Fülszöveg
Hogyan született Európa? Mit jelentett Nagy Károly, mit Napóleon korában és az elmúlt száz évben? Milyen a német és milyen a francia út? Hogyan kezelik a kisebbségi kérdést a katalánok és hogyan a baszkok ugyanabban az országban? Milyen Európa a frissen csatlakozó, tegnap még kommunista országokból nézvést, és hogyan látják a Balkánon? Segíthet-e Európának a jugoszláv tapasztalat? Hogyan alakult viszonya az iszlámmal a földrész születése óta?
Ilyen kérdésekkel szembesít a jeles szlovén szerző, akinek esszé- és verseskötete is megjelent magyarul. A csatlakozás idején írta Európa-könyvét, mely számos helyén hivatkozik a közép-európai és benne a magyar tapasztalatra.
Progresszív szkepticizmussal szemléli Nyugat-Európát, a kiváltságait féltékenyen őrző „magának való családot", s körüljárja, hogyan határozta meg magát Európa mindig negatíve - az iszlámhoz, a Kelethez vagy az utóbbi századokban a Balkánhoz és a legutóbbi hatvan évben a kommunista országokhoz való viszonyában.
A...
Tovább
Fülszöveg
Hogyan született Európa? Mit jelentett Nagy Károly, mit Napóleon korában és az elmúlt száz évben? Milyen a német és milyen a francia út? Hogyan kezelik a kisebbségi kérdést a katalánok és hogyan a baszkok ugyanabban az országban? Milyen Európa a frissen csatlakozó, tegnap még kommunista országokból nézvést, és hogyan látják a Balkánon? Segíthet-e Európának a jugoszláv tapasztalat? Hogyan alakult viszonya az iszlámmal a földrész születése óta?
Ilyen kérdésekkel szembesít a jeles szlovén szerző, akinek esszé- és verseskötete is megjelent magyarul. A csatlakozás idején írta Európa-könyvét, mely számos helyén hivatkozik a közép-európai és benne a magyar tapasztalatra.
Progresszív szkepticizmussal szemléli Nyugat-Európát, a kiváltságait féltékenyen őrző „magának való családot", s körüljárja, hogyan határozta meg magát Európa mindig negatíve - az iszlámhoz, a Kelethez vagy az utóbbi századokban a Balkánhoz és a legutóbbi hatvan évben a kommunista országokhoz való viszonyában.
A könyv személyes hangon számol be a szerző tapasztalatairól, bővelkedik önéletrajzi elemekben éppúgy, mint a nemzetközi vitákra való hivatkozásokban, tények sokaságában, valamint a történelmi áttekintésekben. Európa befogadó értelmezését szorgalmazza, odaértve a posztkommunista országokat is.
Mélységes szkepszissel indítja könyvét, s végül arra a következtetésre jut: az egységes Európa még mindig csak álom. Olyasmi, ami születőben van.
„Európa mint a tágabb haza ilyen szempontból nem annyira cél, mint inkább maga az út" - zárja könyvét.
Vissza