1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Ethno-Lore XXII.

A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének évkönyve

Ethno-Lore XXII.
Szerző
Budapest
'Magyar Zoltán: Ethno-Lore XXII. ' összes példány
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 479 oldal
Sorozatcím: Ethno-Lore
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-8277-5
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor 1846-ban William Thomas levele megjelent a Atheneum című folyóiratban a hamarosan eltűnő népdalok, legendák és szokások gyűjtésének szükségességéről, feltehetően maga sem sejtette, hogy az... Tovább

Előszó

Amikor 1846-ban William Thomas levele megjelent a Atheneum című folyóiratban a hamarosan eltűnő népdalok, legendák és szokások gyűjtésének szükségességéről, feltehetően maga sem sejtette, hogy az általa alkotott összetett szó, a folklore, az egész világon elfogadott tudományos terminussá válik. A kultúra egy jelentős szeletének, a szellemi hagyományoknak azt a részét jelöli, amelyet többnyire a szájhagyomány néven ismerünk. Természetesen ma már többről van szó, hiszen maga a szó a 'népi tudás' egészét jelöli, amelyben nemcsak a költői megfogalmazású szövegek gyűjteménye található.
A folklór ma már szélesebben értelmezve "egy kulturális közösség hagyományokon alapuló alkotásainak összessége", ahogyan azt az UNESCO 1989-ben megfogalmazta a hagyományos kultúra és a folklór védelmére kidolgozott ajánlásában. Azért foglalkoztunk a folklór szóval ilyen hosszan, mert intézetünk évkönyve új elnevezésének második fele a közkeletű, már majdnem magyar közszóvá lett folklór népi tudást jelölő része. Az első része pedig az etnográfia és az etnológia első tagja, vagyis a görög ethnosz szó. E kifejezés a nép, népcsoport jelentést hordozza, és ezért használták annak idején a népeket leíró társadalomtudomány megnevezésére. Vissza

Tartalom

Főszerkesztői beköszöntő9
Bali János: A középhegységi paraszt ökotípusa11
Bárth Dániel: A katolikus egyázi irányítás és a népi kultúra kapcsolatának kora újkori forrásai47
Berta Péter: A társadalmi nemek közötti státuskülönbség ideológiái egy erdélyi roma (Gábor) közösségben71
Borsos Balázs: Kulturális régiók meghatározása néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozása segítségével (Módszerek, problémák és teszteredmények a Német Néprajzi Atlasz alapján)155
Flórián Mária: A "kiskőrösi gúnya"223
Gulyás Judit: A János vitéz morfológiai elemzése257
Kiss Réka: "Házastárs nélkül szűkölködvén." Adatok a házasság megkötésének és felbontásának 17. századi gyakorlatához a Küküllői Református Egyházmegye iratainak tükrében303
Magyar Zoltán: A magyar történeti mondák katalogizálásának kérdései345
Mikos Éva: 18-19. századi kalendáriumaink függelékeinek néprajzi forrásértékéről387
Nagy Richárd: Hogyan lesz egy növényből gyógynövény?417
Rudasné Bajcsay Márta: "Aj, Istenem, teremtettél..." Istenhez fordulás a keservekben, a legszemélyesebb lírai népdalokban449
Szilágyi Miklós: Halászati vállalkozások a 18-19. században467

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem