1.062.071
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Ethnographia - Népélet 1936/1-2.
A Magyar Néprajzi Társaság folyóirata - XLVII. évfolyam 1-2. szám
Budapest
| Kiadó: | Magyar Néprajzi Társaság |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott papírkötés |
| Oldalszám: | 128 oldal |
| Sorozatcím: | Ethnographia-Népélet |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal és kottákkal illusztrálva. Kertész József Könyvnyomdája nyomása, Karcag. Német nyelvű tartalomjegyzékkel. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:Néprajz és művelődéstörténet
Elnöki megnyitóbeszéd a Magyar Néprajzi Társaság 1936. évi május 27-én tartott, XLIII. évi rendes közgyűlésén
Néprajz alatt elsősorban élő... Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:Néprajz és művelődéstörténet
Elnöki megnyitóbeszéd a Magyar Néprajzi Társaság 1936. évi május 27-én tartott, XLIII. évi rendes közgyűlésén
Néprajz alatt elsősorban élő embercsoportok műveltségének egyidejű megfigyelésen alapuló leírását szoktuk érteni. Az etnográfus azzal is megfelel feladatának, ha egy nép vagy embercsoport anyagi vagy szellemi műveltségét úgy írja le, ahogy azt saját szemével, fülével megfigyelhette. A néprajzi tudományok elsősorban ilyen közvetlenül, érzéki szemlélet alapján gyűjtött adatokon épülnek fel.
Így a néprajz synchronikus, egyidejű szemléleten alapul, szemben a történeti tudományokkal, amelyek a történések egymásutánját kutatják és így diachronikus szemlélet alapján állanak. A történettudós forrásokra, elsősorban írott forrásokra, hagyományokra és tárgyi maradványokra építi fel munkáját. Munkájában nagy szerepe van az intuitionak, mert csak ennek segítségével kísérelheti meg, hogy a rendelkezésére álló, mindig hiányos adatokból a multnak minél teljesebb, élőbb képét állítsa vissza. Ezek után azt hihetnők, hogy a néprajzi és a történeti tudományokat szinte áthidalhatatlan szakadék választja el egymástól. Vissza
Tartalom
gr. Zichy István: Néprajz és művelődéstörténet 1-5Bartucz Lajos: A magyar nemzetismeretről 5-20
Márkus Mihály: A tirpák név eredete 20-25
Benkő László: Adalékok a halott vőlegény balladatípus történetéhez 26-34
Honti János: Mesék és mitoszok a halálról és halhatatlanságról 34-39
Szűcs Sándor: Táltosok és boszorkányok a Nagysárréten 39-48
Lükő Gábor: Moldva alapításának mondáihoz 48-58
Wichmanné Herrmann Julia: Moldvai csángó menyegző Szabófalván 57-65
Szendrey Ákos: Népi büntetőszokások 65-72
Seemayer Vilmos: A régi lakodalom Nemespátrón 72-91
Tagán Galimdsán: Népi lóverseny a kirgizeknél és baskiroknál 104-110
Lajtha László: Kuruc eredetű dallam a magyar népdalgyüjtésben 111-114
Kisebb közlemények
Domanovszky Gy.: Beregmegyei babonák 114-116
Irodalmi szemle 116-120
A néprajz halottai 120-121
Pótlás 121
Nyilatkozat 122
Társasági ügyek 122-128
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal