EU-jog és jogharmonizáció

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció ' összes példány

Kiadó:	HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	952 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-7490-02-7

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az "EU-jog és jogharmonizáció" című könyv bővített, második kiadásához (2005)	13
Előszó az "EU jog és jogharmonizáció" című új könyvhöz (2003)	15
Előszó az "EK-jog és jogharmonizáció" című korábbi könyv első kiadásához (1995)	16
Ez Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése	19
Az európai egységgondolatok jelentkezése	19
Az egységgondolatok konkrétabbá válása	33
Robert Schuman és Jean Monet	38
Az EGK szerveződése	51
Az Európai Gazdasági Közösség alapító szerződése (A Római Szerződés)	55
A Közösségi szervezeti intézményrendszer korai alakulása	59
Az Európai Parlament	60
A Tanács	61
A Bizottság	63
Az Európai Bíróság	65
A Gazdasági és Szociális Bizottság	68
A Számvevőszék	69
Az Európai Tanács	70
Nehézségek: Anglia, De Gaulle, Luxemburgi Kompremisszum	71
"Közösségek" vagy "Közösség"? Vagy már "Unió"? Szerződés vagy Szerződések? - avagy a könyv módszertani kulcsa	74
Válságok és reformok	78
Reformokra pedig szükség van	81
A Fehér Könyv	85
Az Egységes Európai Okmány	89
A Delors-terv és a Cecchini Jelentés	93
A Maastrichti Szerződés	94
A három EFTA ország csatlakozása	106
Az Amszterdami Szerződés	108
A maastrichti pillérek gyengéi	108
Az Amszterdamhoz vezető folyamat	109
Intézményi reformok az Amszterdami Szerződésban	113
Közös kül- és biztonságpolitika Amszterdam után (az Európai Unió második pillére)	113
Az Amszterdami Szerződés hatása a bel- és igazságügyi együttműködésre, az EU harmadik pillére	116
Az Európai Unió amszterdami alapelvei	118
Az Uniós állampolgárság	119
Az Európai Unió szervezeti-intézményi szabályai Amszterdam után	120
Az Európai Parlament	120
A Tanács	122
A Bizottság	124
A Bíróság	126
A Számvevőszék	130
Több intézményre vonatkozó közös rendelkezések	132
A Gazdasági és Szociális Bizottság	135
A Régiók Bizottsága	136
Az Európai Beruházási Bank	137
A Nizzai Szerződés	138
Előzmények: a három bölcs jelentése	138
Az intézményi reformok	141
A Tanács	141
Az Európai Parlament	145
A Bizottság összetétele és szervezete	149
További módosítások	150
Egyéb intézmények és szervek	150
Az együttdöntési eljárás	152
Szorosabb együttműködés	152
Az EU Szerződés 7. cikkének módosítása	153
Közös védelem	154
Nizza tanulságai	155
Ír ellenkezés és intézményi reform Nizza után	156
A Nizzai Szerveződés által hozott fontosabb változások az EU szervezeti-intézményi szabályaiban	157
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Parlamentre vonatkozóan	157
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Tanácsra vonatkozóan	157
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Bizottságra vonatkozóan	158
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Számvevőszékre vonatkozóan	160
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Gazdasági és Szociális Bizottságra vonatkozóan	161
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások a Régiók Bizottságára vonatkozóan	162
A Nizzai Szerződés által hozott fontosabb változások az Európai Beruházási Bankra vonatkozóan	162
Az Európai Konvent	163
Az Európai Konvent létrejötte	163
A konvent felépítése	166
A Konvent tevékenysége és elképzelései	167
A szubszidiaritás munkacsoport	167
A jogi személyiség munkacsoport	170
A külső kapcsolatok munkacsoport	173
A védelem munkacsoport	175
A gazdasági kormányzással foglalkozó munkacsoport	177
Az alapjogi munkacsoport	178
A Konvent belső konfliktusai	179
Az Európai Alkotmányos Szerződés előzetes tervezete	181
A Konvent vitáinak lezárása	192
Az európai alkotmány tervezete	207
Szerződés egy európai alkotmány létrehozásáról	209
Az Európai Alkotmány elfogadása és aláírt teljes szövege	231
Az Európai Alkotmány ratifikációjának folyamata és válsága	407
Az Európai Közösség jogáról	411
Jogösszehasonlítás, jogközelítés és jogegységesítés	411
Az Európai Közösségek - sajátos nemzetközi szervezet, sajátos jogrendszer	418
Az EK jogi jellegének erősödése	420
Nemzetközi jog - EK-jog	421
Az EK jogforrásai	424
Az EK másodlagos jogalkotása	426
Az EK másodlagos jogának jellege	429
Az Európai Bíróság joggyakorlata	431
Az Európai Bíróság jogértelmezésének módjai	434
Az Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe	438
A precedens szerepe az Európai Bíróság ítélkezésében	442
Az Európai Bíróság felépítése és működése 1953-tól 1994-ig	443
Az Európai Bíróság adminisztrációs tevékenysége	451
Az Európai Bíróság hatásköre	452
Az Európai Bíróság eljárásának rendje	454
A Nizzai Szerződés rendelkezései az Európai Bíróságról	472
Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke	497
Az Európai Bíróság előzetes határozathozatali eljárásáról	499
Az EK-jog közvetlen hatálya	522
Doktrínák összefüggése	522
A "Szerződések" közvetlen hatálya	524
A rendeletek közvetlen hatálya	530
A határozatok közvetlen hatálya	534
Az Európai Közösség által kötött nemzetközi szerződések közvetlen hatálya	535
Az irányelv közvetlen alkalmazhatósága	536
Az értelmezési kötelezettség doktrínája	540
Az irányelvek és a "záróhatás"	544
Az EK-jog elsődlegessége (szupremácia, primátus)	546
A jogalkotási hatáskörök megosztása az EK és a tagállamok között	552
A közösségi jog, mint "jog" és "jogi folyamat"	552
A hatáskörök átszármaztatása és a hatalmi ágak megosztása	553
Kizárólagos jogalkotási hatáskörök	557
Párhuzamos jogalkotási hatáskörök	560
Jogalkotási hatáskörök "visszaszármaztatása" közösségi szintről nemzeti szintre ("retransfer")	563
Párhuzamos jogalkotási hatáskörök kizárólagossá tétele a Közösség által	566
Pre-emption záradékok a közösségi rendeletekben és irányelvekben	567
A közösségi jogalkotás és a tagállami jogalkotás "elsődlegeségi" és "elsőbbségi" problémák differenciálódása az Európai Bíróság gyakorlatában	568
A szabályozási terület elfoglalásán alapuló közösségi elsőbbség	572
A pre-emption gondolatának jelentkezése a közösségi jog elméletében	574
A Cross-féle pre-emption analízis	576
A "konfliktus elsőbbség"	579
Az EK jogharmonizációjáról	584
Fogalmak, terminológiák, eszközök	584
A jogharmonizáció két stílusa	587
A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének tartalma	588
Az EK jogharmonizációs programjának indulása	589
"Cassis de Dijon", kölcsönös elismerés	590
A Cassis de Dijon dogma alaptételének átrendeződése. A Keck, a Hünermund, a Familiapress, a Heimdienst és a Gourmet ügyekben hozott ítéletek hatása	594
A jogharmonizáció intenzívebbé válása az Egységes Európai Okmány hatására	600
Az Egységes Európai Okmány másik hatása: a nemzeti jogrendszerek "védelme" a közösségi joggal szemben	604
Milyen jogforrási szinten történjen a harmonizálás?	605
Az EK tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai	606
A jogharmonizációs kötelezettségszegések a tagállamok nemzeti jogalkotási tevékenysége során	607
Az EK Szerződés megsértése a tagállam közigazgatási szerveinek tevékenységével	614
Az EK Szerződés megsértése a tagállam bíróságainak tevékenysége során	614
Magánszervezetek tevékenysége is megalapozhatja a tagállam felelősségét	621
Az Európai Bíróság törekvése a tagállamok jogharmonizációs kötelezettségének kikényszerítésére	622
A 1969-es levéltől a Francovich jelenségig	622
Az állami kárfelelősség megjelenése az Európai Bíróság gondolkodásában a tagállamok jogharmonizációs kötelezettsége teljesítésének javításáért	633
A jogalkotásért és a jogharmonizációért való kárfelelősség összekapcsolódása	633
Az állami kárfelelősség megalapozása a nemzetközi jogban, az Európai Tanács éa az Európai Közösség jogában	634
Az Európai Bíróság kiindulási pontja: a Schöppenstedt formula	636
A Közösség és a tagállamok konkurens felelőssége - szétválasztás és összekapcsolás. Az 1970-es évek közepéig csak a fórum kérdése tisztázódott	641
Az Európa Tanács 1984. évi ajánlása az állami kárfelelősségről	644
Az Európai Bíróság látványos doktrinája a tagállamok jogharmonizációs fegyelmének szigorításáért: az "egyéni közösségi jogok védelmének" elve	645
A Shöppenstedt formula meghaladása az Európai Bíróság által: a Francovich-ítélet	646
A Post-Francovich jelenség	651
A Post-Francovich jelenség kialakulása az Európai Bíróság joggyakorlatában	651
A Brasserie ügyben felvetett kérdések	652
A Brasserie közvetlen előzménye: a Debus ügy ítélete (1992) - a Cassis de Dijon és a Simmenthal II. ítéletek főbb tételeinek megerősítése	655
A Factortame III. ügyben hozott ítélet (1996)	659
A Factortame I. ügy ítélete (1989)	660
Az Európai Bíróság ítélete az egyesített Brasserie és Factortame III. ügyekben (1996)	664
A jogharmonizációért való állami kárfelelősség kritériumainak differenciálódása	665
A British Telecommunications ügyben hozott ítélet (1996)	665
A Hedley Lomas ügyben hozott ítélet (1996)	666
A Dillenkofer ügyben hozott ítélet (1996)	668
A Norbrook Laboratories ügyben hozott ítélet (1998)	671
A Rechenberger ügyben hozott ítélet (1999)	674
A Haim ügyben hozott ítélet (2000)	680
A Köbler ügyben hozott ítélet (2003)	685
Az EK új jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás	709
A Maastrichti Európai Uniós Szerződés a szubszidiaritásról	709
A szubszidiaritást nem Maastrichtban találták ki	713
Szubszidiaritás az EK Maastricht előtti történetében	714
Szubszidiaritás a jogharmonizáció elméletében	716
Miként hat a szubszidiaritás az Európai Közösség magatartására?	721
Már magyar szemmel is	727
Az EK - magyar kapcsolatok alakulása	727
EK - magyar jogharmonizáció	738
A csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódó magyar jogharmonizációs fejlemények	750
A csatlakozási szerződésben érvényesített magyar derogációs kérelmek	774
A jogalkalmazás is része a jogharmonizációs folyamatban	780
A magyar eljárási jogászok késve reagáltak	781
Az "előzetes döntéshozatali" eljárás szabályozása a magyar jogban	786
A "két első" magyar előzetes határozathozatal iránti kérelem az Európai Bírósághoz	795
A legelső magyar előzetes határozathozatali eljárás iránti kérelem	796
A másik "első" magyar határozathozatali eljárás iránti kérelem	804
Integrációs szempontú jogszabály-előkészítés (jogalkotási folyamat)	813
Sportban egy évvel korábban történt Magyarország csatlakozása - a Kolpak ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság kiterjesztette a Bosman-ítélet liberalizáló tételét	822
Magyarország EU-csatlakozásának alkotmányossági problémái és a szükségessé vált alkotmánymódosítás folyamata	848
Megkésetten reagált a magyar közjogi gondolkodás	848
Az Alkotmánybíróság 4/1997. (I. 22.) AB határozata	851
Az Alkotmánybíróság 30/1998. (Vi. 25.) AB határozata	855
Az Alkotmánybíróság dogmát teremtett	860
Az EU-csatlakozás miatti alkotmánymódosítás gondolata már 2000-ben felvetődött az Igazságügyi Minisztériumban	864
Az alkotmánymódosítás előkészítésének politikai felgyorsítása versus szakmai fékpróbák	866
Felvetések, amelyek végül nem kerültek be az alkotmánymódosításba	872
A csatlakozási klauzula metamorfózisa	875
Az alkotmánymódosítás elfogadásáról és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2002. évi LXI. törvény szabályairól	877
A Magyar Köztársaság Alkotmánya EU-vonatkozású szabályainak továbbfejleszthetőségéről	883
Nemzetközi jog - belső jog viszonyának rendezése	883
Az állami szuverenitás klasszikus fogalmának megbontása	885
Az állami szuverenitás megbontása a népszuverenitási elmélet alapján	885
Az állami szuverenitás megbontása az alapvető szuverenitási követelmények mentén	886
Az állami szuverenitás megbontása: az alkotmánymódosítási tilalmak technikája	887
Az állami szuverenitás megbontása: szuverén hatáskörátruházás alkotmánymódosítás nélkül a reciprocitásra tekintettel	888
Monista és pluralista tendenciák az EU-jog fejlődésében	889
A 2003. évi Európai Alkotmánytervezet egy "új/második" jogi kapcsolatot is telepít az EU és a tagállamok közé	890
A "csatlakozási klauzula" továbbfejlesztése	890
Az Uniós jog elsődlegességének tükröztetése a magyar Alkotmányban	894
A magyar Alkotmánybíróság pozíciója	895
Egyéb, esetleges alkotmányi szabályozást igénylő kérdések	897
A felhasznált fontosabb művek jegyzéke	899
Melléklet: Cikkszám-változások a Szerződésekben	915