1.059.898

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Esztétika I-III.

A szépség/A mű és a művész/A művészet

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 1.157 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés: Stephaneum nyomda nyomása, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ez a könyv több mint tízéves közvetlen munkának, több mint húszéves elmélkedésnek, több mint harmincéves anyaggyűjtésnek, igazában egy életreszóló szenvedélynek gyümölcse.
Meg kell azonban... Tovább

Előszó

Ez a könyv több mint tízéves közvetlen munkának, több mint húszéves elmélkedésnek, több mint harmincéves anyaggyűjtésnek, igazában egy életreszóló szenvedélynek gyümölcse.
Meg kell azonban vallanom, mint életmű: melléktermék. Az az emberélet, mely exisztenciális szükségszerűséggel megteremtette: papi, írói, utóbb is legföljebb irodalomtörténetírói élet, nem a mesterségbeli bölcselő esztétikusé. Ha azt kérdezi tőlem valaki, hogyan mer megszólalni az amatőr a professzionisták között, azt felelem: Csak úgy, mint többé-kevésbbé minden tudatos művészember megteszi, ha írásban nem, élőszóban, ha szóval nem, legalább is «belső monológ» formájában. A jó mesterember szereti a mesterségét, pihenő idejében is eljátszik szerszámaival, még aludni is legszívesebben a műhelyben dől le, és amikor egyéb ügyével-bajával foglalatoskodik, félszeme akkor is az anyaga közt motoz. így aztán persze hogy kiles egy és más mesterségbeli titkot, ezt aztán nincs szíve magának tartani.
De elméletileg is meg merném indokolni vállalkozásomat. Esztétikán sokfélét értenek az emberek, még maguk az esztétikusok is. A sokféle felfogás két alapvető elgondolásra vezethető vissza. Az egyiknek az esztétikum lényegében magas szellemi elvontság (eszme, érték, virtus intellectuális, kozmikus princípium); ez az esztétikában azt keresi, mi ennek a valaminek értelme, mit szól hozzá a valóság? Vissza

Tartalom

I. kötet
Előszó7
Bevezetés15
Az esztétika feladata15
Ellentmondó felfogások
Az ellentmondások okai
Az esztétika tárgya külön világ
Az esztétika feladata
Az esztétika tárgya és módszerei22
Kiindulás a nív tapasztalásból
Az esztétikai jelenségcsoportok
Vizsgálati lehetőségek
Lékeltan
Szociológia
Művészettörténet és művészettechnika
Filozófia
Az esztétikum39
Az esztétikum alanyi adottsága41
Az esztétikai apriori
Rétegek az alkotásfolyamatban
Az esztétikum »más«
Rétegek a befogadási folyamatban
»Alkotásszerűség«
Az esztétikai elméletek tanulsága. Utánzás
Kifejezés
Eszmehirdetés
Játék és alakítás
Az esztétikai apriori...
Az esztétikum tárgyi adottsága: Tartalom-forma-egység69
Az esztétikai valóság problémája
Objektív és szubjektív esztétika ellenmondásai
Az esztétikai »jelenés«
Az esztétikai »közös-valami«
Az esztétikai jelleg függ a formától
Az esztétikai jelleg nem a formában van
Csak a formált tartalom esztétikai jellegű
Csak tartalmas forma esztétikai jellegű
Az esztétikai tartalom-formaegység
Az esztétikai tárgy érdeknélkülisége
Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása: Az esztétikai intuíció106
Az esztétikai apriori és az esztétikai tárgy egymásbaválása
Az intuíció fogalomnélkülisége
Képi jelleg és totalitás
Egyediség, lényegszerűség, szervesség
Cselekvő jelleg
Érzelmi szinezettség
Az esztétikai intuíció lényege
A művészi látomás
Az esztétikai tárgy jellemzői133
Szerves egység133
A szervesség fogalma
Példák
Szervesség és egység
Lényegkifejezés145
Az esztétikai lényeg fogalma
A lényegkifejezés »magától értetődik«
Szemléletesség151
»Esztétikai érzékek«
Képzeleti szemléletesség
Nem szemléletes elemek szemléletessége
Külső és belső szemléletesség viszonya
A szemléletfölötti többlet
Érzelmesség167
Érzelem és alkotás
Az alkotás érzelmi bevezetője
Az esztétikum születése
Az érzelmi tényező a műben
Az érzelmi tényező a befogadásban
Az »esztétikai érzelmek« problémája
A tulajdonképpeni esztétikai érzelem: a látomási érzelem
A tágabb értelemben vett esztétikai érzelmek
Fogyatékos esztétikai érzelmek
Az esztétikai vonatkozású érzelmek nagy rétege
A szép197
A szép és fajai197
Az esztétikum és a szép
A szép mint valóság
A szép szellemisége
Az esztétikai valóság: szellemi-érzéki valóság
Az esztétikai »felsőbb-valóság«
A szép mint érték
A szép fajai
Minőségi kategóriák: jellemzetes, hangulatos, festői, plasztikus
Mennyiségi kategóriák: Felség és kellem, architektonikus és zenei
A szép fokozatai
A rút
A természeti szép241
A természeti szép problémája
Objektív természetfelfogás. A természet mint mű
Szubjektív természetfelfogás. A természet mint szimbólum
Az esztétikai természetérzés ősrégi
Esztétikai jellegű-e a természeti szép?
Természeti és művészi szép viszonya
Esztétikai törvények243
Az esztétikai törvény problémája245
Vannak-e »esztétikai tövények«? Dilthey kiindulása. Belső tövények
A szervességből folyó törvények250
A belső egység törvénye
»Tartalmi szépség« és »formai szépség«
Teljesség, tartalmi egység, formai egység
Az anyagszerűség és a tárgyszerűség törvénye: az alkotásban
A befogadásban
A lényegszerűségből folyó törvények265
A »saját arc« törvénye
A jellemzetesség törvénye
Az anyagi igazság törvénye
Lényegszerűség és jellemzetesség
A stilizálás törvénye
A szemléletessgéből folyó törvények283
»Érzéki szépség«, szellemi szépség
A világosság törvénye
A gazdagság tövénye
Az esztétikai kooperáció törvénye
Az eszményiség törvénye
A teljesség tövénye
Az izoláció törvénye. L'art pour l'art
Az egyértelmű realitás törvénye
Az érzelmességből folyó törvények306
Az érzelem esztétikai primátusának törvénye
Az érzelmes tárgyiasság törvénye
Az érzelmi kisugárzás törvénye
Az esztétikai öröm törvénye
Az esztétikai szuverénitás törvénye
Esztétikai fogyatékosság és kárpótlás
II. kötet
Az esztétikai tartalom5
Az esztétikai tartalom három rétege7
Az esztétikai tartalom fogalma
A tartalom az érzelmesség oldaláról
A szemléletesség oldaláról
A lényegszerűség oldaláról
A taralom mint ábrázolás14
Az esztétikai »valóság« tartalmi paradoxona
A valóságábrázolás határai
A valóságábrázolás fajai
Az ábrázolás feltételezi a kifejezést
A tartalom mint kifejezés23
Ábrázolás és kifejezés
A kifejezés szó ötféle esztétikai értelme
A tartalom mint jelentés31
A kifejezés jelentésre utal
Az érzelmi állandó
A gondolati állandó
Az erkölcsi állandó
Az egyéni állandó
A jelentés fogalma
A jelentés értékjellege
Az esztétikai jelentés főtípusai48
Világkép
Esztétikai tipológia
Objektív típusok
Empirikus típus
Pszichologista típus
Szubjektív típus
Transzcendens típusok
Kollektivista típusok
Bölcselő típus
Miszterikus típusok
Animizmus
Panteizmus
Teocentrizmus
Az esztétikai jelentés főtípusai68
Életérzés
A három alaptípus
Érzelem, gondolat és törekvés e típusokban
A romantikus
A naiv
A klasszikus
Az esztétikai jelentés főtípusai85
Sorsérzés
A sorsérzés
Nyugvó sorsérzések
Dinamikus sorsérzések
A tragikum
Kritikai szempontok
A tragikus sorsérzés
Tragikum, világnézet, etika
Katharzis
A komikum
A komikum egységes meghatározásának nehézsége
A komikus sorsérzés
A komikus »Sors« két alakja
A humor
A tragikomikum
A humoros sorsérzés három eleme
Az esztétikai jelentés főtípusai109
Egyéni morál
Az akarati állandó három iránya
Művészet és erkölcs
Művészet és irányzatosság
Az esztétikai anyag121
Anyag és alakítás123
Az alakított anyag nem tartalom és nem forma
Matéri és esztétikai anyag
A technika
Az esztétikai forma133
A forma fogalma135
A formafogalom nehézsége
A forma mivolta
Forma és formák
A forma természete
Példák
A forma titka
Formaelvek
Tartalmi formelvek I.149
Az ábrázolás formái
Másolás
Jelzés
Sűrítés
Eszményítés
Tárgyias eszményítés
Lírai eszményítés
Eszmei eszményítés
Nem-esztétikai eszményítés
Technikai eszményítés
Az eszményítés foka. Esztétikai idealizmus és realizmus
A művészi ábrázolás határai
Tartalmi formaelvek II.171
A kifejezés formái
Spontán kiömlés
Monológ
Közlés
Az allegória
Megjelenítés
A szimbólum mint kifejezés
Zenei kifejezés
Hangnem és atmoszféra
Hangszín
Melódia és valőr
Hangerő és hangsúly
Tempó és pauza
Ismétlés, refrén, rím
A ritmus mint kifejezés
Tartalmi formaelvek III.210
A jelentés formái
A világkép formaelvei211
Elvi szempontok
Naturalista formaelvek
Pszichologista formaelvek
Szubjektív formaelvek
Panetesita formaelvek
Teocentrikus formaelvek
»Idealista« formelvek
Az életérzés formaelvei216
Naív formelvek
Romantikus formaelvek
Klasszikus formaelvek
A sorsérzés formaelvei 1.219
A tragikus forma
A tragikus sorshelyzet
A tragikus jellem
A tragikus sors
A tragikus küzdelem
A katasztrófa
A kiengesztelő mozzanat
Tragikus formák
A sorsérzés formaelvei 2.240
A komikus forma
A komikus forma típusai
Tárgyi komikum
A paradox helyzet komikuma
A játékos komikum
Az élc
A komikus küzdelem és katasztrófa
Komikus formák
A sorsérzés formaelvei 3.255
Humoros formaelvek
A humor három faja
Az irónia
A humor többi rokonelvei
Az egyéni morál formaelvei260
Lehet-e a tendencia esztétikum?
Művészi tendencia-formálás
A szimbolum mint jelentés
Tartalmi formaelvek IV.265
A kifejezés és jelentés formai viszonya az ábrázoláshoz
A nem-szemléletes tartalom viszonya szemléleteshez
A kép
A jel
A jelkép
Példák
A szimbólum274
A szimbólumfogalom nehézségei
A szimbolum jellemzői
Szimbolum és allegória
A szimbólum titokzatossága
Reprezentációs szimbolum
A mítosz
Anyagi formaelvek288
A technika fogalma
Technika és művész
Technikák
Általános technikai elvek
A szerkezet
Egység
Arány
Anyagi teljesség
Szerkezet és ritmus
A ritmus 300
Hullámzás és mérték
A ritmus genezise
A ritmus belső dinamikája
Kötöttség és szasbadság a ritmusban
Példák. A magyar vers mint klasszikus példa
Térbeli ritmus
A ritmus tartalmi értékei
A közösségi formaelv327
Az esztétikai »tömeg«
Népművészet
A közösség közvetett hatása. Taine elmélete és a marxizmus művészetszemlélete
A hagyomány
A miliő
Művész és közönség
Alkalmazkodás és szerep
A közönség típusai
A stílus348
A stílus fogalma
A stílus geretikus és organikus egység
Egyéni és korstílus viszonya
Stílusfejlődés
Stílustalanság, utánzás, manír, divat
A művész365
A művészi tulajdonságok általános-emberi rétege367
Ember, »esztétikai-ember«, művész
A művész »jelentékeny ember«
Érzékelés és asszociáció
A »művészi képzelet« háromféle értelme
A művészi képzelet egész jellege
A művészi képzelet alkotástendenciája
A művész érzelmi élete
Közlési igény
Imaginatív tendencia. »Beleélés«
Objektiváló tendencia
Alkotásérzelem
Felfokozott akarattevékenység
A tulajdonképpeni művészi tulajdonságok397
A művészi apriori
Ösztön és élettartalom
Teljes esztétikum. Művész és dilettáns
A művészösztön transzcendenciája
A művészösztön lényege az értékmozzanat
Önérték. A teremtés elv
A vallomás elv
A mikrokozmosz elv
A törvény elve
A forma karizmája
III. kötet
A művészi alkotás5
A művészi alkotás előfeltételei7
A művészi alkotás fogalma
Az élmény
A művészi élmény
Élmény és mű
Az alkotó hangulat
A művészi alkotás természete32
A sematizálás kétes értéke
Az alkotás egyszerre külső és belső tevékenység
Érzelem és értelem az alkotásban
Tudatos és tudattalan az alkotásban
Az ihlet
Cselekvő és szenvedő magatartás az alkotásban
Szabadság és szükségszerűség az alkotásban
Az alkotás külsőségei
Az alkotás folyamata73
A fogamzás
Az esztétikai csíra
Az érlelődés
Munkatípusok
A kivitel
A befejés
Az esztétikai újraalkotás111
Az esztétikai befogadás mint újraalkotás113
A vizsgálat nehézségei
Főbb elméletek
A »tiszta szemlélet« elmélete
A beleérzés-elmélet
Esztétikai kísérletek
Az újraalkotó folyamat természete
A befogadó élmény szintézise
Az újraalkotás értelme
Az újraalkotás folyamata135
Az első benyomás
A feldolgozás
Az újraalkotott mű
Az újraalkotó folyamat aktiválása
A művek »aktivitása«
Az esztétikai élvezet
Az esztétikai befogadás távolabbi előfeltételei
Erkölcsi előfeltételek
Befogadó típusok
Az esztétikai ítélet
A művészet169
Művészet és művészetek171
A művészet fogalma
Esztétika és »művészettudomány«
A művészet értelme
A művészet eredete
A hasznossági elmélet
Művészet és nemi ösztön
Darvinizmus és pszichoanalízis
Művészet és mágikum
A művészetek osztályozásának kérdése
Alapművészetek
Közvetítő és összefogó művészetek
Alkalmazott művészetek
Az építészet202
Az építészet mint téralakítás
Építészeti alakítás
Építészet és ornamentika
Kifejezés és ábrázolás az építőművészetben
Jelentés az építőművészetben
Szobrászat, festészet, rajz215
Ábrázolás és szerkesztés
Kifejezés az ábrázoló művészetekben
Ábrázoló alakítás
Az ábrázolás jelentése
Szobrászat és festészet
A szobrászat
A dombormű
A festészet
»Novellisztikus festészet«
A rajz
Az ornamentika
A zene240
A zenei kifejezés
Jelentés a zenében
Tartalom és alakítás a zenében
A zenei ábrázolás problémája
Programmzene és abszolút zene
A költészet259
A szó négyféle funkciója
A nyelvbeli kifejezés paradoxona
Költészet és jelentés
A költői kifejezés
Nyelvi ábrázolás
A szókép
Költői alakítás
Költői szerkesztés
Líra, epika, dráma
A megelevenítő művészetek292
A »színészi paradoxon«
A megjelenítő alkotás főproblémája
Színjátszás és szavalás
A szavalókórus
Összetett megelevenítő művészetek
Az esztétika végső kérdései307
Az esztétikum értelme309
Logikai, etikai, esztétikai magatartás
Szellem és érzékiség
Az esztétikai élmény tiszta emberi magatartás
Az esztétikai élmény viszonya logikumhoz és etikumhoz
Az esztétikai élmény egész-emberi magatartás
Az esztétika egész-élmény rétegei
Az objektív réteg
A transzcendens réteg
Az esztétikai transzfiguráció
Az esztétikai érték339
A tárgyi érték: Szabadság-élmény
Az alanyi érték: Mélység-élmény
A kozmikus érték: Magasság-élmény
Érték és értékelés
Esztétikai normák
Az esztétikai érték rangfokozatai
Érték és valóság
Szép, jó, igaz
Az esztétikai Abszolútum376
A végső kérdés
Az esztétikai apriori feltételezi az Abszolútumot
Az esztétikai alany Abszolútumot feltételez
A »világ« Abszolútumot feltételez
A forma Abszolútumot feltételez
Az alkotás jelensége Abszolútumot feltételez
A művek Abszolútumot feltételeznek
Az esztétikai érték Abszolútumot feltételez
Abszolútum és Isten

Sík Sándor

Sík Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sík Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III.

Az első kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés látható. A borítók kopottak, foltosak és elszíneződtek. A gerincek megtörtek. Több oldal foltos. Az első kötet borítója javított.

Állapot: Közepes
12.000 Ft
9.600 ,-Ft 20
77 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III. Esztétika I-III.

A kötetek gerince megtört, a borítók, a lapélek és több lapjuk foltos.

Állapot:
12.000 ,-Ft
96 pont kapható
Kosárba