EU-jog

Tartalom

Előszó 21
"A" rész
JOG- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER
I. FEJEZET
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 25
1. Európa eredete 25
2. Európa az ókortól a második világháborúig 25
3. Európa a második világháború után 28
4. Az Európai Közösségek kialakulása 31
4.1. Az Európai integráció első mérföldköve: az Európai Szén- és Acélközösség 31
4.2. Az Európai Védelmi Közösség terve 33
4.3. A Nyugat-európai Unió 34
5. Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség 34
5.1. Az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó Szerződés 35
5.2. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés 36
5.3. Az 1957-es Intézményegyesítő Szerződés 36
5.4. Az 1965-ös Fúziós Szerződés 36
5.5. Euroszklerózis 37
5.6. Az első bővítés 38
5.7. Déli bővítések 38
5.7.1. A második bővítés
5.7.2. A harmadik bővítés 38
6. Az Egységes Európai Okmány 39
7. A Maastrichti Szerződés előzményei 40
7.1. A Maastrichti Szerződés 42
8. A negyedik bővítés 44
9. Az Amszterdami Szerződés
10. A Nizzai Szerződés 4'
11. Az ötödik bővítés 48
12. A hatodik bővítés 50
13. Út az Alkotmányos Szerződés felé 50
13.1. Szerződés egy Európai Alkotmány Létrehozásáról 52
13.2. Az Alkotmányos Szerződés bukásától az ún. Reformszerződésig 53
14. A Lisszaboni Szerződés 55
II. FEJEZET
INTEGRÁCIÓS CÉLOK ÉS ÉRTÉKEK AZ ALAPÍTÓ SZERZŐDÉSEKBEN 57
III. FEJEZET
AZ EU INTÉZMÉNYRENDSZERE 60
1. Az Európai Tanács 62
1.1. Európai Tanács-Európa Tanács 62
1.1.1. Az Európa Tanács kapcsolata az Európai Unióval 62
1.1.2. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény és az EU 63
1.2. Az Európai Tanács 64
1.2.1. Az Európai Tanács összetétele 64
1.2.2. Az Európai Tanács létrejötte 65
1.2.3. Az Európai Tanács feladatai 65
2. Az Európai Unió Tanácsa 67
2.1. A Tanács helye az Unió intézményrendszerében 67
2.1.1. A Tanács elhatárolása más intézményektől 67
2.2. A Tanács összetétele 67
2.2.1. A Tanácsi formációk 68
2.2.2. COREPER 69
2.2.3. A Főtitkárság 70
2.2.4. CORTESY: Európai Levelezők 70
2.2.5. A Tanács Jogi Szolgálata 70
2.2.6. Politikai Tervező és Korai Előrejelző Egység 71
2.3. Döntéshozatal a Tanácsban 71
3. Az Európai Bizottság 73
3.1. A Bizottság összetétele és tagjainak kinevezési eljárása 74
3.1.1. A biztosok száma és kinevezésük feltételei 74
3.1.2. A Bizottság tagjainak kinevezési eljárása és hivatali idejük 75
3.2. A Bizottság szervezeti felépítése és döntéshozatala
3.2.1. A Bizottság elnöke
3.2.2. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
3.2.3. A biztosi kabinetek 78
3.2.4. A Bizottság főtitkára 78
3.2.5. Főigazgatóságok és szolgálatok 78
3.2.6. Döntéshozatali eljárások a Bizottságban 79
3.3. A Bizottság és tagjainak függetlensége, elszámoltathatósága, és megbízatásuk megszűnésének okai 80
3.3.1. A függetlenség szerepe és garanciái 80
3.3.2. Összeférhetetlenségi szabályok 80
3.3.3. Az elszámoltathatóság eszközei 81
3.3.4. A biztosi megbízatás megszűnésének okai és esetei 82
3.4. A Bizottság feladatai 83
3.4.1. Áttekintés 83
3.4.2. A Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról való gondoskodás 84
3.4.3. Az uniós jog alkalmazásának felügyelete 85
3.4.4. Az uniós költségvetés végrehajtása és a programok irányítása 85
3.4.5. Koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint 86
3.4.6. Az Unió külső képviselete 86
3.4.7. Javaslattétel jogalkotási aktusok elfogadására 87
3.4.8. Indítványtétel az Unió tevékenységének éves és többéves programjára 88
4. Az Európai Parlament 89
4.1. Az Európai Parlament létrejötte 89
4.1.1. A Parlament elődei: a Közös Gyűlés és a Gyűlés 89
4.2. Az Európai Parlament működése 90
4.2.1. Az Európai Parlament székhelye 90
4.2.2. Az Európai Parlament képviselői és választásuk 91
4.2.3. Az Európai Parlament tisztségviselői 91
4.2.4. Az Európai Parlament pártcsoportjai 92
4.2.5. Az Európai Parlament határozatképessége, nyelvei, bizottságok 93
4.3. Az Ombudsman és a Petíciós Bizottság 94
4.4. Az Európai Parlament hatáskörei 95
4.4.1. Önigazgatási hatáskör 95
4.4.2. Részvétel a jogalkotásban 95
4.4.2.1. Konzultációs eljárás 95
4.4.2.2. Rendes jogalkotási eljárás 95
4.4.2.3. Egyetértési eljárás 96
4.4.2.4. Költségvetési eljárás 97
4.4.3. Politikai ellenőrző szerep 97
4.5. Demokráciadeficit és európai parlamentarizmus 98
5. Az Európai Számvevőszék 99
5.1. A Számvevőszék létrejötte 99
5.2. A Számvevőszék összetétele és szervezete 100
5.3. A Számvevőszék függetlensége 100
5.4. A Számvevőszék működése 101
6. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank 104
6.1. A KBER és az EKB létrejötte 104
6.1.1. A gazdasági és monetáris unió programja 104
6.1.2. A KBER kétszintű szervezeti felépítése és az eurórendszer 105
6.1.3. A tagállami jegybankok szerepe és jogi helyzete a KBER-ben 106
6.2. Az EKB célkitűzései 107
6.3. Az EKB feladatai 108
6.3.1. Alapvető feladatok 108
6.3.1.1. Az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása 108
6.3.1.2. A devizaműveletek végzése 108
6.3.1.3. A tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése 109
6.3.1.4. A fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása 109
6.3.2. A bankjegy- és érmekibocsátás szabályozása 109
6.3.3. Egyéb feladatok 110
6.3.3.1. Konzultatív és véleményező funkció 110
6.3.3.2. Hozzájárulás a prudenciális felügyelethez 111
6.3.3.3. Statisztikai feladatok 111
6.3.3.4. Jogalkotó és végrehajtó funkció 112
6.4. Az EKB döntéshozatali rendszere 112
6.4.1. A Kormányzótanács 112
6.4.2. Az Igazgatóság 113
6.4.3. Az Általános Tanács 114
6.5. A jegybanki függetlenség és annak uniós jogi biztosítékai 115
6.5.1. Elméleti alapvetés 115
6.5.2. Intézményi függetlenség 115
6.5.3. Személyi függetlenség 116
6.5.3.1. Alkalmassági kritérium és kinevezési eljárás 116
6.5.3.2. Hivatali idő és újraválaszthatóság 116
6.5.3.3. A felmentési eljárás és garanciái 116
6.5.3.4. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos biztosítékok 117
6.5.4. Funkcionális függetlenség 117
6.5.5. Pénzügyi-gazdasági függetlenség 117
6.5.6. Jogforrástani megközelítés 118
6.6. Az EKB demokratikus elszámoltathatósága és a bírói felülvizsgálat 118
6.6.1. Az EKB kapcsolata a Tanáccsal és a Bizottsággal 118
6.6.2. Az EKB beszámolási kötelezettsége 119
6.6.3. Az EKB és az Európai Parlament monetáris párbeszéde 120
6.6.4. Az EKB és az Európai Unió Bírósága 120
7. Az Európai Unió Bírósága 122
7.1. Az Unió bírósági rendszerének fejlődése 122
7.2. A Bíróság 123
7.2.1. Összetétele 123
7.2.2. A bírák és a főtanácsnokok kinevezése 124
7.2.3. A bírákra és a főtanácsnokokra vonatkozó közös szabályok 125
7.2.4. A Bíróság elnöke és hivatalvezetője 126
7.2.5. Az ítélkező testületek 127
7.2.6. A Bíróság hatáskörei 128
7.3. Törvényszék 129
7.3.1. Összetétele 129
7.3.2. A bírák, az elnök és a hivatalvezető 130
7.3.3. Ítélkező testületek 130
7.3.4. A Törvényszék hatáskörei 131
7.3.5. Fellebbezés a Törvényszék határozataival szemben 132
7.4. Közszolgálati Törvényszék 133
7.4.1. A bírák és az elnök 133
7.4.2. Ítélkező testületek 134
7.4.3. Hatásköre és a fellebbezés a határozataival szemben 135
7.5. Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás fontosabb szabályai 136
7.5.1. Eljárás a Bíróságon 136
7.5.2. Eljárás a Törvényszéken 139
7.5.3. Eljárás a Közszolgálati Törvényszéken 140
8. Tanácsadó testületek, ügynökségek 141
8.1. Tanácsadó testületek 141
8.1.1. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 141
8.1.2. Régiók Bizottsága 142
8.2. Ügynökségek 144
8.2.1. Szabályozási ügynökségek és szervek 144
8.2.1.1. Politikai ügynökségek 144
8.2.1.1.1. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) 144
8.2.1.1.2. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) 145
8.2.1.1.3. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) 146
8.2.1.1.4. Az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) 146
8.2.1.1.5. Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) 146
8.2.1.1.6. Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (A CER) 147
8.2.1.1.7. Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (EUREFOUND) 147
8.2.1.1.8. Európai Betegségmegelőzési és Járvány védelmi Központ (ECDC) 148
8.2.1.1.9. Európai GNSS Ügynökség (GSA) 148
8.2.1.1.10. Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 149
8.2.1.1.11. Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) 149
8.2.1.1.12. Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (EN1SA) 150
8.2.1.1.13. Európai Határőrizeti Ügynökség (EMA) 150
8.2.1.1.14. Európai Képzési Alapítvány (ETF) 151
8.2.1.1.15. Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 151
8.2.1.1.16. Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) 151
8.2.1.1.17. Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU- OSHA) 152
8.2.1.1.18. Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) 153
8.2.1.1.19. Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) 153
8.2.1.1.20. Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) 153
8.2.1.1.21. Európai Vasúti Ügynökség (ERA) 154
8.2.1.1.22. Európai Vegyianyag- ügynökség (ECHA) 154
8.2.1.1.23. Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) 155
8.2.1.1.24. Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) 155
8.2.1.1.25. Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) 156
8.2.1.2. Közös kül- és biztonságpolitikai ügynökségek 156
8.2.1.2.1. Az Európai Unió Biztonságpolitikai Kutatóintézete (ISS) 156
8.2.1.2.2. Az Európai Unió Műholdközpontja (EUSC) 157
8.2.1.2.3. Európai Védelmi Ügynökség (EDA) 157
8.2.1.3. A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködési ügynökségek 157
8.2.1.3.1. Az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége (Eurojust) 157
8.2.1.3.2. Európai Rendőrakadémia (CEPOL) 158
8.2.1.3.3. Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 159
8.2.2. Az Euratom-Szerződés alapján létesített ügynökségek és testületek 160
8.2.2.1. A Fúzióenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 160
8.2.2.2. Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) 160
8.2.3. Végrehajtó ügynökségek 160
8.2.3.1. A Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala (TEN-T EA) 160
8.2.3.2. Az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) 161
8.2.3.3. Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség (EAHC) 161
8.2.3.4. Kutatási Végrehajtási Ügynökség (REA) 161
8.2.3.5. Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) 161
8.2.3.6. Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség (EACI) 161
8.2.4. Pénzügyi felügyeleti szervek 162
8.2.4.1. Európai Bankhatóság 162
8.2.4.2. Európai Értékpapír-piaci Hatóság 162
8.2.4.3. Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság 162
8.2.4.4. Európai Rendszerkockázati Testület 162
8.2.5. Egyéb szervek 163
8.2.5.1. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 163
8.2.5.2. Európai Adatvédelmi Biztos (EDPS) 163
IV. FEJEZET
AZ EU JOGRENDSZERE ÉS DÖNTÉSHOZATALI, JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSAI; A JOGKÖZELÍTÉS MÓDSZEREI 165
1. Az Európai Unió jogi személyisége 165
2. Az Európai Unió jogrendszere - az uniós jog forrásai 166
2.1. Az Európai Unió jogrendszere 166
2.2. Az uniós jog jogforrási rendszere 168
2.2.1. Elsődleges uniós jogforrások 168
2.2.2. Másodlagos jogforrások 174
2.2.2.1. Általános követelmények 174
2.2.2.2. A másodlagos jogforrások típusai 176
3. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája 182
3.1. Jogalkotási aktusok 183
3.2. A nem jogalkotási aktusok 184
3.2.1. Felhatalmazáson (delegáláson) alapuló jogi aktusok (EUMSz. 290. cikk) 184
3.2.2. Végrehajtási aktusok (EUMSz. 291. cikk) 185
3.3. Egyéb jogforrások 186
3.4. Az uniós acquis - uniós vívmányok 186
4. Jogalkotási eljárások 187
4.1. A jogalkotási aktusok elfogadására irányuló eljárás 187
4.1.1. A rendes jogalkotási eljárás 187
4.1.2. Különleges jogalkotási eljárások 191
4.2. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásokban 193
4.3. A nem jogalkotási eljárások 194
4.3.1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása (EUMSz. 290. cikk) 195
4.3.2. Végrehajtási aktus elfogadására irányuló eljárás (komitológia, EUMSz. 291. cikk)196
5. A hatáskör-átruházás elve - az Európai Unió hatáskörei 201
5.1. A hatáskör-átruházás elve (EUMSz. 5. cikk) 202
5.2. Az uniós hatáskörök fajtái 203
5.3. Az ún. rugalmassági klauzula (EUMSz. 352. cikk) 205
5.4. A szubszidiaritás elve 206
5.4.1. A szubszidiaritás elv jelentése 207
5.5. Az arányosság elve 208
6. Jogharmonizáció 210
6.1. A jogharmonizáció/jogközelítés fogalma és fajtái 210
6.2. Jogharmonizációs jogalapok 211
6.3. A jogharmonizációs intézkedések fajtái - a jogharmonizáció eszközei 213
6.4. A tagállami jogharmonizációs célú jogalkotási feladatok teljesítése 214
6.5. Egyéb uniós szabályozási módszerek 218
7. Az uniós jog alapelvei (doktrínái) 219
7.1. Az uniós jog elsőbbsége, autonómiája 219
7.2. Az uniós jog közvetlen hatályának elve 224
7.2.1. A közvetlen hatály elvének fogalma és fajtái 224
7.2.2. A közvetlen hatály elvének kimunkálása az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában 225
7.3. A közvetlen alkalmazhatóság elve 235
7.4. A közvetett hatály - értelmezési kötelezettség elve 236
7.5. A kölcsönös elismerés elve 238
7.6. Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban 241
7.6.1. Az alapvető jogok védelme az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában 242
7.6.2. Az alapvető jogok szabályozásának történeti fejlődése az elsődleges uniós jogban 246
7.6.3. Az Európai Unió alapértékei és védelmük 247
7.6.3.1. Az alapvető értékek tagállami megsértése estén követendő eljárás és jogkövetkezmények 248
7.6.4. Az alapvető jogok 249
7.6.5. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 250
7.6.5.11 Az Alapjogi Charta tartalma 250
7.6.5.2. Az Alapjogi Charta címzettjei 252
7.6.6. Az Unió csatlakozása az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE) 252
V. FEJEZET
A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI AZ UNIÓS JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE ÉRDEKÉBEN 255
1. A lojális együttműködés elve 255
1.1. A lojális együttműködés elvének fogalma 255
1.2. A tagállamokat terhelő általános kötelezettségek alanyai 258
1.3. A lojális együttműködés elve az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában 259
2. A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén 261
2.1. A tagállami kártérítési felelősség elvének jelentéstartalma 261
2.2. A tagállamnak az uniós jog megsértéséért fennálló kártérítési felelősségének feltételei 265
VI. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGÁNAK EGYES ELJÁRÁSAI 268
1. Kötelezettségszegési eljárás 268
1.1. Az uniós jog érvényesülését kikényszerítő eljárások 268
1.2. A kötelezettségszegési eljárás jellemzői 269
1.3. A tagállami kötelezettségszegést megalapozó jogsértések 270
1.3.1. Az elsődleges és a másodlagos uniós jog rendelkezéseinek megsértése 270
1.3.2. A tagállamokat terhelő együttműködési kötelezettség megsértése 271
1.3.3. Az Unió által, illetve az Unió és a tagállamok által harmadik országokkal kötött nemzetközi szerződések megsértése 273
1.3.4. Az uniós jog általános elveinek megsértése 273
1.3.5. Tagállami kötelezettségszegés jogalkotással vagy annak elmulasztásával 273
1.3.6. A tagállam által kötött, az uniós joggal ellentétes nemzetközi megállapodások 274
1.3.7. A tagállam uniós joggal ellentétes közigazgatási gyakorlata 274
1.3.8. A tagállamnak uniós joggal ellentétes bírói gyakorlata 275
1.3.9. Az „általános és tartós" tagállami jogsértések 276
1.4. A kötelezettségszegési eljárás megindítása 276
1.5. A pert megelőző eljárás
1.6. A bírósági eljárás 280
1.6.1. A bírósági eljárás általános szabályai 280
1.6.2. Bizonyítás 280
1.6.3. Az ítélet 281
1.7. A tagállam által egy másik tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás jellemzői 282
1.8. A tagállami kötelezettségszegést megállapító ítélet végrehajtásának kikényszerítése 284
1.9. Az irányelvek átültetésének elmulasztása esetén alkalmazható szankciók 286
1.10. Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegés eljárások 287
2. Semmisségi eljárás 288
2.1. A semmisségi eljárás általános jellemzői 288
2.1.1. Garanciális felülvizsgálat 288
2.1.2. Hatásköri szabályok 289
2.2. A megtámadható jogi aktusok 289
2.2.1. Elsődleges jog, nemzetközi szerződések 290
2.2.2. Előkészítő, közbenső intézkedések 290
2.2.3. Megerősítő intézkedések 291
2.2.4. Belső szervezeti intézkedések 291
2.2.5. Nem kötelező jellegű intézkedések 291
2.2.6. Az uniós intézmény gyakorlata, hallgatása 291
2.2.7. A hatályon kívül helyezett jogi aktus helyébe lépő új jogi aktus 292
2.2.8. Magánjogi szerződések 292
2.3. Peres felek 292
2.3.1. Felperesek 292
2.3.1.1. Privilegizált felperesek293
2.3.1.2. Kvázi privilegizált felperesek 294
2.3.1.3. Magánszemélyek keresetindítási joga („locus standi") 294
2.3.1.3.1. A jogi aktus címzettjei 295
2.3.1.3.2. Közvetlen érintettség 295
2.3.1.3.3. Személyes érintettség 295
2.3.1.3.4. Rendeleti jellegű jogi aktusok 296
2.3.2. Alperesek 297
2.4. A semmisségi kereset jogcímei 297
2.4.1. Hatáskör hiánya 298
2.4.2. Lényeges eljárási szabálysértés 299
2.4.3. A Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése 300
2.4.4. Hatáskörrel való visszaélés 301
2.5. A semmisség vizsgálatának terjedelme 301
2.6. A semmisségi eljárás menete 302
2.7. Semmisséget megállapító határozat 304
2.8. Fennmaradó joghatások 304
2.9. Az uniós intézmények kötelezettségei a jogi aktust semmisnek nyilvánító, illetve mulasztást megállapító ítéletek esetén 305
2.10. A semmisségi kereset és a szerződésen kívüli felelősség kapcsolata 306
2.11. Magyar vonatkozású semmisségi ügyek 307
3. Mulasztási eljárás 310
3.1. Uniós intézmények, szervek, hivatalok mulasztásának megállapítása iránti eljárás 310
3.2. Peres felek 311
3.3. A mulasztási eljárás szakaszai 311
3.3.1. Perelőkészítő szakasz 312
3.3.2. Peres eljárás 313
3.3.2.1. Tagállamok, uniós intézmények keresetei 313
3.3.2.2. Magánszemélyek keresetei 313
4. Az előzetes döntéshozatali eljárás 315
4.1. Az előzetes döntéshozatali eljárás célja, helye az EU jogvédelmi rendszerében 315
4.2. Az előzetes döntéshozatali eljárás jogforrásai 315
4.3. Az előzetes döntéshozatali eljárás szakaszai az EuB előtt 316
4.3.1. A gyorsított előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok 317
4.3.2. A sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárásra vonatkozó speciális szabályok 318
4.4. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére jogosultak 319
4.4.1. Bíróságok 319
4.4.2. Választott bíróságok 319
4.4.3. Kamarák, köztestületek 320
4.5. Az előterjeszthető kérdések 321
4.5.1. A Szerződések 321
4.5.2. A másodlagos uniós jog 321
4.6. A peres felek jogai - a nemzeti bíróságok ezzel kapcsolatos feladatai 323
4.7. Az előterjesztés szükségességének mérlegelése 324
4.8. Az előterjesztés megengedhetősége - az EuB hatáskörének vizsgálata 325
4.9. Az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező végzés tartalma 326
4.10. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére kötelezettek 327
4.10.1. Az előterjesztési kötelezettség sajátos esetei 328
4.10.1.1. Nemperes eljárások 328
4.10.1.2. Uniós jogi norma érvényességének vizsgálata 328
4.10.2. Kivételek az előterjesztési kötelezettség alól 329
4.10.3. Az előterjesztési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményei 331
4.10.3.1. Védelem az uniós jog alapján 331
4.10.3.2. Védelem a nemzeti jog alapján 332
4.11. Az előzetes döntéshozatali eljárásban meghozott ítéletek hatálya 332
4.11.1. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya
az eljárást kezdeményező bíróságra 333
4.11.2. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet időbeli hatálya 334
4.11.3. Az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítélet hatálya más tagállami bíróságokra 334
4.11.3.1. Uniós jogi normát értelmező ítélet hatálya 335
4.11.3.2. Uniós jogi norma érvényességét vizsgáló ítélet hatálya 336
VII. FEJEZET
AZ UNIÓS POLGÁRSÁG 338
1. Az uniós polgárság alapjai 338
2. Az uniós polgárság fogalma és tartalma 338
3. Az uniós polgárság alanyi köre 339
4. Az uniós polgárok jogai 342
4.1. A szabad mozgás joga 342
4.2. Választójog 344
4.3. A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog 348
4.4. Az európai ombudsmani (EO) panaszjoga 350
4.5. A petíciós jog 353
4.6. Az uniós polgári kezdeményezéshez való jog 355
„B" rész
BELSŐ PIAC JOGA
I. FEJEZET
BELSŐ PIAC FOGALMA, SZABÁLYOZÁSA 358
1. Alapvetések 358
2. A nemzeti jogszabályok közelítése, jogharmonizáció 361
2.1. A jogharmonizációs hatáskörök 361
2.2. Előfeltételek 362
2.3. Magas védelmi szint 363
2.4. Más uniós hatáskörökhöz való viszony 363
2.5. Nemzeti szabályok fenntartása, bevezetése 364
ALAPSZABADSÁGOK 368
1. Az alapszabadságok általános kérdései 368
1.1. A négy szabadsággal kapcsolatos alapvetések 368
1.1.1. Az alapszabadságok jelentősége 368
1.1.2. Az alapszabadságok viszonya egymáshoz 368
2. Az alapszabadságok hatálya 369
2.1. Határokon átívelő viszonyok 369
2.2. Kivételek 370
2.3. Joggal való visszaélés az alapszabadságok kapcsán 370
3. Közvetlen alkalmazás 371
4. Az alapszabadságokkal kapcsolatos kötelezettségek 371
4.1. Tagállamok 371
4.2. Személyek 372
4.3. Az EU-szervek 373
5. Tilalmi rendelkezések 373
5.1. A diszkrimináció tilalma 373
5.2. Nem diszkriminatív jellegű korlátozások 374
6. Kivételek az alapszabadságok megsértését tiltó szabályok alól 375
6.1. Az EUMSz. által rögzített kivételek 375
6.2. Az uniós írott jogban nem szereplő kivételek 376
6.3. Az arányosság elve 376
6.4. Ütközés az uniós alapjogokkal 377
III. FEJEZET
AZ ÁRUK SZABAD ÁRAMLÁSA 379
1. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések hatálya 380
2. Az áruk szabad áramlására vonatkozó rendelkezések alanyai 381
3. Az Európai Unió mint vámunió 382
3.1. Az áruforgalom alapszabadságának külső oldala 383
3.2. Az áruforgalom alapszabadságának belső oldala 384
4. Vámok és vámokkal azonos hatású intézkedések 385
5. A tagállamon belüli diszkriminatív és piacvédő adók 387
6. A mennyiségi korlátozások kiküszöbölése 389
6.1. Általános kérdések 389
6.2. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozások és azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó tilalmi rendelkezések tárgyi hatálya 391
6.3. A behozatallal kapcsolatos mennyiségi korlátozásokkal és az azokkal azonos hatású intézkedésekre vonatkozó rendelkezések alanyi hatálya 391
6.4. Az áruk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozások tartalmi kérdései 392
6.4.1. Az import közvetlen tilalma vagy korlátozása 392
6.4.2. Diszkrimináció 393
6.5. A behozatalra vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések 395
6.5.1. Általános alapvetések 395
6.5.2. A mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésekkel kapcsolatos bírósági gyakorlat 397
6.5.2.1. Dassonville-ügy 397
6.5.2.2. A Cassis de Dijon ügy 399
6.5.2.3. Keck-ügy 402
6.5.2.4. A Keck-formula alkalmazása a reklámok esetén 404
6.5.2.5. De Agostini-ügy 406
6.5.2.6. A termék bizonyos célra való használatának tilalma 407
6.6. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés 408
6.6.1. A kiviteli korlátozások tilalmi szabályainak szerepe 408
6.6.2. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások 408
6.6.3. A kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések 409
6.7. A mennyiségi korlátozások tilalma alóli kivételek 410
6.7.1. A kivételek általános kérdései 410
6.7.1.1. Közerkölcs 412
6.7.1.2. Közrend 413
6.7.1.3. Közbiztonság 414
6.7.1.4. Emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme 415
6.7.1.5. Művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme 416
6.7.1.6. Ipari és kereskedelmi tulajdon védelme 417
6.7.2. íratlan kivételek, kényszerítő érdekek 418
6.8. Teszt a EUMSz. 34. cikke alkalmazására 420
7. Állami monopóliumok 420
IV. FEJEZET
A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA 423
1. A munkaerő szabad áramlásának koncepciója 423
2. A munkavállaló fogalma - az EUMSz. 45. cikkének személyi hatálya 424
3. A munkavállalókat és családtagjaikat megillető jogosultságok 428
3.1. Az EUMSz. 45. cikke 428
3.2. A Tanács 1612/68/EGK rendelete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról 429
3.2.1. A foglalkoztatáshoz való jog 429
3.2.2. A foglalkoztatás során biztosított egyenlő bánásmód 432
3.2.2.1. Foglalkoztatási és munkafeltételek 432
3.2.2.2. Szociális előnyök 432
3.2.2.3. Adóelőnyök 434
3.2.2.4. Lakhatás 434
3.2.2.5. Szakiskolai képzés, átképzés 435
3.2.2.6. Szakszervezeti jogok 436
3.3. A családtagokat megillető jogosítványok 436
4. Nemzetközi elem szükségessége 437
5. Kivételek a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása alól 438
5.1. A közrendi, közbiztonsági kivételek 439
5.2. A közszolgálatban történő foglalkoztatás 440
5.3. A bírósági esetjog kivételei 440
6. Társadalombiztosítási szabályok 441
V. FEJEZET
A LETELEPEDÉS, A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS ÉS A TŐKEMOZGÁS SZABADSÁGÁNAK KÖZÖS ALAPJAI 443
1. A szabályozás szintjei 445
2. Tagállamok közötti szituáció 446
3. A szabadságok elhatárolása egymástól és más jogintézményektől 447
3.1. Diszkriminációtilalom 448
3.2. Munkavállalás 448
3.3. Letelepedés és szolgáltatásnyújtás 449
3.4. Letelepedés és tőkemozgás 450
3.5. Szolgáltatásnyújtás és tőkemozgás 451
4. Egyenlő bánásmód 451
5. Kölcsönös elismerés 452
6. A korlátozások igazolhatósága 454
6.1. Az EUMSz. alapján 454
6.2. Az EuB gyakorlatában 455
6.3. A Gebhard-teszt 456
7. Joggal való visszaélés 458
8. A letelepedési jog, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságainak alkalmazása 459
VI. FEJEZET
LETELEPEDÉSI JOG 461
1. A letelepedés funkciója 461
2. A letelepedés fogalma 461
3. Elsődleges és másodlagos letelepedés 462
4. Származási tagállam és fogadó tagállam 463
5. A letelepedési jog alanyai 463
6. A társaságok szabad letelepedése 464
6.1. A társaság jogi léte 464
6.2. Székhely 466
6.3. Az EuB gyakorlata a társaságok letelepedési joga vonatkozásában 469
6.3.1. Daily Mail 469
6.3.2. Centros, Überseering, Inspire Art, Sevic 470
6.3.3. Cartesio, VALE 472
7. A letelepedési jog és a nemzetközi adójog 474
7.1. A kettős adóztatás 474
7.2. Letelepedés és illetőség 475
7.3. Az európai joggyakorlat 475
VII. FEJEZET
A SZOLGÁLTATÁSOK SZABADSÁGA 479
1. Szolgáltatás fogalma 479
2. A szabadság alanyai 481
3. A szabadság tartalma 482
3.1. A Carpenter-ügy 483
3.2. A szolgáltatási irányelv 483
3.3. Szabályozott szakmák 485
4. Korlátozások és igazolások 486
4.1. Eltérő tagállami szabályok
4.2. Közrend és közbiztonság 487
4.3. Reklámozási és ajánlattételi tilalom 488
VIII. FEJEZET
A TŐKE- ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK SZABADSÁGA 489
1. A tőkemozgás és a fizetési műveletek tárgya 489
1.1. Tőkemozgás 489
1.1.1. Közvetlen befektetés - portfólióbefektetés 490
1.1.2. Beruházásvédelem 491
1.2. Fizetési műveletek 492
2. A jogosultak 493
3. Korlátozások és igazolások 493
3.1. A tételes jogi korlátozások 493
3.2. Kettős adóztatás 495
3.3. Állami protekcionizmus 496
3.3.1. Aranyrészvények 496
3.3.2. Hatósági ellenőrzés 497
3.4. További igazolási lehetőségek 499
IX. FEJEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ VERSENYJOGA 500
1. Célok 500
2. Hatáskör 501
3. Az Európai Unió kartelljoga 502
3.1. Az uniós kartelljog viszonya a hasonló nemzeti versenyjogi szabályokhoz 502
3.2. Az uniós kartelljog hatálya 502
3.3. Kartelltilalom - EUMSz. 101. cikk 504
3.3.1. A kartelltilalom tényállási elemei 504
3.3.1.1. Megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások 506
3.3.1.1.1. A megállapodás fogalma 506
3.3.1.1.2. A vállalkozások társulásai által hozott döntések 506
3.3.1.1.3. Összehangolt magatartás 507
3.3.1.2. A tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás 508
3.3.1.3. A verseny korlátozása 510
3.3.1.3.1. A verseny célzatos korlátozása 510
3.3.1.3.2. A nem kifejezetten, csak hatásukban versenykorlátozó megállapodások 510
3.3.1.4. A kartelltilalom alóli mentesítés 513
3.3.1.4.1. Rendelet a mentesítésről 513
3.3.1.4.2. Csoportos mentesítések 514
3.3.1.4.3. Vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira vonatkozó csoportmentességi rendelet 514
3.3.1.5. A versenyt korlátozó, torzító megállapodások, a vállalkozások társulásai által hozott döntések és egyeztetett magatartások csoportosítása 515
3.3.1.5.1. Horizontális vállalati kooperációk 515
3.3.1.5.2. A tulajdonosi szerkezet megváltoztatása 516
3.3.1.5.3. áruforgalmazás - Vertikális vállalati együttműködés 517
3.3.1.5.4. Technológiaátadás 518
4. A domináns piaci helyzettel való visszaélés tilalma - EUMSz. 102. cikk 519
4.1. Általános megközelítés 519
4.2. Piaci erőfölény 520
4.2.1. Az erőfölény meghatározása 520
4.2.1.1. Együttes (kollektív) piaci erőfölény 520
4.2.1.2. A piaci erőfölény megállapításának feltételei 520
4.2.1.3. A releváns árupiac 521
4.3. A piaci erőfölénnyel való visszaélés 522
4.3.1. A piaci erőfölénnyel való korlátozó hatású visszaélés 522
4.3.1.1. Az üzleti kapcsolat megtagadása 522
4.3.1.2. Felfaló ár 523
4.3.1.3. Egyetlen márkához kötés, hűségkedvezmény 524
4.3.1.4. Árukapcsolás 525
4.3.2. Kizsákmányoló jellegű visszaélések 525
4.3.2.1. Túlzottan magas ár és tisztességtelen üzleti feltételek 525
4.3.2.2. A termelés korlátozása 526
4.3.2.3. Az üzleti partnerek diszkriminációja 526
4.3.2.4. Jogkövetkezmények 526
5. Fúziókontroll 527
5.1. Általános kérdések 527
5.2. A Fúziós Rendelet hatálya 528
5.2.1. A fúziók formái 528
5.2.1.1. Összeolvadás 528
5.2.1.2. Az adott vállalkozás feletti irányítás, ellenőrzés megszerzése 528
5.2.1.3. Közös vállalat 528
5.2.2. A fúziók ún. közösségi léptéke 529
5.2.3. A forgalom számításának elvei 530
5.2.3.1. Érintett vállalkozások 530
5.2.3.2. Kapcsolódó vállalkozások 530
5.2.3.3. Forgalom 530
5.3. A fúziók engedélyezésének feltételei 530
5.3.1. Dominanciateszt 530
5.3.2. A „SIEC" teszt (significant impediment of effective competition) 531
5.3.3. Versenykorlátozó mellékmegállapodások 532
5.4. Kapcsolat a tagállami fúziókontrollról szóló szabályokhoz; a „one-stop-shop" rendszer 532
5.5. Eljárási szabályok 532
5.5.1. Az összefonódás bejelentése 532
5.5.2. Kétszakaszos eljárás 533
6. Állami és különleges státusú vállalatok 534
6.1. Általános kérdések 534
6.2. A 106. cikk (1) bekezdése 535
6.2.1. A köz- és privilegizált vállalatok meghatározása 535
6.2.2. Tilalmazott intézkedések 535
6.3. A 106. cikk (2) bekezdése 536
6.3.1. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatás 537
6.3.2. Alkalmazhatóság előfeltételei 537
6.3.3. A vállalkozásra rábízott szolgáltatás ellátásának akadályozása 537
6.4. Az Európai Bizottság kompetenciája 538
7. Állami támogatások 538
7.1. Az állami támogatás megállapításának előfeltételei 540
7.1.1. Az állami támogatás fogalmi elemei 540
7.1.1.1. Általános feltételek 540
7.1.1.2. A tagállam tőkerészesedése az adott vállalkozásban 541
7.1.1.3. Keresztszubvenció 541
7.1.1.4. Adók,járulékok, illetékek által finanszírozott állami támogatások 541
7.1.1.5. A tagállamok által vagy állami forrásból származó támogatások 542
7.1.2. A támogatott vállalkozások és áruk 542
7.1.3. A támogatás sajátos vonásai 542
7.1.4. A támogatás versenyt torzító hatása 543
7.1.5. A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége 543
7.1.6. De minimis szabály 543
7.2. Kivételek az állami támogatások tilalma alól 543
7.3. Az állami támogatásokra vonatkozó eljárásjogi kérdések 544
7.3.1. Új állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás 544
7.3.1.1. Bejelentési kötelezettség 544
7.3.1.2. Előzetes ellenőrzés 545
7.3.1.3. Az állami szubvenció visszatérítése 545
7.3.2. A már hatályban lévő támogatásokra vonatkozó eljárási szabályok 545
7.3.3. Rendkívüli körülmények 546
Tárgymutató

Témakörök