I. kötet | |
Előszó | 7 |
Bevezetés | 15 |
Az esztétika feladata | 15 |
Ellentmondó felfogások | |
Az ellentmondások okai | |
Az esztétika tárgya külön világ | |
Az esztétika feladata | |
Az esztétika tárgya és módszerei | 22 |
Kiindulás a nív tapasztalásból | |
Az esztétikai jelenségcsoportok | |
Vizsgálati lehetőségek | |
Lékeltan | |
Szociológia | |
Művészettörténet és művészettechnika | |
Filozófia | |
Az esztétikum | 39 |
Az esztétikum alanyi adottsága | 41 |
Az esztétikai apriori | |
Rétegek az alkotásfolyamatban | |
Az esztétikum »más« | |
Rétegek a befogadási folyamatban | |
»Alkotásszerűség« | |
Az esztétikai elméletek tanulsága. Utánzás | |
Kifejezés | |
Eszmehirdetés | |
Játék és alakítás | |
Az esztétikai apriori... | |
Az esztétikum tárgyi adottsága: Tartalom-forma-egység | 69 |
Az esztétikai valóság problémája | |
Objektív és szubjektív esztétika ellenmondásai | |
Az esztétikai »jelenés« | |
Az esztétikai »közös-valami« | |
Az esztétikai jelleg függ a formától | |
Az esztétikai jelleg nem a formában van | |
Csak a formált tartalom esztétikai jellegű | |
Csak tartalmas forma esztétikai jellegű | |
Az esztétikai tartalom-formaegység | |
Az esztétikai tárgy érdeknélkülisége | |
Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása: Az esztétikai intuíció | 106 |
Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása | |
Az intuíció fogalomnélkülisége | |
Képi jelleg és totalitás | |
Egyediség, lényegszerűség, szervesség | |
Cselekvő jelleg | |
Érzelmi szinezettség | |
Az esztétikai intuíció lényege | |
A művészi látomás | |
Az esztétikai tárgy jellemzői | 133 |
Szerves egység | 133 |
A szervesség fogalma | |
Példák | |
Szervesség és egység | |
Lényegkifejezés | 145 |
Az esztétikai lényeg fogalma | |
A lényegkifejezés »magától értetődik« | |
Szemléletesség | 151 |
»Esztétikai érzékek« | |
Képzeleti szemléletesség | |
Nem szemléletes elemek szemléletessége | |
Külső és belső szemléletesség viszonya | |
A szemléletfölötti többlet | |
Érzelmesség | 167 |
Érzelem és alkotás | |
Az alkotás érzelmi bevezetője | |
Az esztétikum születése | |
Az érzelmi tényező a műben | |
Az érzelmi tényező a befogadásban | |
Az »esztétikai érzelmek« problémája | |
A tulajdonképpeni esztétikai érzelem: a látomási érzelem | |
A tágabb értelemben vett esztétikai érzelmek | |
Fogyatékos esztétikai érzelmek | |
Az esztétikai vonatkozású érzelmek nagy rétege | |
A szép | 197 |
A szép és fajai | 197 |
Az esztétikum és a szép | |
A szép mint valóság | |
A szép szellemisége | |
Az esztétikai valóság: szellemi-érzéki valóság | |
Az esztétikai »felsőbb-valóság« | |
A szép mint érték | |
A szép fajai | |
Minőségi kategóriák: jellemzetes, hangulatos, festői, plasztikus | |
Mennyiségi kategóriák: Felség és kellem, architektonikus és zenei | |
A szép fokozatai | |
A rút | |
A természeti szép | 241 |
A természeti szép problémája | |
Objektív természetfelfogás. A természet mint mű | |
Szubjektív természetfelfogás. A természet mint szimbólum | |
Az esztétikai természetérzés ősrégi | |
Esztétikai jellegű-e a természeti szép? | |
Természeti és művészi szép viszonya | |
Esztétikai törvények | 243 |
Az esztétikai törvény problémája | 245 |
Vannak-e »esztétikai tövények«? Dilthey kiindulása. Belső tövények | |
A szervességből folyó törvények | 250 |
A belső egység törvénye | |
»Tartalmi szépség« és »formai szépség« | |
Teljesség, tartalmi egység, formai egység | |
Az anyagszerűség és a tárgyszerűség törvénye: az alkotásban | |
A befogadásban | |
A lényegszerűségből folyó törvények | 265 |
A »saját arc« törvénye | |
A jellemzetesség törvénye | |
Az anyagi igazság törvénye | |
Lényegszerűség és jellemzetesség | |
A stilizálás törvénye | |
A szemléletessgéből folyó törvények | 283 |
»Érzéki szépség«, szellemi szépség | |
A világosság törvénye | |
A gazdagság tövénye | |
Az esztétikai kooperáció törvénye | |
Az eszményiség törvénye | |
A teljesség tövénye | |
Az izoláció törvénye. L'art pour l'art | |
Az egyértelmű realitás törvénye | |
Az érzelmességből folyó törvények | 306 |
Az érzelem esztétikai primátusának törvénye | |
Az érzelmes tárgyiasság törvénye | |
Az érzelmi kisugárzás törvénye | |
Az esztétikai öröm törvénye | |
Az esztétikai szuverénitás törvénye | |
Esztétikai fogyatékosság és kárpótlás | |
II. kötet | |
Az esztétikai tartalom | 5 |
Az esztétikai tartalom három rétege | 7 |
Az esztétikai tartalom fogalma | |
A tartalom az érzelmesség oldaláról | |
A szemléletesség oldaláról | |
A lényegszerűség oldaláról | |
A taralom mint ábrázolás | 14 |
Az esztétikai »valóság« tartalmi paradoxona | |
A valóságábrázolás határai | |
A valóságábrázolás fajai | |
Az ábrázolás feltételezi a kifejezést | |
A tartalom mint kifejezés | 23 |
Ábrázolás és kifejezés | |
A kifejezés szó ötféle esztétikai értelme | |
A tartalom mint jelentés | 31 |
A kifejezés jelentésre utal | |
Az érzelmi állandó | |
A gondolati állandó | |
Az erkölcsi állandó | |
Az egyéni állandó | |
A jelentés fogalma | |
A jelentés értékjellege | |
Az esztétikai jelentés főtípusai | 48 |
Világkép | |
Esztétikai tipológia | |
Objektív típusok | |
Empirikus típus | |
Pszichologista típus | |
Szubjektív típus | |
Transzcendens típusok | |
Kollektivista típusok | |
Bölcselő típus | |
Miszterikus típusok | |
Animizmus | |
Panteizmus | |
Teocentrizmus | |
Az esztétikai jelentés főtípusai | 68 |
Életérzés | |
A három alaptípus | |
Érzelem, gondolat és törekvés e típusokban | |
A romantikus | |
A naiv | |
A klasszikus | |
Az esztétikai jelentés főtípusai | 85 |
Sorsérzés | |
A sorsérzés | |
Nyugvó sorsérzések | |
Dinamikus sorsérzések | |
A tragikum | |
Kritikai szempontok | |
A tragikus sorsérzés | |
Tragikum, világnézet, etika | |
Katharzis | |
A komikum | |
A komikum egységes meghatározásának nehézsége | |
A komikus sorsérzés | |
A komikus »Sors« két alakja | |
A humor | |
A tragikomikum | |
A humoros sorsérzés három eleme | |
Az esztétikai jelentés főtípusai | 109 |
Egyéni morál | |
Az akarati állandó három iránya | |
Művészet és erkölcs | |
Művészet és irányzatosság | |
Az esztétikai anyag | 121 |
Anyag és alakítás | 123 |
Az alakított anyag nem tartalom és nem forma | |
Matéri és esztétikai anyag | |
A technika | |
Az esztétikai forma | 133 |
A forma fogalma | 135 |
A formafogalom nehézsége | |
A forma mivolta | |
Forma és formák | |
A forma természete | |
Példák | |
A forma titka | |
Formaelvek | |
Tartalmi formelvek I. | 149 |
Az ábrázolás formái | |
Másolás | |
Jelzés | |
Sűrítés | |
Eszményítés | |
Tárgyias eszményítés | |
Lírai eszményítés | |
Eszmei eszményítés | |
Nem-esztétikai eszményítés | |
Technikai eszményítés | |
Az eszményítés foka. Esztétikai idealizmus és realizmus | |
A művészi ábrázolás határai | |
Tartalmi formaelvek II. | 171 |
A kifejezés formái | |
Spontán kiömlés | |
Monológ | |
Közlés | |
Az allegória | |
Megjelenítés | |
A szimbólum mint kifejezés | |
Zenei kifejezés | |
Hangnem és atmoszféra | |
Hangszín | |
Melódia és valőr | |
Hangerő és hangsúly | |
Tempó és pauza | |
Ismétlés, refrén, rím | |
A ritmus mint kifejezés | |
Tartalmi formaelvek III. | 210 |
A jelentés formái | |
A világkép formaelvei | 211 |
Elvi szempontok | |
Naturalista formaelvek | |
Pszichologista formaelvek | |
Szubjektív formaelvek | |
Panetesita formaelvek | |
Teocentrikus formaelvek | |
»Idealista« formelvek | |
Az életérzés formaelvei | 216 |
Naív formelvek | |
Romantikus formaelvek | |
Klasszikus formaelvek | |
A sorsérzés formaelvei 1. | 219 |
A tragikus forma | |
A tragikus sorshelyzet | |
A tragikus jellem | |
A tragikus sors | |
A tragikus küzdelem | |
A katasztrófa | |
A kiengesztelő mozzanat | |
Tragikus formák | |
A sorsérzés formaelvei 2. | 240 |
A komikus forma | |
A komikus forma típusai | |
Tárgyi komikum | |
A paradox helyzet komikuma | |
A játékos komikum | |
Az élc | |
A komikus küzdelem és katasztrófa | |
Komikus formák | |
A sorsérzés formaelvei 3. | 255 |
Humoros formaelvek | |
A humor három faja | |
Az irónia | |
A humor többi rokonelvei | |
Az egyéni morál formaelvei | 260 |
Lehet-e a tendencia esztétikum? | |
Művészi tendencia-formálás | |
A szimbolum mint jelentés | |
Tartalmi formaelvek IV. | 265 |
A kifejezés és jelentés formai viszonya az ábrázoláshoz | |
A nem-szemléletes tartalom viszonya szemléleteshez | |
A kép | |
A jel | |
A jelkép | |
Példák | |
A szimbólum | 274 |
A szimbólumfogalom nehézségei | |
A szimbolum jellemzői | |
Szimbolum és allegória | |
A szimbólum titokzatossága | |
Reprezentációs szimbolum | |
A mítosz | |
Anyagi formaelvek | 288 |
A technika fogalma | |
Technika és művész | |
Technikák | |
Általános technikai elvek | |
A szerkezet | |
Egység | |
Arány | |
Anyagi teljesség | |
Szerkezet és ritmus | |
A ritmus | 300 |
Hullámzás és mérték | |
A ritmus genezise | |
A ritmus belső dinamikája | |
Kötöttség és szasbadság a ritmusban | |
Példák. A magyar vers mint klasszikus példa | |
Térbeli ritmus | |
A ritmus tartalmi értékei | |
A közösségi formaelv | 327 |
Az esztétikai »tömeg« | |
Népművészet | |
A közösség közvetett hatása. Taine elmélete és a marxizmus művészetszemlélete | |
A hagyomány | |
A miliő | |
Művész és közönség | |
Alkalmazkodás és szerep | |
A közönség típusai | |
A stílus | 348 |
A stílus fogalma | |
A stílus geretikus és organikus egység | |
Egyéni és korstílus viszonya | |
Stílusfejlődés | |
Stílustalanság, utánzás, manír, divat | |
A művész | 365 |
A művészi tulajdonságok általános-emberi rétege | 367 |
Ember, »esztétikai-ember«, művész | |
A művész »jelentékeny ember« | |
Érzékelés és asszociáció | |
A »művészi képzelet« háromféle értelme | |
A művészi képzelet egész jellege | |
A művészi képzelet alkotástendenciája | |
A művész érzelmi élete | |
Közlési igény | |
Imaginatív tendencia. »Beleélés« | |
Objektiváló tendencia | |
Alkotásérzelem | |
Felfokozott akarattevékenység | |
A tulajdonképpeni művészi tulajdonságok | 397 |
A művészi apriori | |
Ösztön és élettartalom | |
Teljes esztétikum. Művész és dilettáns | |
A művészösztön transzcendenciája | |
A művészösztön lényege az értékmozzanat | |
Önérték. A teremtés elv | |
A vallomás elv | |
A mikrokozmosz elv | |
A törvény elve | |
A forma karizmája | |
III. kötet | |
A művészi alkotás | 5 |
A művészi alkotás előfeltételei | 7 |
A művészi alkotás fogalma | |
Az élmény | |
A művészi élmény | |
Élmény és mű | |
Az alkotó hangulat | |
A művészi alkotás természete | 32 |
A sematizálás kétes értéke | |
Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység | |
Érzelem és értelem az alkotásban | |
Tudatos és tudattalan az alkotásban | |
Az ihlet | |
Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban | |
Szabadság és szükségszerűség az alkotásban | |
Az alkotás külsőségei | |
Az alkotás folyamata | 73 |
A fogamzás | |
Az esztétikai csíra | |
Az érlelődés | |
Munkatípusok | |
A kivitel | |
A befejés | |
Az esztétikai újraalkotás | 111 |
Az esztétikai befogadás mint újraalkotás | 113 |
A vizsgálat nehézségei | |
Főbb elméletek | |
A »tiszta szemlélet« elmélete | |
A beleérzés-elmélet | |
Esztétikai kísérletek | |
Az újraalkotó folyamat természete | |
A befogadó élmény szintézise | |
Az újraalkotás értelme | |
Az újraalkotás folyamata | 135 |
Az első benyomás | |
A feldolgozás | |
Az újraalkotott mű | |
Az újraalkotó folyamat aktiválása | |
A művek »aktivitása« | |
Az esztétikai élvezet | |
Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei | |
Erkölcsi előfeltételek | |
Befogadó típusok | |
Az esztétikai ítélet | |
A művészet | 169 |
Művészet és művészetek | 171 |
A művészet fogalma | |
Esztétika és »művészettudomány« | |
A művészet értelme | |
A művészet eredete | |
A hasznossági elmélet | |
Művészet és nemi ösztön | |
Darvinizmus és pszichoanalízis | |
Művészet és mágikum | |
A művészetek osztályozásának kérdése | |
Alapművészetek | |
Közvetítő és összefogó művészetek | |
Alkalmazott művészetek | |
Az építészet | 202 |
Az építészet mint téralakítás | |
Építészeti alakítás | |
Építészet és ornamentika | |
Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben | |
Jelentés az építőművészetben | |
Szobrászat, festészet, rajz | 215 |
Ábrázolás és szerkesztés | |
Kifejezés az ábrázoló művészetekben | |
Ábrázoló alakítás | |
Az ábrázolás jelentése | |
Szobrászat és festészet | |
A szobrászat | |
A dombormű | |
A festészet | |
»Novellisztikus festészet« | |
A rajz | |
Az ornamentika | |
A zene | 240 |
A zenei kifejezés | |
Jelentés a zenében | |
Tartalom és alakítás a zenében | |
A zenei ábrázolás problémája | |
Programmzene és abszolút zene | |
A költészet | 259 |
A szó négyféle funkciója | |
A nyelvbeli kifejezés paradoxona | |
Költészet és jelentés | |
A költői kifejezés | |
Nyelvi ábrázolás | |
A szókép | |
Költői alakítás | |
Költői szerkesztés | |
Líra, epika, dráma | |
A megelevenítő művészetek | 292 |
A »színészi paradoxon« | |
A megjelenítő alkotás főproblémája | |
Színjátszás és szavalás | |
A szavalókórus | |
Összetett megelevenítő művészetek | |
Az esztétika végső kérdései | 307 |
Az esztétikum értelme | 309 |
Logikai, etikai, esztétikai magatartás | |
Szellem és érzékiség | |
Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás | |
Az esztétikai élmény viszonya logikumhoz és etikumhoz | |
Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás | |
Az esztétika egész-élmény rétegei | |
Az objektív réteg | |
A transzcendens réteg | |
Az esztétikai transzfiguráció | |
Az esztétikai érték | 339 |
A tárgyi érték: Szabadság-élmény | |
Az alanyi érték: Mélység-élmény | |
A kozmikus érték: Magasság-élmény | |
Érték és értékelés | |
Esztétikai normák | |
Az esztétikai érték rangfokozatai | |
Érték és valóság | |
Szép, jó, igaz | |
Az esztétikai Abszolútum | 376 |
A végső kérdés | |
Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot | |
Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez | |
A »világ« Abszolútumot feltételez | |
A forma Abszolútumot feltételez | |
Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez | |
A művek Abszolútumot feltételeznek | |
Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez | |
Abszolútum és Isten | |