Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében

Nemzetközi tudományos konferencia 2004. augusztus 26-28.

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Szentendre

'Paládi-Kovács Attila: Etnikai kontaktzónák a Kárpát-medencében a 20. század második felében ' összes példány

Kiadó:	Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága
Kiadás helye:	Szentendre
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	296 oldal
Sorozatcím:	Múzeumi füzetek
Kötetszám:	53.
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:	963-9590-12-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér és színes képekkel. További szerzők a könyvben.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvről:
Ha a könyveknek megvan a maguk sorsa, akkor a konferenciákkal és a konferencia kötetekkel sincsen ez másképpen! Ugyanis szűk két éve, hogy felvetettem - délvidéki, maradéki tapasztalataimra alapozva -, dr. Asztalos Istvánnak a Petőfi Múzeum azóta nyugállományba vonult igazgatójának, hogy talán nem lenne érdektelen egy konferenciát szervezni, melynek keretében megvizsgálnánk, körüljárnánk az etnikai kontaktzónák működési sajátosságait itt a Kárpát-medencében, különös tekintettel az elmúlt 20. század utolsó harmadára koncentrálva. Úgy gondoltam, hogy magyar és nem magyar kutatók szívesen cserélnek véleményt, mutatnak be kutatási eredményeket e témakörben. A felvetés után kidolgoztam a tematikát, majd mindezt megmutattuk a megyei múzeumigazgatónak, dr. Simon Lászlónak, aki szintén támogatta a konferencia ügyét.
Ezek után a szervezés következett, ami két szálon futott, egyrészt a kutatók megkeresése, felkérése, másrészt a tanácskozás pénzügyi alapjainak a megteremtése volt a feladat. Az első feladat viszonylag egyszerű volt hiszen egykori tanáraim, barátaim és kollégáim segítettek, ezért köszönet illeti Szilágyi Miklóst, Voigt Vilmost, Paládi-Kovács Attilát, Gráfik Imrét, Szarka Lászlót, Liszka Józsefet, Tóth Ágnest; a másik feladat, a pénzügyi háttér megteremtése már emberpróbálóbb akadálynak bizonyult. Szerencsére mindig számíthattam igazgatóimra és pályázataink is sikeresek voltak. Mindezek ellenére kellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatása, Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány támogatása, Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának anyagi áldozatvállalása, az aszódi Petőfi Múzeum munkatársainak feladatvállalása, az MTA Nemzeti-etnikai Kisebbségkutató Intézetének, mint társszervezőnek a segítsége és anyagi áldozatvállalása, Pest Megye Önkormányzatának, Aszód Város Önkormányzatának és Iklad község Önkormányzatának anyagi segítségnyújtása. Vissza

Tartalom

Bevezető
Magyarország - szekcióülés
Paládi-Kovács Attila: Megjegyzések a zóna és zonalitás fogalmának néprajzi értelmezéséhez 8
Kocsis Gyula: Pest megye nemzetiségi és vallási térképe a 19. század végén 11
Asztalos István: A Galga vidék, mint kontaktzóna 21
Keményfi Róbert: Etnikai kontaktzónák - etnikai térképek - hamis mítoszok 30
Bali János: A Börzsöny-vidék, mint ökológiai és kulturális kontaktzóna 38
Tóth Sándor: Szlovák nyelv az egyházakban Békés megyében 52
Erdély / Románia - szekcióülés
Ilyés Zoltán: A kulturális kontaktzóna történeti változásai a székelyföld keleti peremvidékén 56
Virt István: Halottas szokások és hiedelmek hagyományozódása a magyar-román nyelvhatáron fekvő
Hárompatak falvainak vegyes vallású falvaiban 77
Ozsváth Gábor Dániel: Előretolt kontaktzónák a vendégmunka tükrében
Délvidék / Szerbia és Montenegró - szekcióülés
Szőke Anna: A kontaktzóna határviszonyai a Versec környéki településeken 108
Mirnics Károly: A mozgásban lévő (hézagosodó és üresedő) magyar etnikai és nyelvhatár kísérőjelensége: a magyar tárgyi szimbólumok megsemmisítése a Délvidéken 119
Klamár Zoltán: Kontaktzónában - Magyarkanizsa a nyelvi peremterület keleti határán (Amikor a kisebbség alkot többséget, nyelvhasználati példák) 124
Silling Léda: A táplálkozás kultúra interetnikus kapcsolatokból eredő változásai a bácskai Kupuszinán 139
Szerémség / Szerbia és Montenegró - szekcióülés
Ambrus Vilmos: Művelődési intézmények és a társadalmi önszerveződés a szerémségi magyarok körében 150
Fodor Ferenc: Hagyomány és innováció a maradéki paraszti gazdálkodásban 158
Mód László - Simon András: Interetnikus hatások a maradéki magyarok szőlő- és borkultúrájában 170
Szilágyi Miklós: Elkülönülés, együttműködés, nyelvi kommunikáció kisebbségi helyzetben (Magyarországi és szerbiai példák) 176
Vass Erika: Vallás és identitás a maradéki magyarok körében 184
Voigt Vilmos: Biztató megjegyzés a szerémségi magyar község, Maradék kutatásához 191
Drávaszög / Horvátország - Muravidék / Szlovénia - szekcióülés
Gráfik Imre: Kontaktzónák és regionális kutatások 196
Lábadi Károly: Kulturális és nyelvi határok a horvátországi magyaroknál 202
Göncz László: Magyar-szlovén interetnikai kapcsolatok a Mura mentén 209
Lendvai Kepe Zoltán: Az uniós csatlakozás a muravidéki magyarok és szlovének kozott 215
Bihar Mária: Útmenti keresztek a muravidéki szlovén-magyar nyelvhatáron 227
Őrség / Ausztria - Felvidék / Szlovákia - Kárpátalja / Ukrajna - szekcióülés
Kelemen László: Szigetjelleg és kölcsönhatások. A burgenlandi magyarok sajátosságai 236
Pusko Gábor: A szimbolikus térfoglalás, mint az etnikai önmeghatározás eszköze 241
Kerekasztal 251
A kötet szerzői 285
Mellékletek 289

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem