Európa és a franczia forradalom I.

Tartalom

Bevezetés.
Harcz Európa és a franczia forradalom között 1; - megoldandó ellenmondások 2; - a forradalom diadalmaskodik az államokon 4-5; - de legyőzetik a népek coalitiója által 5; - a nemzetek fölülkerekedése; egyedül az államok politikai s a népek nemzeti hagyományainak tanulmánya adja meg a kulcsot e történethez 8; - a népek az elvont elveket szenvedélyeik szerint értelmezik s az egyetemes eszméket nemzeti hagyományaik szerint alkalmazzák 9; - e munka tárgya : a franczia forradalom és Európa történetében kimutatni Európa és Francziaország történetének folytatását 10.
Első könyv.
A politikai erkölcsök és a reformok.
ELSŐ FEJEZET.
A politikai erkölcsök.
I. Európa, - Európa nem volt 11; - nemzetek és államok Európában 13; - a közjog 13-14.
II. Az állam és a kormány. - A közjog alapja: az állam fogalma 14; - az isteni jog 15; - hogyan alapúl meg a souverainitás és lesz jogszerűvé, törvényessé 16-17; - különböző kormány formák 18; - hogyan fogják fel a köztársaságot és a monarchiát 19.
III. Az állameszély. - A politika alapja: az állameszély 20; - Machiavelli és a machiavellisták 21; - a politika tárgya: a területi nagyobbodás 24.
IV. Eljárási szabályok. - Az előrelátás és az ügyesség 26; - diplomata-jellem 27; - az ürügyek 28-29; - általános bizalmatlanság 30.
V. A szerződések megbízhatósága. - A biztosság hiánya a kötelezettségekben 30-31; - az osztrák örökösödési háború 32; - a háború az uralom főinstrumentuma 35; - a praeventiv háborúk 36.
VI. Az egyensúly rendszere. - A jól felfogott érdek 39; - hogyan mérsékli ez a hódítási szellemet 39; - hogyan törvényesül és lesz jogossá a hódítás 42; - hogyan korlátolja a dicsvágyak versenye az államok nagyobbodását 43; - hogyan származik ebből az
egyensúly s miben áll ez egyensúly 43-45; - tapasztalati elvek, a jogszokás összegezése 45.
VII. A feldarabolások. - Ez elvek következményei, hogyan fordulnak az állam ellen 46; - az örökösödési viszályok 46; - a jogok és a követelések 46; - az örökségek és birtokok bizonytalansága 48; - osztozkodó szövetkezések 49; - hogyan származnak a feldarabolások az egyensúly elvéből 50; - Lengyelország felosztása 1772-ben 51; - az osztozkodó rendszer 53; - nem Francziaország honosította meg az újabbkori Európában e rendszert 54.
VIII. A tróntól való megfosztások és fejedelemgyilkosságok. - Az uralkodóházak állhatatlansága a XVII. és XVIII. században 55; - trónvesztések 57; - fejedelemgyilkosságok 58; - Európa és I. Károly 60; - merényletek a királyság ellen 62; - fejedelemgyilkosságok a XVIII. században; Oroszország 64.
IX. Forradalmak a XVII. században. - Hogyan fogják fel a forradalmakat 69; - mint fordítják hasznukra 71; - a reformatió 72; - a westphaliai szerződések, a secularisatiók 74; - az interventiók 75; - a hűbéri háborúk, fegyveres emigratió 75; - hogyan szítják a forradalmakat 76; - Anglia forradalma, Francziaország politikája 78; - Cromwell és Európa 79; - II. Károly és Európa 81.
X. Forradalmak a XVIIL században. - Hogyan kívánják a forradalmakat másoknál 82; - Lengyelország és szomszédai 83; - Svédország, III. Gusztáv államcsinyja; hogyan kénytelen ezért mentegetni magát 83; - Francziaország s az amerikai és genfi forradalmak 85; - a hollandi forradalom 86; - a jezsuita-rend eltörlése; a kath. monarchiák és a szentszék 87; - a jezsuiták Porosz- és Oroszországban; egy szent szövetség
képtelensége 92.
XI. A diplomátia. - A diplomatia a politikai erkölcsök kifejezője 92; - scrupulus hiánya az eszközök megválogatásában 92; - szeretők és kegyenczek 93; - corruptió és megvesztegetés 95; - a titkos diplomatia 97; - a kalandorok 99; - a cabinet noir és a levélelfogások 100; - a futárok elfogása 102; - a követek elfogása 103; - levéltárak lefoglalása 104.
XII. A háború. - Miben áll fölötte a diplomatiának a háború, bármily iszonyú legyen is 105; - kegyetlen jellemek 106; - a XVII. századbeli háború: requisitiók, fosztogatások, gyújtogatások, rémület 106 ; - bánásmód az emigráltakkal 108; - a népek kétségbeesése 109; - a XVIII. századbeli háború: a hadseregek fegyelmetlensége, mészárlások és kegyetlenségek 110; - a kezesek 112; - az oroszok, poroszok és osztrákok magaviselete Lengyelországban 113; - a praecedensek és a terroristák 115.
XIII. Európa romlása. - Hogyan rombolja le Európa saját közjogát 115; - Európa tehetetlensége a forradalom előtt 117; - a Francziaországban kitörő forradalom minden államot fényit 118.
MÁSODIK FEJEZET.
A kormányok és a reformok.
I. A kormányok válsága. - Általános forradalmi tünetek 119; - általános okok: pénzügyi romlás az udvari és fegyverkezési kiadások által 121; - a népekre nehezedő' súlyos terhek 122; - a hűbérrendszer Európában 123; - a parasztok sorsa 124; - a nemesek 126; - mindenütt hasonló válság mutatkozik 129.
II. A reformeszmék. - Francziaország ez eszmék gyúpontja 129; - a reformátorok: Montesquieu és Voltaire 129; - a forradalmárok 132; - az elmék általános nyugtalansága; illusiók és remények 132; - a természeti jog s az ész mindentudása 134; - Bousseau, befolyása Német-és Olaszországban 135; - a világpolgárság 136; - a lelkesedés 137; - a fejedelmek és bölcsészek szövetsége 138; - az állam fogalma; a felvilágosult despotismus 139; - mint viselkednek a fejedelmek a bölcsészek irányában 145.
III. A felvilágosult kormányok. - A felvilágosodás százada; a felvilágosult fejedelmek és minisztereik 148; - reform-mozgalom, a jobbágyság 150; - a büntető és a polgári törvények 151; - a porosz polgári törvénykönyv 152; - az állam és az uralkodó jogainak
declaratiója, a felvilágosult uralkodó hitvallása 153; - XI. József és reformjai 155; - a türelem és a polgári szabadság haladása 158; - a megvalósított reformok az államhatalom megszilárdítására és nem a közszabadságok fejlesztésére irányulnak 158.
IV. A régi intézmények romlása. - A római jog elterjedése, az állam római eszméje 159; - a gyűlések hanyatlása 162; - az egyház ellenállása 164; - a fejedelmek általános harcza az egyház ellen 170.
V. Zavargások és zendülések. - A csalódások elégületlenséget támasztanak a népekben 173; - izgalom Németországban 174; - zavarok az osztrák államokban 175; - Belgium és II. József reformjai 178; - az 1789-ki belga forradalom 182; - izgalom Hollandiában 184; - a genfi forradalom 185.
VI. A régi kormányzat Francziaországhan. - Miért tör ki Francziaországban a forradalom, mely mindenütt fenyegetőnek látszik 186.
HARMADIK FEJEZET.
A franczia befolyás.
I. A szellem, és a nyelv. - A franczia eszmék elterjedése, a klasszikai szellem 190; - hogyan fejlődik e szellem Francziaországban és terjed tovább 191; - a franczia nyelv és eszmék terjedése 194; - az utazók 200; - a franczia világ 202.
II. A nevelés. - Hogyan létesül Francziaország hatósága 203; - a nevelés azonossága az egész continensen 205; - a klasszikai szellem és nevelés Angolországban 210; - a szónoklat általi kormányzás 211.
III. Az európai társadalom. - A nevelés és eszmék közösségének következményei, a művelt szellemek köztársasága 214; - hogyan fogadják Európában a forradalom szerencsefiait 215; - szerencsefiak a régi kormányzat alatt 216; - az új kormányzat szerencsefiai; Francziaország ellenállhatatlan hatása 221.
IV. Vallási izgalom és babona. - A proselytismus eszméje a forradalomban 222; - a forradalmi vallás 223; - mysticismus és fanatismus 224; - hogyan támad ez evolutió a XVIII. században 225; - vallási újítás 227; - a secták, szabadkőmívesek, illuminatusok 229; - reactió a bölcsészeti tanok ellen 231; - a babona feléledése 231; a Bózsakeresztesek 233.
V. A nemzetek és a tanok. - Hogyan értelmezik a nemzetek az új tanokat 235; - Rousseau példája. A Contrat social Genfben, Német- és Francziaországban 236; - a népek nemzeti hagyományaik szerint értelmezik a forradalmat, a kormányok politikai hagyományaik szerint tekintik azt, - a hagyományok megismerésének szüksége 238.
Második könyv.
A politikai hagyományok.
Francziaország.
ELSŐ FEJEZET.
A nemzet és a kormány.
I. A hagyományos monarchia, - A régi monarchiának nem volt alkotmánya 241; - e monarchia valódi alapjai 242; - a nagy a nagy miniszterek 244; - hogyan érvényesült a monarchia Francziaországban 245; - különbségek Franczia- és Angolország között 245; - a reformáczió Franczia- és Angolországban 249; - a korlátlan monarchia sikerének föltételei Francziaországban 251; - a szabadság és reform szelleme 252; - a monarchia hanyatlása
XIV. Lajos alatt 255; - a forradalom kitörésének veszedelme 256.
II. A monarchia válsága. - Anarchia az államban a XVIII. század folyamán 256; - a hatalom állhatatlansága és gyöngesége 260; - a forradalmi szellem és hagyományai 261; - a bölcsészek szerepe és befolyása 263; - a reformok szüksége s az állam érdeke azokat megvalósítani 264; - hogyan készíttetnek elő 265; - Turgot tervei 266.
III. XVI. Lajos. - XVI. Lajos jelleme 270; - Turgot minisztersége, bukásának okai 272; - a parlamentek 276; - arisztokratikus visszahatás 275; - izgalom a hadseregben 275; - az országos rendek összehívása 277.
IV. A nemesség és a harmadik rend. - Hogyan értik a szabadságot 279; - az angol alkotmány 279; - a nemesség tehetetlensége 280; - a harmadik rend túlsúlya, hogyan fogja fel a forradalmat 281; - a római szabadság 283; - a legisták, szerepök és befolyásuk 285; - hogyan értelmezik a népfelséget 286.
V. A forradalom és a praecedensek. - A nemzetgyűlés mindenhatósága és köz vetetlen kormánya 288; - visszatérés a régi kormányzat praecedenseihez 289; - a hatalmak összpontosítása 291; - a király tanácsa és a bizottságok 291; - az intendánsok és a biztosok küldetésben 292; - pénzügy és hadsereg 293; - az államcsínyek és a nagynapok 294; - a gallikán egyház és a papság polgári szerkezete 294; - a protestánsok elleni rendeletek és az emigránsok elleni törvények 299; - a régi kormányzat s a forradalom túlzásai 300.
VI. Az irodalmi köztársaság. - Az irodalmi emberek és bölcsészek szerepe és befolyása 302; - az irodalmi köztársaság és a Convent 304; - az iskolák, secták és a pártok elágazása 306.
VII. A nemzeti jellem. - Francziaország és a franczia forradalom végsikere 308; - a nemzeti jellem állhatatossága 310; - az újjáalkotás és újjászületés elemei 311; -- a külpolitika döntő befolyása 313.
MÁSODIK FEJEZET.
A külpolitika.
I. A hagyományok eredete. - A kül- és belpolitika viszonya: a nemzet, az állam, a határok 314; - a hagyomány kiindulási pontja: Nagy Károly 316; - Fülöp Ágost 317; - szép Fülöp és a legisták 320; - a törvény lovagjai 325; - a függetlenségi harczok, Jeanne d'Arc 326.
II. Közönséges és pompázó háborúk. - Az austrasiai királyság 327; - a király háborúi 328; - VII. Károly vállalatai 329; - a burgundi örökség, az osztrák házzal való versengés eredete 331; - a klasszikai tanulmányok befolyása, Caesar és Strabo, Gallia határa és a természetes határok 334; - az állameszély 336; - polémiák a németekkel 336; - a pompázó háborúk 338; - visszatérés a közönséges háborúkhoz 338.
III. Versengés az osztrák házzal. - Francziaország szövetségei Németországban 339; - II. Henrik és a németek 339; - Coligny tervei 342; - IV. Henrik és a hagyomány 343; - Étienne Pasquier 343; - Sully nagy terve 344; - IV. Henrik tervei 346.
IV. Miehelieii. - Tervei, pályája kezdetén 350; - Lothringia bekeblezésének terve 352; - a publicisták és a király jogai 354; - az egykorúak Ítélete Eichelieuről 358 ; - politikai utódai 359; - Mazarin 359.
V. A klasszikus rendszer. - Mérséklet az erőben 361; - a szövetségek 362; - Németország és a westphali szerződés 362; - Olaszország 363; - a rendszer iránti érzék hiánya 363; - miben felel meg e politika a nemzeti szellemnek 364.
VI. XIV. Lajos és a túlzások. - XIV. Lajos folytatja, majd kivetkőzteti természetéből e politikát 366; - a határokért vívott háborúk 368; - sarlódások Németországgal Elsass miatt 368; - a spanyol örökösödési háború 369; - XIV. Lajos, a Convent és Napoleon 371; - a mi XIV. Lajost megmenti 372.
VII. XV. Lajos és a gyöngeség. - Francziaország és Európa az utrechti szerződések után 372; - a gyarmati vállalatok, síkerök föltételei 373; - hogyan veszti el Francziaország gyarmatait 374; - az 1756-ki szövetség és az osztrák rendszer 375; - a családi pactum 377; - politikai vereség, Ausztria iránti gyűlölet 378.
VIII. XVI. Lajos. - XVI. Lajos erőfeszítései, hogy Francziaországot Európában fölemelje 384; - Yergennes minisztersége 384; - a király szerepe 386; - az Egyesült-Államok függetlensége és a bajor örökösödés 387; - Francziaország sikere 388; - Yergennes halála 391.
IX. A politikai rendszerek. - Az osztrák rendszer ellenzése, Duclos és Favier 392; - Favier rendszere és a forradalmi politika 394; - Raynal befolyása 399.
X. A határok kérdése. - Francziaország határai 1789-ben 401; - Yauban és Montesquieu 401; - Yergennes nézetei, Francziaország, mint a kis államok védnöke 405; - az 1789-ki eszmék a külpolitikában, Mirabeau és Talleyrand; lemondás a hódításokról 406-412.
XI. A természetes határok. - Hogyan terjed ezek hagyománya a nemzetben, - a tudósok 413; - Gallia határai 413; - hogyan alkalmazkodnak a régi kormányzat hagyományai a forradalom tanaihoz 414; - a természetes határok rendszere 419.
XII. A hódítások hagyománya. - Hogyan és minő alakban található a forradalomban 421; - a nemzeti egységesítésre kedvező irányzatok Német- és Olaszországban 422; - a Keletre és Egyptomra vonatkozó szempontok 424; - Bonaparte 425.
XIII. Francziaország és Európa 1789-ben. - Mint. gondolkoztak az idegenek Francziaországról 1789-ben, segélyforrásai 428; - a Francziaországnak tulajdonított nagyravágyó czélzatok 429; - a természetes határok 431; - probléma, mely 1792-ben áll elő Francziaország és Európa között: megtarthatá-e határait Francziaország? 432; - az államok politikai hagyományai s Európa nemzetei megismerésének szüksége 434.
Harmadik könyv.
A politikai hagyományok.
Európa.
ELSŐ FEJEZET.
Angolország.
I. Az érdekek és a politika. - Az angol érdekek mercantil jellege s az ebből származó politikai következmények 435; - versengés Francziaországgal 436; - Anglia szövetségei 437; - az angol politika szünetelései a continensen 440; - Anglia belső válsága 440; - III. György és az angol társadalom 443.
II. Európa Ítélete. - A continens államférfiai képtelenek megérteni Angliát 445; - a francziák előítéletei és tévedései 446; - hogyan hazudtolja meg Anglia e felfogásokat 449.
III. Pitt minisztersége. - William Pitt 450; - kormányzata a belügyek tekintetében 451; - nézetei Francziaország felől 454; - Anglia jólléte 455.
IV. A pártok és a forradalom. - Az Anglia és Francziaország közti ellentétek, melyek egész történetökből származnak 456; - miért hiusúl meg a forradalom Angliában 457; - a közszellem és a vallás 458; - az angol forradalmárok tehetetlensége 460; - a nemzeti erők, melyeket Anglia Francziaországgal és a forradalommal szembeállít 462.
MÁSODIK FEJEZET.
Hollandia.
I. Alkotmány és politika. - A köztársaság alkotmánya 463; - hanyatlás a XVIII. században 467.
II. A pártok és Francziaország. - Az 1787-ki forradalom 470; - a franczia párt bukása 470; - hogyan alakúi át e párt, Francziaország és a forradalom iránti érzületek 471; - hogyan idegeníti el magától Francziaország Hollandiát 472.
HARMADIK FEJEZET.
Spanyolország.
I. A szövetségek. - A családi szerződés 474; - Spanyolország hanyatlása, daczára III. Károly kormányzatának 474; - a gyarmatok 477; - Portugalra vonatkozó tervek 479.
II. Az udvar és a kormány. - IV. Károly, a királyné és Godoy 480; - reactio a belpolitikában 483; - változékonyság és gyöngeség a külpolitikában 483; - az uralkodóház katastrophája 485.
III. A nemzet. - A spanyolok jelleme 485 ; - mint szegülnek ellen a forradalmi propagandának és hódításnak 487.
NEGYEDIK FEJEZET.
Olaszország.
I. Az olaszok. - A forradalom sikerének okai Olaszországban 490; - a nemzeti újjászületés mozgalma 491; - közöny a tényleg fennálló kormányok iránt 493.
II. A kormányok. - A két Sicilia és a Bourbonok 494; - a király, a királyné, Acton 495; - súrlódások Rómával 498; - a pápai hatalom hanyatlása 499; - Toscana, Genua, Velencze 500; - Sardinia, politikája, nagyravágyása és rokon vonása Poroszországgal 503; - viszonyok Francziaországgal 505; - az olasz confoederatio eszméje, Francziaország sikerének föltételei Olaszországban 506.
III. Nemzeti szellem és a forradalom. - Hogyan fogadják az olaszok a forradalmat 508; - a forradalom nemzeti jelleget olt Olaszországban 509; - ebből a franczia-olasz viszonyokra visszahatás származik 510.
ÖTÖDIK FEJEZET.
Németország.
I. A szent-birodalom. - A Német- és Francziaország alakulása közti különbség 512; - a westphali szerződések 512; - a birodalom, az államok, a birodalmi gyűlés, a császár 514; - az államok egymás közti viszonyai, ellentét az észak és dél között 518; - a kis államok oppositiója Ausztriával szemben 519; - Poroszország Németországban 520; - a kis államok nagyralátásai 520; - mint igyekszik Németország összpontosulni 521; - a saecularisatiók 521; - Németország felosztása Francziaország és a német fejedelmek közt 523.
II. A kormányok. - A németek lappangó ereje, jellemök 525; - a »német hazafiság« ébredése a XVIII. században 526; - mint értelmezik az államok e hazafiságot, mint zsákmányolják azt ki Francziaország ellen 527; - Frigyes nagysága és népszerűsége 528; - a fejedelmek szövetsége, reformtervek 530; - félnek Francziaországtól, a Rajna balpartja, Elsass és Lothringia visszakövetelése, az örökös ellenség 532; - a franczia szövetségek jellege és föltételei Németországban 535; - a helyzet 1789-ben 535; - ebből a forradalmi háborúk folyamán társulások és elszakadások származnak 537; - kormányok veresége, a német nemzet föllépése 538.
III. A nemzeti aspiratiők. - A kedélyek izgatottsága 539; - különbség emez és a Francziaországban tapasztalható izgalom között 540; - a németek ragaszkodása a vallási szokásokhoz és eszmékhez 542; - demokrata és forradalmi elemek hiánya 543; - a bölcsészek az államhatalom előtti meghódolást tanítják 545; - mint fejlesztik a franczia eszmék, az által, hogy Németországban elterjednek, ugyanitt a nemzeti szellemet 547; - hogyan sarkalja a forradalom a németeket, hogy nemzetté alakúljanak, és mint könnyíti meg nekik az erre szolgáló eszközöket 549.
IV. A németek és a forradalom. - Különböző vidékek és tartományok indulata Francziaország és a forradalom iránt 554; - a Rajna balpartja, mennyire lehetséges ennek annexiója 554; - súrlódások a jobbparti államokkal 558; - a német Németország, Stein
559; - a német fejedelmek mint fordítják hasznukra Francziaország példáját 561; - mint hat közre a franczia forradalom Németország egyesítésére 562.
HATODIK FEJEZET.
Ausztria.
I. A monarchia, - Az osztrák monarchia nem-összefüggő volta 563; - kormányzati nehézségek 566; - kis Európa a nagy Európában 568; - utalva van az osztozkodási politikára 569; - Mária Terézia és scrupulusai 570; - II. József 573.
II. Politikai törekvések. - Lothringeni Károly végrendelete és Ausztria tervei 574; - versengés Poroszországgal 577; - Német-, Olasz-, Lengyel- és Törökországra vonatkozó czélzatok 578; - Ausztria és Francziaország érdekei közt ellentét 580; - a Erancziaország iránti ellenséges indulat 581; - azon okok, melyek Ausztriát a forradalom háborúiban vezérlik 583.
III. A segélyforrások. - A kormány, Kaunitz 586; - államférfiak hiánya 587; - a fejedelmek 587; - a mi Ausztriát a forradalmi propagandára nézve hozzáférhetetlenné teszi 588; - a monarchia tartóssága és újjáalakulásának okai 591.
HETEDIK FEJEZET.
Poroszország,.
I. A nemzet és az állam. - Poroszország szerepe a forradalom háborúiban, politikájának és történetének viszontagságai 593; - a porosz állam és nemzet eredete 596; - különös jellegök 598; - a háború és a hódítások: nemzeti termékek 599; - Frigyes, nézetei és
czélzatai a szövetségekre nézve, Oroszország 600.
II. Frigyes müve. - Frigyes belkormányzata 603; - e kormányzat romlásának okai 604; - pénzügy és hadsereg 605; - a diplomaták 606; - vallás és erkölcsök 607; - reformok utáni vágyak 612.
III. II. Frigyes Vilmos. - Jelleme és vágyai 613; - az ágyasok és kegyenczek 615; - a theosophok 621; - Woellner és Bischoffswerder 622 ; - cselszövények Berlinben 624.
IV. A reactio. - Piétista és álszenteskedő reactio Poroszországban 626; - ellenséges indulat Francziaország iránt 627; - kormány és hadsereg hanyatlása 629; - az ellenzékiek, a franczia párt 630.
V. A hanyatlás. - A poroszok önhittsége 632; - a hollandi expeditió 1787-ban 632; - a hármas szövetség 633; - határtalan és össze nem függő vállalatok, a porosz állam catastróphája 634.
VI. A fellábadás. - A helyreállás elemei 635; - a nemzet 636; - a tartományi nemesség 637; - a tartományi közigazgatás és a községek 638; - a porosz reformátorok sajátságos jellemvonása, miben kölcsönöznek ihletet a franczia forradalomtól 639.
NYOLCZADIK FEJEZET.
Oroszország, Svédország, Lengyelország és a keleti ügyek.
I. Török-, Svéd- és Lengyelország. - Ez államok fontossága Francziaország rendszerében s a forradalom történetében 641; - a törökök hanyatlása 643; - Svédország gyöngesége 645; - III. Gusztáv államcsínye, jelleme és dicsvágya 646; - Lengyelország anarchiája 647; - az alkotmány, a nemesség, a parasztok, a király 649; - a reformkísérletek, a lengyel hazafiak, tehetetlenségök okai 651.
II. Oroszország és II. Katalin. - Mi teszi Oroszországot hozzáférhetetlenné a forradalmi propagandára nézve 652; - az orosz nemesség, a bölcsészek és az emigráltak 653; - nemzeti aspiratiók a külpolitikában 655; e politika állhatatossága 656; - II. Katalin és jelleme 657; - kormányzata 658; - nézetei Francziaország és a forradalomról 659; szándoklatainak ereje és szilárdsága 661.
III. A háború és az alkudozások 1787-1788-ban. - A görög terv 662; - Oroszország és Ausztria nézetei Francziaország hanyatlásáról 664; - hadizenet a törökök részéről 665; - szövetségi ajánlatok Francziaországnak, miért tér ki ez előlök 666; - Poroszország czélzatai, Hertzberg nagy terve, interventiók és cselszövények Belgiumban, Magyar-, Franczia- és Lengyelországban 667; - az 1788-ki hadjárat, a. szövétségesek veresége 670; - Ausztria Poroszország ellen fordulni szándékozik 672; - a Svédország és a törökök által megtámadott II. Katalin szilárd állhatatossága 673; - sikerei 674; - Anglia javaslatba hozza India és a török birodalom felosztását; a grodnói országgyűlés, a lengyelek Poroszország karjaiba vetik magokat 675.
IV. Az európai válság 1789-ben. - A porosz király habozásai 678; - Pitt vonakodik támogatni Hertzberget és Francziaországhoz közeledik 678; - az Ausztria, Orosz-, Franczia- és Spanyolország közti négyes szövetségi terv meghiúsulása 679; - Francziaország bénultsága, az állam benső válságának következménye 681; - az ügyek állása 1789. május havában 684.
Befejezés.
I. Miért tör ki a forradalom Francziaországban 685; - hogyan értelmezi a nemzeti szellem a forradalom egyetemes eszméit, és azokat elsajátítva, hogyan alakítja át 686; - a haza eszméje a forradalmárok és az emigráltak szerint 687; - a háború concret jelleget
kölcsönöz ez eszmének ; mint forr össze Francziaországban a hazaszeretet a forradalom szeretetével 688; - a terroristák uralma és bukása, a szabadsági eszmék hanyatlása 689; - a háború fölemészti a nemzetet, a forradalom fegyveres propagandává fajúlt a köztársaság hódítóvá lévén, katonai despotismussá fajul 690.
II. Miért lepi meg a forradalom váratlanul 692; - hogyan koptatja el magát Európa, midőn a praecedensekhez alkalmazkodik 694; - Európa és a franczia forradalom közti megegyezés föltételei 694; - az állameszély és az osztozkodások 695; ezek által egyszerűen visszatérnek a régi kormányzat szokásaihoz 695; - mi tekintetben forognak veszélyben az új elvek 697; - hogyan támaszt Francziaország Európában nemzeteket önmaga ellen 698; - Francziaország szerepének nagysága; befolyásának kiterjedése a világon 700.
III. Hogyan találja meg a forradalom magában a sikerben a mérséklő szert s a franczia hatalom a maga korlátait 700; - a népek nemzeti ellenállása 701; - Európa átalakulásának következményei Francziaországra nézve 702; - e következmények nem'származtak szükségképen az 1789-ki elvekből 703.

Témakörök