Bevezetés | 5 |
Pluralizmus és tudományos fejlődés | 9 |
Haladtunk-e az egység felé? | 9 |
Egy külső hozzászólás | 11 |
Nagy piramisból kis piramisok | 23 |
A csoprtérdekek versengése | 25 |
A forintban mért értékrend | 27 |
Alapelveink valóra váltása | 30 |
A többség nem dönthet | 31 |
A kisebbség jogai | 33 |
A legnagyobbak sem csalhatatlanok | 34 |
Megoldás: a süketek toleranciája? | 34 |
Marxizmus és pluralizmus | 35 |
A viták demokratizmusa | 36 |
A marxizmus hegemóniája | 39 |
Cenzúra vagy vita? | 39 |
A kölcsönhatások előnyei és hátrányai | 42 |
Az ellendogmatizmus tilalomfái | 44 |
A nyiltott és fejlődő rendszer | 45 |
A marxizmus határai | 46 |
Esztétikánk a hetvenes évek második felében | 49 |
A fejlődés csúcspontján | 49 |
Homályos és ellenszenves jelszavak | 52 |
Félretolt eredmények | 55 |
Szenvedélyes viták - tárgyilagos összegzések | 56 |
Régi szavak új értelme | 58 |
A "nem vissztükröző" művészetfajok | 62 |
A nyolcvanas évek magyar esztétikája | 65 |
Az elutasító csend | 65 |
Nem a szavakon múlik | 67 |
Csúcsteljesítmények semmibevevése | 68 |
A teoretikusok megtántorodása | 74 |
Az alkotók elbizonytalanítása | 78 |
A realista fővonulat | 80 |
Mire legyünk érzékenyek? | 81 |
Az epikai irodalom realizmusa | 82 |
Az ellenszenves esztétika | 84 |
Alapelvek és receptek | 86 |
Esztétika és műkritika | 87 |
Indokolt ellenérzések | 88 |
Abszurd akadékoskodások | 90 |
Kulturális vitáink vitakultúrája | 93 |
Hatalmaskodás, teklintélyérvek | 93 |
Az árnyékbokszolás | 94 |
Csűrés-csavarás, csúsztatás | 96 |
A fantomteremtés | 98 |
A személy befeketítése | 99 |
Párbajhősstílus felkiáltójelekkel | 99 |
Egymás semmibevevése | 100 |
A Fortinbras-tünet | 104 |
Az érthetetlen esztétika | 111 |
Robbanásszerű fejlődés | 112 |
Az irányzatok versengése | 112 |
A műfordítások divatjai | 113 |
A halandzsa hatalma | 114 |
A halandzsa csapdája | 115 |
A "metatudomány" haszna | 116 |
Günther Anders Dr. A.-ja | 118 |
A valóságidegen esztétika | 119 |
A műfajok és művészeti ágak hierarchiájának változásai | 119 |
Hullámhegy vagy hullámvölgy? | 122 |
Őszintébb, mélyebb valóságtükrözés | 124 |
Tények és igazságok | 131 |
A történelmi műfajok felvirágzása | 135 |
Kivételek és árnyoldalak | 138 |
A gondűzés gondjai | 140 |
A kitagadott szépség | 147 |
Az esztétikatörténetbe száműzött Lukács | 152 |
A blöff esztétikái | 155 |
A neoavantgarde társadalmi gyökerei | 155 |
Az automatizáció és deformáció körforgása | 156 |
A művészet és a divatok | 159 |
Ne cenzúrázzuk a blöfföt! | 160 |
A blöffnek is lehet esztétikája | 161 |
Két részigazságból hamis elmélet | 162 |
Süthető-e kalács "kalácsságból"? | 164 |
Formák és tartalmak | 165 |
A Hajnóczy-legenda | 167 |
Tehetetlenséget hirdető elkötelezettség? | 170 |
A neoavantgardista stílusdiktatúra esélyei | 172 |
A "befogadásesztétika" és "hermeneutikai esztétika" | 179 |
Az ablaknyitás hasznai és haszonélvezői | 179 |
Régi vita új köntösben | 181 |
Mi a "befogadásesztétika"? | 182 |
"A mű sokarcú és több jelentésű" | 185 |
Az "irodalmi jelek" jelentése | 188 |
Kitöltetlen helyek és képzettársítások | 192 |
A történelmi jelentésváltozás kérdése | 194 |
A mű végtelensége- kimeríthetetlensége | 197 |
A "hermeneutikai világmagyarázat" | 198 |
Az esztétikaellenes művészetkritika | 201 |
A kritika műfajai | 201 |
A kritiqus és a taxisofőr | 203 |
A csendőr és a vitapartner | 206 |
A magára hagyott kritika | 208 |
Az irodalomelmélet példája | 210 |
Az ellenségeskedő és ellenszenves kritika | 216 |
A művészpózban tetszelgő kritika | 219 |
A szent tehenek legendája | 220 |
Az alkotók jogos védelme | 221 |
A kellemetlenkedők és hivatalban levők | 221 |
A "felfelé mutogatók" | 222 |
Ellenprotokollok és szent borjak | 223 |
Az esztétikai nevelés hiányjelei | 227 |
A kezdeti-kezdetleges egység | 227 |
Szétválás és egységesülés | 231 |
Egy verstani példa | 233 |
Az a bizonyos "vörös fonal" | 236 |
Hogyan rangsoroljunk? | 241 |
Az intenzív történetiség elve | 247 |
A komplex történelemoktatás | 248 |
Az elmélet jogai | 252 |
A divatnak odadobott közízlés | 255 |
Kiinduló meghatározások | 255 |
Az esztétikai közízlés szerveződése | 258 |
A hitszerű esztétikai normák természete | 261 |
Az esztétikai közízlés szerepe a mindennapi tudatban | 262 |
A szépség és igazság | 267 |
A világ dobozolhatatlansága | 267 |
Az értékskatulyák labirintusa | 268 |
Az esztétikai érték kettőssége | 271 |
A szórakoztató "művészet" problémája | 278 |
A monizmus mint elméleti öncél | 280 |
A visszatükröződó műalkotások szépsége | 282 |
A szépművészeti alkotások tükrözőképessége | 284 |
A szépművészet és a giccs elkülönülése | 287 |
Egy konkrét példa: a táncművészet | 289 |
A tánc kifejezőképessége | 290 |
A visszatükröző művészeti tánc | 295 |
A szépművészeti tánc | 298 |
A didaktikus és agitativ tánc | 302 |
A szórakoztató tánc | 305 |
Perspektívák | 309 |
Kulturális közállapotaink fejlődésvonala | 309 |
Ellenszélben is lehet haladni | 310 |
A társadalmi igények növekedése | 312 |
A lappangva létező esztétika | 313 |
Epilógus | 317 |