Eugen, savoyai herczeg/Mária Terézia és kora

Előszó

Eugen, savoyai herczeg

A Savoya-ház messze visszavezeti eredetét a középkor azon idejébe, melyben a mai Németország szivében Nagy Károly a kereszténység első csiráit hintette el, rettenetes fegyverének élével. A nagy szász nemzeti hős Wittekind, ki harmincz évig védelmezte hősi elszántsággal hazáját a hatalmas frank király ellen, őse volt azon kiváló háznak, mely még ma Európa legszebb országának, Olaszországnak koronáját viseli fején. Berthold, a burgundi királyság helytartója, a tizenegyedik század első tizedeiben, rendíthetetlen és kitünő lovag hirében állott; fia Humbert, Maurienne gróf házassági összeköttetései által megalapítójává lett a savoyai uralkodóháznak. Humbert Chablais tartományt, a genfi tó déli partjain, valamint Wallis egy részét hagyta fiára Ottóra, ki neje Adelheid által az Aosta őrgrófsággal, továbbá Susaval és Turinnal növelte családjának hatalmát. A VII. Gergely pápa és IV. Henrik császár közti viszályban Ottó eszélyes magatartása által kivivta magának az egyház mindenható fejének pártfogását, mi által hatalmát Lombárdia egy részére, valamint a Jura keleti vidékére és Genfre is kiterjeszté. Nemsokára a Bernardin hófödte kupjaitól egész a liguriai tenger örökzöld partjaig terjedt a Savoya-ház uralma, melynek tagjai nemcsak férfias erényeik, hanem politikai eszélyességük által is mindenkor kitüntették magukat.

Mária Terézia és kora

A tizennyolczadik század kezdete valamint annak vége felettén gyászos és az emberiségre nézve szomorú körülmények között folyt vala le; s meglepő, hogy a bölcsészek korszaka, miként a tizennyolczadik század általánosan neveztetik, nemcsak világra szóló eszmékben, hanem vérben is oly gazdag volt, mint alig egy másik az emberiség történetében.
Alig tette I. Leopold császár hosszú és mozgalmas uralkodás után nyugalomra fejét, midőn éjszakon és délen, keleten úgy, mint nyugaton, majdnem egyszerre megszólalt a harczi riadó. Egész Európa fegyverben állott s nem volt egyetlen állam sem, mely valamely háborúba belebonyolódva nem lett volna. Németország, Francziaország, Portugal, Spanyolország, Olaszország, Holland és Anglia legjobb erejüket a spanyol örökösödési háborúban emésztették fel. Poroszország és Dánia szövetkeztek egymással Svédország megbuktatására, melynek fejedelme XII. Károly makacs szenvedélyessége folytán még mindig Törökországban időzött. S hogy a harczi lárma teljes legyen, a fényes porta háborút izent Oroszországnak, melynek élén I. Nagy Péter czár állott, ki hivatva volt, nagy kiterjedésű birodalmának egészen új és a réginél sokkal szilárdabb alapot adni... Vissza