományok, városok | 86 |
Bajorország | 86 |
Baden-Württemberg | 90 |
Hessen | 91 |
Saar-vidék | 93 |
Rajna-vidék- Pfalz | 93 |
Észak-Rajna-Vesztfália | 94 |
Ruhr-vidék | 94 |
Alsó-Szászország | 100 |
Schleswig-Holstein | 101 |
Tartományi jogú városok - világkikötők | 103 |
Német Demokratikus Köztársaság | 105 |
Északon ritka, délen sűrű népesség | 105 |
Gazdasági örökség és tervgazdálkodás | 108 |
Az ezerarcú barnaszén | 110 |
Alapanyagipar - behozatalra | 114 |
A gépipar és a vegyészet az élen | 115 |
A mezőgazdaság új vonásai | 121 |
Az ország érrendszere - a közlekedés | 124 |
Kiegyensúlyozott árucsere | 125 |
Az NDK partvidéke - Rostock | 126 |
Ahol a mezőgazdaság uralkodik | 130 |
Az ország keleti kapuja | 131 |
A főváros árnyékában - Potsdam | 132 |
Kűlszíni fejtések, meddőhányók, erőművek - Cottbus | 134 |
Termékeny földek, fejlett ipar - Halle | 135 |
A közlekedés és kereskedelem gyújtópontja - Lipcse | 136 |
Iparvidék a Szász Svájc előterében - Drezda | 138 |
Textilipari műhely - Karl-Marx-Stadt | 140 |
A legváltozatosabb körzet - Gera | 142 |
A legkisebb körzet - Suhl | 144 |
Az NDK kertje - Erfurt | 145 |
Kettészakított metropolis - Berlin | 146 |
Az NDK fővárosa | 149 |
Nyugat-Berlin | 149 |
Lengyelország | 151 |
Változó határok | 151 |
A lengyel föld | 154 |
Harmincnégymillió lengyel | 158 |
Fejlett ipari ország felé | 161 |
A nehézipar szerkezete | 164 |
A legrégibb lengyel iparág | 166 |
Ipari gócok | 166 |
Nagyüzemek és nadrágszíjparcellák - a lengyel mezőgazdaság | 167 |
Birkózás a múlttal és jövővel | 167 |
A lengyel föld termékei | 169 |
A közlekedés ütőerei | 171 |
Lengyel körzetek és városok | 174 |
Középkelet-Lengyelország | 175 |
Középnyugat-Lengyelország | 178 |
A tengermellék | 180 |
A Déli-iparvidék | 182 |
A Déli Iparvidék | 184 |
Szilézia | 187 |
Csehszlovákia | 189 |
Európa szívében | 189 |
Amit a természet adott | 190 |
A munkaerő-gazdálkodás gondjai | 192 |
A KGST műhelye | 198 |
Szegényes nyersanyagbázis - fejlett feldolgozóipar | 201 |
A megváltozott iparszerkezet | 204 |
Az ipar hajtóereje | 206 |
Az ipar gerince a fémipar | 207 |
A lassabban fejlődő vegyipar | 209 |
A hagyományos iparágak | 209 |
Az élelmiszeripar | 211 |
Ipari gócok | 211 |
Mezőgazdaság az ipar árnyékában | 213 |
Agrárföldrajzi különbségek | 217 |
Közlekedés, külkereskedelem | 218 |
Gazdasági körzetek és fontosabb városok | 219 |
Cseh gazdasági körzet | 220 |
Közép-Csehország | 220 |
Dél-Csehország | 222 |
Nyugat-Csehország | 222 |
Észak-Csehország | 224 |
Kelet-Csehország | 224 |
A morva gazdasági körzet | 225 |
Észak-Morvaország | 225 |
Dél-Morvaország | 227 |
A Szlovák Szocialista Köztársaság | 227 |
Nyugat-Szlovákia | 228 |
Közép-Szlovákia | 230 |
Kelet-Szlovákia | 231 |
Magyarország | 233 |
Ezer esztendő | 233 |
Magyarország népessége foglalkozást cserél | 235 |
Falvak, tanyák | 240 |
És városok | 242 |
Agrárországból ipari országgá | 244 |
Modern nehézipar születik | 244 |
A parcellák táblákba olvadnak össze | 253 |
A közlekedés érrendszere | 260 |
Magyarország és a nemzetközi munkamegosztás | 262 |
A gazdasági körzetek | 262 |
A Központi-iparvidék | 263 |
A Dunántúli-iparvidék | 263 |
A Kisalföld | 264 |
A Dél-Dunántúl | 264 |
Az Északi-iparvidék | 265 |
A Nyírség | 266 |
A Duna-Tisza köze | 266 |
A Tisza-vidék | 266 |
Románia | 268 |
A bőkezű természet | 268 |
Az önálló államélet kialakulása | 271 |
Népesség és települések | 273 |
A népgazdaság alapvonásai | 278 |
Energiagazdálkodás | 280 |
A nehézipar | 284 |
A könnyűipar | 286 |
A mezőgazdaság | 286 |
Közlekedés - kereskedelem | 291 |
Országrészek, tartományok | 293 |
A Havasföld | 294 |
Bánát, Délnyugat-Erdély és az alföldi peremvidék | 296 |
Észak- és Közép-Erdély | 299 |
Moldova | 303 |
Az Alsó-Dunai-Fekete-tengeri-vidék | 306 |
Dél-Európa országai | |
Spanyolország | 311 |
Két tenger között | 311 |
Viharos századok | 313 |
Fehér falvak, színes városok | 315 |
Mérsékelten fejlett ipar | 316 |
A Föld nélküli parasztok országa | 321 |
Közlekedés - külkereskedelm | 325 |
Gazdasági körzetek, városok... | 327 |
Észak-Spanyolország | 327 |
Kelet-Spanyolország | 331 |
Belső-Spanyolország | 335 |
Dél-Spanyolország | 338 |
Portugália | 342 |
Ország az óceán peremén | 342 |
A legelső és legutolsó gyarmattartó | 343 |
Népesség Félfeudális - félgyarmati ország | 345 |
Bányászat és könnyűipar | 346 |
Mediterrán kultúrák | 346 |
A vezető szerepe a tengeri szállításé | 348 |
Gazdasági körzetek | 350 |
A Dourótól É-ra fekvő hegyvidék (É-Portugália) | 351 |
A Duoro és Tejo közti vidék: Beira | 353 |
Dél-Portugália | 353 |
Andorra | 356 |
Gibraltár | 358 |
Olaszország | 361 |
Róma örökösei | 361 |
Félszáz millió olasz | 363 |
Észak és Dél: két világ | 366 |
690 ezer ipari vállalat | 367 |
Búza, szőlő, olajfa | 373 |
Róma hadiútjaitól az autósztrádákig | 377 |
Gazdasági körzetek és városok | 380 |
Észak-Olaszország | 382 |
Közép-Olaszország | 389 |
Dél-Olaszország | 393 |
A szigetek | 395 |
San Marino | 398 |
Vatikán | 400 |
Málta | 402 |
Jugoszlávia | 404 |
Sokarcú ország | 404 |
Viharos történelmi múlt | 406 |
Soknemzetiségű ország | 408 |
A népgazdaság sajátos útja | 411 |
Rohamos ipari fejlődés | 412 |
Tarka mezőgazdaság | 420 |
Új utak a hegyek között | 426 |
Gazdaságkörzetek, szövetségi köztársaságok | 430 |
Szerbia | 432 |
Horvátország | 434 |
Szlovénia | 436 |
Bosznia-Hercegovina | 437 |
Macedónia | 438 |
Crna Gora (Montenegro) | 439 |
Albánia | 440 |
Az Albán föld | 440 |
A történelmi sors | 443 |
Sokgyermekes ország | 444 |
A változó gazdasági kép | 445 |
Az iparosítás első lépései | 446 |
Fejlődő mezőgazdaság | 449 |
Épülő utak | 451 |
Albánia körzetei és települései | 452 |
Bulgária | 454 |
A bolgár föld | 454 |
Államalapítás és függetlenségi harcok | 458 |
A bolgár nép | 460 |
A gazdasági elmaradottság felszámolása | 462 |
Nehézipar születik | 463 |
Könnyűipar - hazai nyersanyagból | 466 |
A bolgár kertészet hazája | 466 |
Transzkontinentális utak mentén | 472 |
Körzetek, városok | 474 |
Görögország | 479 |
A tengerre települt ország | 479 |
Aki Hellász fényéből maradt | 480 |
Görögország újjászületése | 481 |
A mozaikokból összeforrott állam | 482 |
Lassú urbanizálódás - korszerűtlen településhálózat | 483 |
A felzárkózás útján | 487 |
Gyorsuló iparosodás | 489 |
Átalakuló mezőgazdaság | 491 |
Utak Kelet és Nyugat között | 495 |
Társadalom és gazdálkodás - az északi havasoktól a déli szigetekig | 496 |
Athén és Közép-Görögország | 497 |
Északnyugat-Görögország | 498 |
Északkelet-Görögország | 499 |
A Pelopónniszosz | 500 |
Az Égei-tenger | 501 |
Az európai tőkés országok külbirtokai és gyarmatai | 503 |
Irodalom | 507 |
Statisztikai adatok | 515 |
Név- és tárgymutató | 543 |