EU-tanulmányok IV.

Szerző

Budapest

'Tóth Judit: EU-tanulmányok IV. ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Fejlesztési Hivatal
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	931 oldal
Sorozatcím:	EU-tanulmányok
Kötetszám:	4
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:	963-216-404-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet
Ahhoz, hogy elfogadható módon felvázolhassuk a területiség megjelenítésének lehetséges alternatíváit az új nemzeti fejlesztési tervben (NFT) és módszertani tanácsokkal láthassuk el a tervezőket, először át kell tekintenünk a kohéziós politika reformját és annak következményeit, le kell vonnunk a 2004-2006-os NFT és regionális operatív program (ROP) készítésének tanulságait, és át kell tekintenünk az NFT és más tervek (például átfogó fejlesztési terv, ÁFT) kapcsolatát, valamint a jelenlegi szabályozás hiányosságait.
2004 februárjától már körvonalazható a kohéziós politika reformja, de még mindig számos részletkérdés maradt nyitva. A reform két alapvető jellemzője az egyszerűsítés, az átláthatóság, az ellenőrizhetőség javítása és a Tízek negatív megkülönböztetése.
Biztosan tudható, hogy a főbb prioritások a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi kooperáció erősítése lesznek. Ezek lépnek a strukturális alapok, a közösségi kezdeményezések céljai helyébe. Erősíteni kívánják a kohéziós alappal való közös tervezést is. Sajnálatos módon a következő programozási időszak kohéziós politikája kettős mércén alapul, ami hátrányosan érinti az újonnan csatlakozó Tízeket. A meghirdetett kohéziós politika nem fogja lényegesen csökkenteni a fejlettségi különbségeket a Tizenötök2 és a Tízek régiói között. Lényeges eleme a reformnak, hogy a vidékfejlesztés döntő mértékben a Közös Agrárpolitika (KAP) hatókörében az Európai Mezőgazdasági Garancia és Orientációs Alap (EMOGA) segítségével fog megvalósulni. A vidékfejlesztés egyéb kérdései lényegesen kisebb arányban fognak megjelenni az interszektorális és a regionális programokat tartalmazó NFT-ben.
A reformról 2004 márciusáig napvilágot látott információk alapján e tanulmány tárgyában a területiség megjelenítését illetően még sok a bizonytalanság, hiányoznak az EU explicit állásfoglalásai, irányelvei. A retorikában még erős a területi szolidaritás, a regionalizmus, de már kevesebbet lehet hallani, olvasni a régiók Európájáról. Brüsszel elsődleges partnerei a nemzetállamok kormányai. A régiók igen szerény szerepkörét jól reprezentálja a régiók bizottságának a hatásköre. A területi metszetbe ma már a NUTS-2.3 régiókon kívül beletartoznak a kistérségek, a városok, a városias térségek stb., így a szabályozás és a politikai elvek lehetőséget engednek arra, hogy a tényleges területi problémáknak megfelelő szinten ragadjuk meg és kezeljük azokat. Vissza

Tartalom

REGIONÁLIS POLITIKA
Dr. Faragó László: Javaslatok az új Nemzeti Fejlesztési Terv regionális
megalapozásához 9
Finta István: A szubszidiaritás és a decentralizáció elve az Európai Unió
dokumentumaiban 43
Horváth Gyula: Regionális fejlődés és politika a kelet-közép-európai csatlakozó
országokban 73
Dr. Hrubi László: A régiók operatív programjainak szerkezete és tartalma 123
Illés Dóra - Illés Iván: Az Európai Unió strukturális politikája módosításának
forgatókönyvei és a tagállamok álláspontjai 153
Kovács Teréz: A vidékfejlesztés és a strukturális politika összehangolása 221
Pálné Kovács Ilona: A magyar közigazgatási reformkoncepció és a területfejlesztés
intézményrendszerének összehangolása 267
Raffay Zoltán: A tudásalapú regionális fejlesztési politika elemei 329
Somlyódyné Pfeil Edit: Az uniós tagországok közigazgatásának szerepe
a strukturális politika végrehajtásában 371
KÖRNYEZETVÉDELEM
Kerekes Sándor: A hazai termékdíjtörvény a közösségi döntések elméletének tükrében 411
Orbán Annamária: A fenntartható fejlődés intézményesülése? Elméleti szempontok,
nemzetközi és hazai tapasztalatok 431
ÁLLAMSZERVEZET
Dr. Dezső Márta: A közvetlen demokrácia bekapcsolása a magyar államszervezetbe,
a népszavazás hatása a törvényhozásra és a kormányzásra 465
György István: Korszerű közszolgálati rendszer kialakítása az EU-csatlakozás után 487
Dr. Mayer Erika: Az információs társadalom hatása a magyar jogalkotásra és
jogalkalmazásra, avagy a paternalista állam egyenrangú partnerré válása 509
Sári János: A jelenlegi magyar alkotmány kritikus pontjai az államszervezet
szempontjából, az EU-konformitásra tekintettel 539
Sáriné dr. Simkó Ágnes: A kormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának
korszerű lehetőségei 561
Dr. Teimer Gábor: A kormányzattól független szervek beillesztése a magyar
államszervezetbe a tudományban, a médiában és a sportban 597
BEL- ÉS IGAZSÁGÜGY
Demeter Andrea: Az Európai Unió tagállamainak szabályozása, gyakorlata
az állampolgárság tárgyában (Összehasonlító elemzés) 637
Dr. Ritecz György: Gondolatok az Európai Egységes Határőrség kialakításáról 695
Dr. Ritecz György - Dr. Sallai János: A Magyar Köztársaság államhatárainak
bűnügyi földrajza 2000-2002-ben 763
Tóth Judit: Konzuli jogvédelem és uniós állampolgárság 799
INTÉZMÉNYI REFORM
Horváthy Balázs: Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája, hatása a magyar
külkereskedelmi jogra 829
Dr. Molnár Olga Borbála: Integrációs modellek és a magyar EU-csatlakozás 867
Vörös Imre: Az európai közösségi versenyjog reformjának alapvonalai 893
BIZTONSÁGPOLITIKA
Szegedi László: Az Európai Unió 2003-ban hozott biztonsági és védelempolitikai
döntései és a hazánkra váró feladatok 905