EU-jog és jogharmonizáció

Tartalom

Előszó az „EU-jog és jogharmonizáció" című könyv
bővített, harmadik kiadásához (2009) 13
Előszó az „EU-jog és jogharmonizáció" című könyv
bővített, második kiadásához (2005) 14
Előszó az „EU-jog és jogharmonizáció" című új könyvhöz (2003) 16
Előszó az „EK-jog és jogharmonizáció" című
korábbi könyv első kiadásához (1995) 17
Az Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése 19
Az európai egységgondolatok jelentkezése 19
Az egységgondolatok konkrétabbá válása 32
Robert Schuman és Jean Monnet 38
Az EGK szerveződése 50
Az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése (A Római Szerződés) 54
A Közösségi szervezeti intézményrendszer korai alakulása 58
Az Európai Parlament 59
A Tanács 60
A Bizottság 62
Az Európai Bíróság 65
A Gazdasági és Szociális Bizottság 68
A Számvevőszék 68
Az Európai Tanács 69
Nehézségek: Anglia, De Gaulle, Luxemburgi Kompromisszum 70
„Közösségek" vagy „Közösség"? Vagy már „Unió"?
Szerződés vagy Szerződések ? - avagy a könyv módszertani kulcsa 73
Válságok és reformok 77
Reformokra pedig szükség van 80
A Fehér Könyv 84
Az Egységes Európai Okmány 88
A Delors-terv és a Cecchini Jelentés 91
A Maastrichti Szerződés 93
A három EFTA ország csatlakozása 105
Az Amszterdami Szerződés 106
A maastrichti pillérek gyengéi 106
Az Amszterdamhoz vezető folyamat 107
Intézményi reformok az Amszterdami Szerződésben 111
Közös kül- és biztonságpolitika Amszterdam után (az Európai Unió második pillére) 111
Az Amszterdami Szerződés hatása a bel- és igazságügyi együttműködésre, az EU harmadik pillérre 114
Az Európai Unió amszterdami alapelvei 116
Az uniós polgárság 117
Az Európai Unió szervezeti-intézményi szabályai Amszterdam után 118
Az Európai Parlament 118
A Tanács 120
A Bizottság 122
A Bíróság 124
A Számvevőszék 128
Több intézményre vonatkozó közös rendelkezések 130
A Gazdasági és Szociális Bizottság 133
A Régiók Bizottsága 134
Az Európai Beruházási Bank 135
A Nizzai Szerződés 137
Előzmények: a három bölcs jelentése 137
Az intézményi reformok 140
A Tanács 140
Az Európai Parlament 144
A Bizottság összetétele és szervezete 147
További módosítások 149
Egyéb intézmények és szervek 149
Az együttdöntési eljárás 151
Szorosabb együttműködés 151
Az EU Szerződés 7. cikkének módosítása 152
Közös védelem 152
Nizza tanulságai 153
ír ellenkezés és intézményi reform Nizza után 154
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az EU szervezeti-intézményi szabályaiban 155
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Parlamentre vonatkozóan 155
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Tanácsra vonatkozóan 156
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Bizottságra vonatkozóan 156
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Számvevőszékre vonatkozóan 159
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Gazdasági és Szociális Bizottságra vonatkozóan 159
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Régiók Bizottságára vonatkozóan 160
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Beruházási Bankra vonatkozóan 161
Az Európai Konvent 162
Az Európai Konvent létrejötte 162
A Konvent felépítése 164
A Konvent tevékenysége és elképzelései 166
A Konvent belső konfliktusai 167
Az Európai Alkotmányos Szerződés előzetes tervezete 169
A Konvent vitáinak lezárása 180
Az Európai Alkotmány tervezete 195
Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról 197
Az Európai Alkotmány elfogadása és aláírt teljes szövege 219
Az Európai Alkotmány ratifikációjának folyamata és válsága 396
A Lisszaboni Szerződés előkészítése, aláírása és ratifikációjának elakadása 400
Alkotmány helyett Reformszerződés 400
Az Európai Tanács júniusi ülése Brüsszelben és a 2007. évre összehívott kormányközi konferencia mandátuma 401
A 2007. évi kormányközi konferencia. A Reformszerződés szövegezése 407
A Lisszaboni Szerződés aláírása 410
A Lisszaboni Szerződés tartalmáról röviden 412
A ratifikációs folyamat megindulása 416
A magyar diplomáciai törekvésekről 417
A ratifikáció elakadásának oka: az ír „nem" 419
Kilátások Lisszabon után 424
Az Európai Közösség jogáról 430
Jogösszehasonlítás, jogközelítés és jogegységesítés 430
Az Európai Közösség - sajátos nemzetközi szervezet, sajátos jogrendszer 437
Az EK jogi jellegének erősödése 439
Nemzetközi jog - EK-jog 440
Az EK jogforrásai 443
Az EK másodlagos jogalkotása 445
Az EK másodlagos jogának jellege 447
Az Európai Bíróság joggyakorlata 449
Az Európai Bíróság jogértelmezésének módjai 452
Szó szerinti és történeti értelmezés 453
Rendszertani és célkutató értelmezés 456
Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe 457
A precedens szerepe az Európai Bíróság ítélkezésében 461
Az Európai Bíróság felépítése és működése 1953-tól 1994-ig 462
Az Európai Bíróság adminisztrációs tevékenysége 470
Az Európai Bíróság hatásköre 471
Az Európai Bíróság eljárásának rendje 473
A Bíróság ügymenete 473
írásbeli eljárás 475
Bizonyítás-felvétel 477
Szóbeli tárgyalás 478
Eljárási költségek 479
Eljárási költségkedvezmények 480
Peren kívüli elintézés és a kereset visszavonása 481
Kézbesítés 481
Határidők 481
Az eljárás felfüggesztése 482
A végrehajtás felfüggesztése 482
Az eljárást akadályozó bejelentések és a közbenső vita 483
Egyeztetés 484
Mulasztási ítélet és ellentmondás 485
Az ügyek tanács elé utalása 485
Harmadik személy ellentmondása 486
Perújítás 486
Az ítéletek értelmezése 487
Az előzetes eljárás és más értelmezési eljárások 487
Szakvélemények 488
Az Európai Közösségek elsőfokú bíróságának döntései elleni jogorvoslat 489
A Nizzai Szerződés rendelkezései az Európai Bíróságról 491
Az Európai Bíróság statútuma a Nizzai Szerződést követően 493
Az Európai Bíróság statútuma az Európai Alkotmány elfogadását követően
(Jegyzőkönyv az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról) 504
Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke 516
Az Európai Bíróság előzetes határozathozatali eljárásáról 518
Az előzetes határozathozatali eljárás funkciójáról 518
Az Európai Bíróság és a nemzeti bíróságok kapcsolata 520
Az értelmezhető joganyag 526
A „tagállam bírósága" fogalom értelmezése az Európai Bíróság joggyakorlatában 527
Az előzetes határozat szükségességének kérdése 530
Az előzetes határozat kérésének kötelező esetkörei 534
Az előzetes határozatokra vonatkozó statisztika 535
Az EK-jog közvetlen hatálya 541
Doktrínák összefüggése 541
A „Szerződések" közvetlen hatálya 543
A rendeletek közvetlen hatálya 549
A határozatok közvetlen hatálya 553
Az Európai Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya 563
Az irányelv közvetlen alkalmazhatósága 564
Az értelmezési kötelezettség doktrínája 568
Az irányelvek és a „záróhatás" 573
Az EK-jog elsődlegessége (szupremácia, primátus) 575
A jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között 581
A közösségi jog, mint, jog" és , jogi folyamat" 581
A hatáskörök átszármaztatása és a hatalmi ágak megosztása 582
Kizárólagos jogalkotási hatáskörök 586
Párhuzamos jogalkotási hatáskörök 589
Jogalkotási hatáskörök „visszaszármaztatása" közösségi szintről
nemzeti szintre („retransfer") 592
Párhuzamos jogalkotási hatáskörök kizárólagossá tétele a Közösség által 594
Pre-emption záradékok a közösségi rendeletekben és irányelvekben 596
A közösségi jogalkotás és a tagállami jogalkotás közötti „elsődlegességi" és „elsőbbségi" problémák differenciálódása az Európai Bíróság gyakorlatában 597
A szabályozási terület elfoglalásán alapuló közösségi elsőbbség 600
A pre-emption gondolatának jelentkezése a közösségi jog elméletében 602
A Cross-féle pre-emption analízis 605
A „konfliktus elsőbbség" 607
Az EK jogharmonizációról 612
Fogalmak, terminológiák, eszközök 612
A jogharmonizáció két stílusa 615
A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének tartalma 616
Az EK jogharmonizációs programjának indulása 617
„Cassis de Dijon", kölcsönös elismerés 618
A Cassis de Dijon dogma alaptételének átrendeződése. A Keck, a Hünermund, a Familiapress, a Heimdienst és a Gourmet ügyekben hozott ítéletek hatása 622
A jogharmonizáció intenzívebbé válása az Egységes Európai Okmány hatására 628
Az Egységes Európai Okmány másik hatása: a nemzeti jogrendszerek „védelme" a közösségi joggal szemben 632
Milyen jogforrási szinten történjen a harmonizálás? 633
Az EK tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai 634
A jogharmonizációs kötelezettségszegések a tagállamok nemzeti jogalkotási tevékenysége során 635
Az irányelvek átvételével kapcsolatos kötelezettségek megszegése 635
A rendeletek „honosításával" kapcsolatos jogsértések 638
A közösségi jogot sértő nemzeti jogalkotás 639
A dereguláció elmulasztása 641
Az EK Szerződés megsértése a tagállam közigazgatási szerveinek tevékenységével 642
Az EK Szerződés megsértése a tagállam bíróságainak tevékenysége során 642
Magánszervezetek tevékenysége is megalapozhatja a tagállam felelősségét 649
Az Európai Bíróság törekvése a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének kikényszerítésére 650
A 169-es levéltől a Francovich jelenségig 650
Az állami kárfelelősség megjelenése az Európai Bíróság gondolkodásában a tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége teljesítésének javításáért 661
A jogalkotásért és a jogharmonizációért való kárfelelősség összekapcsolódása 661
Az állami kárfelelősség megalapozása a nemzetközi jogban, az Európa Tanács és az Európai Közösség jogában 662
Az Európai Bíróság kiindulási pontja: a Schöppenstedt formula 664
A Közösség és a tagállamok konkurens felelőssége - szétválasztás és összekapcsolás. Az 1970-es évek közepéig csak a fórum kérdése tisztázódott 669
Az Európa Tanács 1984. évi ajánlása az állami kárfelelősségről 672
Az Európai Bíróság látványos doktrínája a tagállamok jogharmonizációs
fegyelmének szigorításáért: az „egyéni közösségi jogok védelmének" elve 673
A Schöppenstedt formula meghaladása az Európai Bíróság által: a Francovich-ítélet 674
A Post-Francovich jelenség 678
A Post-Francovich jelenség kialakulása az Európai Bíróság joggyakorlatában 678
A Brasserie ügyben felvetett kérdések 679
A Brasserie közvetlen előzménye: a Debus ügy ítélete (1992)-
a Cassis de Dijon és a Simmenthal II. ítéletek főbb tételeinek megerősítése 682
A Factortame III. ügyben felvetett kérdések 686
A Factortame I. ügy ítélete (1989) 687
Az Európai Bíróság ítélete az egyesített Brasserie és Factortame III. ügyekben (1996) 691
A jogharmonizációért való állami kárfelelősség kritériumainak
differenciálódása 692
A British Telecommunications ügyben hozott ítélet (1996) 692
A Hedley Lomas ügyben hozott ítélet (1996) 693
A Dillenkofer ügyben hozott ítélet (1996) 695
A Norbrook Laboratories ügyben hozott ítélet (1998) 698
A Rechberger ügyben hozott ítélet (1999) 701
A Haim ügyben hozott ítélet (2000) 707
A Köbler ügyben hozott ítélet (2003) 711
Az osztrák Verwaltungsgerichtshof előtti alapügy és az Európai Bíróság tájékoztató közreműködése 712
Gerhard Köbler kártérítési Ugye az osztrák Landesgericht für Zivilrechtssachen előtt és az Európai Bíróság előtt 715
Az Európai Bíróság előzetes határozati válaszai Gerhard Köbler kártérítési ügyében 724
Az EK újabb jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás 735
A Maastrichti Európai Uniós Szerződés a szubszidiaritásról 735
A szubszidiaritást nem Maastrichtban találták ki 738
Szubszidiaritás az EK Maastricht előtti történetében 740
Szubszidiaritás a jogharmonizáció elméletében 741
Miként hat a szubszidiaritás az Európai Közösség magatartására? 746
Már magyar szemmel is 753
Az EK - magyar kapcsolatok alakulása 753
EK - magyar jogharmonizáció 764
A csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódó magyar jogharmonizációs fejlemények 776
A csatlakozási szerződésben érvényesített magyar derogációs kérelmek 800
A jogalkalmazás is része a jogharmonizációs folyamatnak 806
A magyar eljárási jogászok késve reagáltak 807
Az „előzetes döntéshozatali" eljárás szabályozása a magyar jogban 812
A „két első" magyar előzetes határozathozatal iránti kérelem az Európai Bírósághoz 822
A legelső magyar előzetes határozathozatali eljárás iránti kérelem 824
A másik „első" magyar határozathozatali eljárás iránti kérelem 831
A magyar bíróságok élénk aktivitása az előzetes határozathozatali eljárásokban 839
Magyar vonatkozású közvetlen keresetek az Európai Bíróság előtt 846
Integrációs szempontú jogszabály-előkészítés (jogalkotási folyamat) 849
Sportban egy évvel korábban történt Magyarország csatlakozása -
a Kolpak ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság kiterjesztette a Bosman-ítélet liberalizáló tételét 858
Magyarország EU-csatlakozásának alkotmányossági problémái és a szükségessé vált alkotmánymódosítás folyamata 884
Megkésetten reagált a magyar közjogi gondolkodás 884
Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata 887
Az Alkotmánybíróság 30/1998. (VI. 25.) AB határozata 891
Az Alkotmánybíróság dogmát teremtett 896
Az EU-csatlakozás miatti alkotmánymódosítás gondolata már 2000-ben felvetődött az Igazságügyi Minisztériumban 900
Az alkotmánymódosítás előkészítésének politikai felgyorsítása versus szakmai fékpróbák 902
Felvetések, amelyek végül nem kerültek be az alkotmánymódosításba 908
A csatlakozási klauzula metamorfózisa 911
Az alkotmánymódosítás elfogadásáról és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény szabályairól 913
A Magyar Köztársaság Alkotmánya EU-vonatkozású szabályainak továbbfejleszthetőségéről 919
Nemzetközi jog - belső jog viszonyának rendezése 919
Az állami szuverenitás klasszikus fogalmának megbontása 920
Az állami szuverenitás megbontása a népszuverenitási elmélet alapján 921
Az állami szuverenitás megbontása az alapvető szuverenitási követelmények mentén 922
Az állami szuverenitás megbontása: az alkotmánymódosítási tilalmak
technikája 923
Az állami szuverenitás megbontása: szuverén hatáskör-átruházás alkotmánymódosítás nélkül a reciprocitásra tekintettel 924
Monista és pluralista tendenciák az EU-jog fejlődésében 924
A 2003. évi Európai Alkotmánytervezet egy „új/második" jogi kapcsolatot is telepít az EU és a tagállamok közé 925
A „csatlakozási klauzula" továbbfejlesztése 926
Az Uniós jog elsődlegességének tükröztetése a magyar Alkotmányban 930
A magyar Alkotmánybíróság pozíciója 931
Egyéb, esetleg alkotmányi szabályozást igénylő kérdések 933
A civilisztikai jogalkalmazást érintő újabb EU jogalkotással kapcsolatos néhány elméleti kérdés 935
Halványodó jogági képletek - a szakmai elnevezésekre azonban illik ügyelni 937
Polgári ügyek v. polgári és kereskedelmi ügyek.
A „civilisztikai ügyek" terminológia nagyobb jogterületet egyértelműbben lefed 940
A magyar igazságügyi diplomácia próbálkozásai, bizonytalankodásai 942
A 44/2001/EK Tanácsi rendelet sajátos természete és a magyar nemzetközi magánjogi kódex 944
A közrend védelmének közösségi jogi dimenziója is van!
Magyar közrend - nemzetközi közrend - közösségi közrend 954
Lehet-e közrendbe ütköző, ami nem jogellenes? 954
A belső közrend és a nemzetközi közrend védelmi síkjai 962
A közrend az Európai Unió közösségi jogában 971
A közrendbe ütközés, mint a külföldi ítéletek elismerésének korlátja
a Brüsszeli Egyezményben (és a 44/2001/EK rendeletben) 972
Közösségi versenyszabályokkal ellentétes választottbírósági ítélet közrendbe ütközése 980
A felhasznált fontosabb művek jegyzéke 985
Melléklet: Cikkszám-változások a Szerződésekben 1005

Témakörök