Etelka

Fülszöveg

A KLTE Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézete és a Kossuth Egyetemi Kiadó közös gondozásában megjelenő Csokonai Könyvtár monográfiasorozat első darabja 1993-ban jelent meg, s azóta évente átlagosan három kötet lát napvilágot belőle. E sorozat testvérvállalkozása a Csokonai Könyvtár: Források című, irodalomtörténeti forrásokat közreadó jelen sorozat, amelynek hátterét elsősorban a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetében működő Textológiai Műhely jelenti.
A sorozat feltáró és felfedező jellegű egyszerre. Céljának tekinti, hogy a tudományos kutatás és az oktatás számára hozzáférhetővé tegyen olyan (gyakran kéziratos) szövegeket, amelyek egyáltalán nem, vagy csupán alig fellelhető kiadványokban olvashatók, s a közreadással egyúttal ráirányítsa a szakmai figyelmet a kiválasztott művekre, műcsoportokra, kapcsolódva ezzel napjaink erőteljes rekanonizációs folyamataihoz. (A feltáró és a felfedező jelleg kötetenként természetesen eltérő arányokat mutathat.) A szöveggondozásban egységesen a kritikai kiadások normái és eljárásai az irányadóak, a sorozat kötetei azonban nem közölnek részletes szövegkritikai apparátust, a szöveg- és kiadástörténetet összefoglalóan ismertetik. A szövegek megértését segítő, a kötetek végén oldalankénti bontásban található magyarázó jegyzetek teljes filológiai feldolgozásra törekszenek. Az utószó minden esetben nagyobb, műértelmezést is felvállaló kísérőtanulmányt foglal magában.
Dugonics András Etelkája az első eredetinek tekinthető magyar regény, amely a nagy közönségsikernek köszönhetően az 1788-as első kiadást követően rövid időn belül újra megjelent 1791-ben. Harmadik kiadására, amelyet szerzője szegedi nyelvjárásba írt át, még az író életében, 1805-ben került sor. Kétszáz éve azonban nem jelent meg új kiadása, csak egy kivonatos változat a XX. század elején. Az Etelka témaválasztása, műfaja, eszmetörténeti háttere, nyelve, fogadtatása és utóélete ugyanakkor irodalomtörténetünk és művelődéstörténetünk izgalmas és sokat vitatott kérdései közé tartoznak.
A regény a honfoglalás utáni időszak mitikus történelmének keretébe illeszti a fejedelmi származású fiatal pár szerelemre lobbanásának és házassága megvalósulásának történetét. Az Etelka ugyanakkor kulcsregény, amely tanítást tartalmaz az uralkodás módjáról és a korabeli politikai és társadalmi problémák megoldásának lehetőségeiről. Az olvasók számára azonban a regényhez fűzött nagyszámú jegyzet is fontos volt. A jegyzeteknek a regény világának gazdagítása mellett Dugonics a nemzeti értékek megőrzésében is jelentőséget tulajdonított. A történeti jegyzeteknek köszönhetően számos dokumentum lett ismertté magyar nyelven a regény által meghódított széles közönség előtt.
Könyvünk az 1791-es kiadás szöveghű közlése. A regény szövegén kívül tartalmazza a bevezetőt, a mottókat, a jegyzeteket, az illusztrációkat. A másik két kiadás szövegváltozatait jegyzetek formájában követheti az olvasó. Függelékként az Etelka kézirataiból és kiadásaiból közlünk szövegváltozatokat. Kéziratból adjuk ki az Etelkának Kúlcsa című írást, amelyben a szerző kommentálja a mű célzatosságát. Kiadásunk kritikai igénnyel készült: szövegkritikai, a forrásokat kommentáló jegyzetek, szómagyarázatok, valamint az Etelka történetét és sajátosságait elemző tanulmány segítik a mű gazdag jelentésének megértését. Vissza