Esztétikai előadások I-III.

Szerző

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Szerkesztő

Fordító

Budapest

'Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztétikai előadások I-III. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	1.282 oldal
Sorozatcím:	Filozófiai írók tára
Kötetszám:	4, 10, 12
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:	963-05-2637-9

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés az esztétikába	1
Az esztétika elhatárolása és a művészt filozófiája elleni néhány ellenvetés cáfolata	3
A szép és a művészet tudományos tárgyalásának módjai	15
A művészeti szép fogalma	23
Szokásos elképzelések a művészetről	26
A műalkotás, mint emberi tevékenység terméke	26
A műalkotás, mint az ember érzéke számára az érzékiből felvett alkotás	33
A művészet célja	42
A művészet igazi fogalmának történeti levezetése	56
A kanti filozófia	57
Schiller, Winckelmann, Schelling	61
Az irónia	64
Felosztás	70
A művészeti szép eszméje vagy az eszmény
A művészet viszonya a véges valósághoz, a valláshoz és a filozófiához	93
A szép fogalma általában
Az eszme	109
Az eszme létezése	113
A szép eszméje	114
A természeti szép
A természeti szép, mint olyan	120
Az eszme, mint élet	120
A természeti elevenség, mint szép	128
Ennek vizsgálatmódjai	134
Az érzéki anyag absztrakt formájának és absztrakt egységének külső szépsége	137
Szabályszerűség, szimmetria, törvényszerűság és harmónik	138
Az érzéki anyag absztrakt egysége	145
A természeti szép fogyatékossága	146
A benső a közvetlenben, mint csak benső	148
A közvetlen egyedi létezés függősége	151
Ennek korlátozottsága	154
A művészeti szép vagy az eszmény
Az eszmény, mint olyan	158
A szép individualitás	158
Az eszmény viszonya a természethez	164
Az eszmény meghatározottsága	178
Az eszményi meghatározottság, mint olyan	179
Az isteni, mint egység és általánosság	179
Mint istenkör	179
Az eszmény nyugalma	180
A cselekmény	181
Az általános világállapot	183
A szituáció	200
A cselekmény	221
Az eszmény külsőleges meghatározottsága	248
Absztrakt külsőlegesség, mint olyan	250
A konkrét eszmény összhangzása külsőleges realitásával	257
Az eszményi műalkotás külsőlegessége a közönséggel kapcsolatban	268
A művész	285
Fantázia, zseni és ihlet	285
Az ábrázolás objektivitása	293
Modor, stílus és eredetiség	296
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá
Bevezetés és felosztás	307
A szimbolikus művészeti forma
A szimbolumról általában	311
Felosztás	323
A tudattalan szimbolika
A jelentés és alak közvetlen egysége	332
Zoroaszter vallása	334
Ennek szimbolumnélküli tipusa	337
Művészietlen felfogás és ábrázolás	339
A fantasztikus szimbolika	341
Az indiai Brahma-szemlélet	343
Az indiai fantázia érzékisége, mértéknélkülisége és megszemélyesítő tevékenysége	344
A megtisztulásra és bűnbánatra vonatkozó szemlélet	354
A tulajdonképeni szimbolika	355
A holtak egyiptomi felfogása és ábrázolása; piramisok	362
Állatkultusz és állatmaszkok	364
Tökéletes szimbolika; Memnonok, Isis és Osiris	365
A fenségesség szimbolikája
A művészet panteizmusa	372
A hindu költészet	373
Mohamedán költészet	374
Keresztény misztika	378
A fenségesség művészete	378
Isten, mint a világ megteremtője és ura	380
Az istenektől megfosztott véges világ	381
Az emberi individuum	382
Az összehasonlító művészeti forma tudatos szimbolikája
A külsőségesből kiinduló összehasonlítások	389
A mese	390
Példázat, közmondás, apológia	397
Átváltozások	400
Összehasonlítások, amelyek a képszerű ábrázolásban a jelentéssel kezdődnek	402
A talány	404
Az allegória	405
Metafora, kép, hasonlat	409
A szimboliius művészeti forma eltűnése	428
A tanköltemény	430
A leíró költészet	431
A régi epigramma	433
Jegyzetek	434
II. kötet
Az eszmény fejlődése a művészeti szép különös formáivá (folytatás)
A klasszikus művészeti forma
Bevezetés. A klasszikusról általában	3
A klasszikus önállósága mint a szelleminek és természeti alakjának kölcsönös áthatása	7
A görög művészet mint a klasszikus eszmény valóságos létezése	12
Az alkotó művész helyzete ebben a művészeti formában	14
Bevezetés és felosztás	16
A klasszikus művészeti forma kialakulásának folyamata
Bevezetés és felosztás	19
Az állati jelleg lefokozása	21
Az állatáldozatok	22
A vadászat	23
Az átváltozások	23
A régi és új istenek harca	29
Az orákulumok	32
Különbség a régi és az új istenek között	34
A régi istenek legyőzése	41
A negatívakként tételezett mozzanatok pozitív fenntartása	43
Misztériumok	44
A régi istenek megőrzése a művészeti ábrázolásban	45
Az új istenek természeti alapja	46
A klasszikus művészeti forma eszménye
Bevezetés és felosztás	51
A klasszikus művészet eszménye általában	52
Az eszmény eredete szabad művészi alkotásból	52
A klasszikus eszmény új istenei	56
Az ábrázolás külső módja	61
A különös istenek köre	62
Az istenegyéniségek sokasága	62
A rendszere tagolás hiánya	63
Az istenek körének alapjellege	65
Az egyes istenek egyénisége	66
Az egyénítés anyaga	74
Az erkölcsi alap megőrzése	75
Átmenet a kecsességre és bájra	75
A klasszikus művészeti forma felbomlása
A végzet	77
Az istenek szétfoszlása antropomorfizmusuk következtében	79
A belső szubjektivitás hiánya	79
A kereszténységre való átmenet csak az újabb művészet tárgya	81
A klasszikus művészet felbomlása saját területén	84
A szatíra	87
A klasszikus művészet felbomlása és a szimbolikus művészet felbomlása közti különbség	87
A szatíra	88
A római világ mint a szatíra talaja	89
A romantikus művészeti forma
Bevezetés. A romantikusról általában	95
A belső szubjektivitás elve	96
A romantikus tartalmának és formájának közelebbi mozzanatai	97
A romantikus ábrázolásmód viszonya a tartalmához	102
Felosztás	106
A romantikus művészet vallásos köre
Bevezetés és felosztás	107
Krisztus megváltástörténete	111
A művészet látszólagos feleslegessége	112
A művészet szükségszerű fellépése	112
A külső megjelenés véletlen különlegessége	112
A vallásos szeretet	115
Az abszolútumnak mint a szeretetnek fogalma	116
A kedély	116
A szeretet mint a romantikus eszmény	117
A gyülekezet szelleme	119
A vértanúk	120
A belső vezeklés és megtérés	124
Csodák és legendák	126
A lovagság
Bevezetés	128
A becsület	133
Ennek fogalma	133
A becsület megsérthetősége	136
Ennek helyreállítása	136
A szerelem	137
A szerelem fogalma	137
Ennek összeütközései	140
A szerelem esetlegessége	142
A hűség	144
A vazallus-hűség	144
Szubjektív önállóság a hűségben	145
A hűség összeütközései	145
Az egyéni különösségek formai önállósága
Bevezetés és felosztás	148
Az egyéni jellem önállósága	151
A jellem formális szilárdsága	151
A jellem, mint belső, de ki nem alakult totalitás	154
A szubsztanciális érdeklődés ilyen formális jellemek iránt	159
A kalanosság	160
Az összütközések és célok esetlegessége	161
Az ilyen esetlegesség komikus feldolgozása	164
A regényszerűség	166
A romantikus művészeti forma felbomlása	167
A meglevőnek szubjektív művészeti utánzása	169
A szubjektív humor	174
A romantikus művészeti forma vége	176
Az egyes művészetek rendszere
Bevezetés	189
Felosztás	196
Az építészet
Bevezetés	205
Felosztás	206
Az önálló szimbolikus építészet
Bevezetés és felosztás	210
A népek egyesülésére szolgáló építészeti művek	213
Az építőművészet és a szobrászat között ingadozó építészeti alkotások	215
Palluszoszlopok stb.	215
Obeliszkek, stb.	217
Egyiptomi templomépítmények	218
Átmenet az önálló építészetről a klasszikus építészetre	222
Földalatti ind és egyiptomi építmények	222
Holtak hajlékai, piramisok, stb	224
Átmenet a célt szolgáló építészetre	228
A klasszikus építészet
Bevezetés és felosztás	234
A klasszikus építészet általános jellege	235
Egy meghatározott célt szolgáló építmények	235
Az épület alkalmasága ilyen célra	235
A ház mint alaptípus	236
Az építészeti formák különös alapmeghatározásai	237
Fa- és kőépítmény	237
A templom különös formái	239
A klasszikus templom mint egész	246
A klasszius építészet különböző építésmódjai	248
A dór, ión, korinthosi oszloprend	248
Az ívboltozat római konstrukciója	253
A római építészet általános jellege	254
A romantikus építészet
Általános jelleg	256
Különös építészeti alakításmód	257
Az egészen zárt ház, mint alapforma	257
A belsőnek és külsőne alakja	257
A díszítés módja	259
A romantikus építészet különböző építésmódjai	267
A gótika előtti építészet	268
A tulajdonképpeni gótikus építészet	269
A középkor világi építőművészete	270
A szobrászat
Bevezetés	273
Felosztás	280
A tulajdonképpeni szobrászat elve
A szobrászat lényeges tartalma	282
A szép szoboralak	285
A megjelenés különlegességének kizárása	288
A mimikaszerűség kizárása	289
A szubsztanciális egyéniség	290
A szobrászat mint a klasszikus eszmény művészete	290
A szobrászat eszménye
Bevezetés és felosztás	292
Az eszményi szoboralak általános jellege	294
Az eszményi szoboralaknak mint olyannak különös mozzanatai	298
A görög profil	298
A test helyzete és mozgása	308
Ruházat	312
Az eszményi szoboralakok egyénisége	320
Attributumok, fegyverek, díszek, stb	322
A kor, a nem, az istenek, a héroszok, az emberek, az állatok különbségei	322
Az egyes istenek ábrázolása	330
Az ábrázolás különböző módjai; különböző anyagok; a szobrászat fejlődésének fokai
Bevezetés és felosztás	334
Az egyes szobor, a szoborcsoport és a dombormű	334
Az egyes szobor	335
A csoport	336
A dombormű	339
A szobrászat anyaga	341
Fa	341
Elefántcsont, arany, érc, márvány	341
Drágakövek és üveg	344
A szobrászat történeti fejlődése	346
Egyiptomi szobrászat	347
Görög és római szobrászat	351
Keresztény szobrászat	355
Mutatók
Névmutató	359
Irodalmi és mitológiai alakok	362
Földrajzi nevek	365
Irodalomjegyzék	366
Képzőművészeti alkotások	367
III. kötet
Az egyes művészetek rendszere (folytatás)
A romantikus művészetek
Bevezetés és felosztás	9
A festészet
Bevezetés és felosztás	14
A festészet általános jellege	16
A tartalom fő meghatározása	19
A festészet érzéki anyaga	21
A művészi feldolgozás elve	27
A festészet különös meghatározottságai	30
A romantikus tartalom	30
Az érzéki anyag közelebbi meghatározásai	52
A művészi koncepció, szerkezet és jellemzés	64
A festészet történeti fejlődése	83
A bizánci festészet	85
Az olasz festészet	86
A németalföldi és német festészet	95
A zene
Bevezetés és felosztás	102
A zene általános jellege	106
Összehasonlítás a képzőművészetekkel és a költészettel	107
A tartalom zenei felfogása	114
A zene hatása	118
A zenei kifejezés eszközeinek különös meghatározottsága	123
Időmérték, ütem, ritmus	126
Összhang	132
Dallam	142
A zenei kifejezés eszközeinek viszonya tartalmukhoz	147
A kísérő zene	150
Az önálló zene	164
A művészi előadás	168
A költészet
Bevezetés és felosztás	172
A költői és a prózai műalkotás különbsége	184
A költői és a prózai felfogás	185
A költői és a prózai műalkotás	191
A költői szubjektivitás	209
A költői kifejezés	212
A költői képzelet	213
A nyelvi kifejezés	218
A verselés	223
A költészet műfaji különbségei	246
Bevezetés és felosztás	246
Az epikai költészet	251
Az epikainak általános jellege	251
A tulajdonképpeni eposz különös meghatározásai	261
Az epikai költészet fejlődéstörténete	303
A lírai költészet	320
A líra általános jellege	322
A lírai költészet különös mozzanatai	336
A líra történeti fejlődése	354
A drámai költészet	364
A dráma mint költői műalkotás	365
A drámai műalkotás külső előadása	386
A drámai költészet fajai és történeti fő mozzanataik	397
Mutatók
Névmutató	441
Irodalmi és mitológiai alakok	445
Földrajzi nevek	447
Irodalomjegyzék	449
Képzőművészeti alkotások	450
Zenei alkotások	451

Témakörök

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvek, művek