BEVEZETÉS | |
Az esztétikai beállítottság és az esztétika mint ismeret | 7 |
A szép törvényei és a róluk alkotott tudás | 10 |
A szép mint az esztétika egyetemes tárgya | 14 |
Esztétikai aktus és esztétikai tárgy. Négyféle elemzés | 18 |
Elkülönülés és kapcsolat az élettel | 22 |
Forma és tartalom, matéria és anyag | 24 |
Szemlélet, élvezet, értékelés és produktivitás | 30 |
A természeti szép, az emberi szép és a művészi szép | 36 |
A szép idealista metafizikája. Intellektualizmus és anyagközpontú beállítottság | 40 |
A forma esztétikája és a kifejezés esztétikája | 45 |
Pszichologiai és fenomenológiai esztétika | 48 |
Az esztétikai tárgy létmódja és struktúrája | 54 |
Realitás és látszat. Elvalótlanítás és megjelenés | 59 |
Utánzás és teremtés | 64 |
A MEGJELENÉSI VISZONY | |
Az esztétikai aktusszerkezet | |
Az észlelésről általában | |
A keresztültekintés | 73 |
Az észlelési mező gyakorlati megrostáltsága | 77 |
Az érzelmi összetevők | 80 |
Az esztétikai észlelés | |
Visszatérés az eredeti beállítottsághoz | 85 |
Az egyidejű adottság és a kinyilatkoztatás | 91 |
Elidőzés a "képnél" | 94 |
Az észlelés irányítása az esztétikai viszonyban | 99 |
A szemlélés és a gyönyör | |
A dinamikus-emocionális megőrződése az esztétikai észlelésben | 104 |
Észlelés és magasabb fokú szemlélet | 106 |
A vitális és az erkölcsi értékérzés szerepe | 111 |
A gyönyör, a tetszés és az élvezet | 113 |
Kant tanítása az esztétikai tetszésről | 116 |
Az esztétikai tárgy struktúrája | |
Kapcsolódás az aktuselemzéshez | |
A kétféle szemlélet és a tárgy két rétege | 125 |
Az "eszme látszása" hegeli formulájának szükséges kiigazítása | 129 |
Az esztétikailag autonóm gyönyör helyzete | 132 |
Az objektiváció törvénye | |
A "matéria" szerepe | 137 |
A szellemi tartalom és az élő szellem | 141 |
Magábanvaló lét és számunkra-való lét az objektivált szellemben | 146 |
Előtér és háttér | 149 |
Előtér és háttér az ábrázoló művészetben | |
A probléma és a vizsgálódás felosztásáról | 153 |
A rétegződés a szobrászati műalkotásban | 155 |
Grafika és festészet | 159 |
Az alapviszony a költészetben | 166 |
A tárgyi közbülső réteg a költői műalkotásban | 170 |
A színmű és a színész művészete | 174 |
Realizálás és elvalótlanítás | 178 |
Előtér és háttér a nem ábrázoló művészetekben | |
A formával való szabad játék | 182 |
A zenei szép | 186 |
A zenei háttér jellege | 190 |
A kompozíció és a zenei játék | 194 |
A megjelenő háttér az építőművészetben | 199 |
Gyakorlati cél a szabad formálás | 203 |
Az ornamentika helye | 207 |
A szép a természetben és az ember világában | |
Az eleven ember mint szép tárgy | |
Az emberi szépség mint jelenség | 211 |
A szépség az erkölcsi és a vitális értékekhez való viszonyában | 214 |
A típus megjelenése | 217 |
Az élet szituációja és dramatikája | 220 |
A természeti szép | |
Az élő szépsége | 225 |
A dinamikus szerkezet szépsége | 230 |
A táj szépsége és hasonlók | 233 |
Természeti szépség és művészet | 237 |
A természeti szép metafizikája | |
A természeti szép a természetben | 241 |
Közöny, csend, tudattalanság | 244 |
Tökéletesség, biztonság, szabadsághiány | 250 |
Természeti alkotás és művészi alkotás | 254 |
FORMÁLÁS ÉS RÉTEGZŐDÉS | |
A rétegek egymásutánja a művészetekben | |
A háttér felbontása | |
Létmódok és tartalomstruktúrák | 261 |
Egy példa: az arckép | 265 |
A példa megvitatásához. Következtetések | 267 |
A megjelenés függősége és a felépítés függősége | 269 |
A rétegegymásután ontikus kitöltése | 272 |
A rétegek egymásutánja a költészetben | |
A költészet tanúskodása a középső rétegekről | 276 |
Költői konkrétság | 278 |
A rétegek megkülönböztetése a költői műben | 281 |
A legbelsőbb. A kimondható határai | 284 |
Az eszmék a költészetben | 287 |
A rétegek áttekintéséhez | 290 |
A rétegek a képzőművészetekben | |
A rétegegymásután a szobrászatban | 293 |
A festészet külső rétegei | 296 |
A festészet belső rétegei | 300 |
Festészet és természeti tárgy | 305 |
A zenemű rétegei | |
A zenei egység fokozatai | 310 |
A zene belső rétegei | 314 |
Kompozíció és lelki élet | 318 |
A programzene helye | 325 |
A zenei játék rétegződése | 329 |
A rétegek az építőművészetben | |
Az építmény külső rétegei | 333 |
Az építmény belős rétegei | 337 |
Közösség, hagyomány, stílus | 342 |
Az esztétikai forma | |
Egység, körülhatárolás, forma | |
A forma sokfélesége | 347 |
A sokféleség egysége | 350 |
Kiválasztás és körülhatárolás | 353 |
Lépcsőzetes formálás a művészetben | |
A művészi formálás sajátossága | 359 |
A rétegek formálásának lépcsőzetessége | 363 |
A formálás kötöttsége a rétegekben | 367 |
A forma belülről való meghatározottsága | 373 |
Megjelenés és formálás | |
A formálás önállósága és függősége | 376 |
A formával való tiszta játék | 380 |
Felszíni és mély művészet | 384 |
Forma és tartalom a rétegépítményben | 388 |
Az esztétikai formálás elmélete | |
Esztétikai formaérzés | 393 |
Beleérzés és aktivitás | 396 |
Formálás és önábrázolás | 400 |
Függetlenedés az alkotótól a forma által | 402 |
A forma metafizikájához | |
Utánzás és teremtés | 406 |
A forma megtalálása és a stílus | 411 |
A nagy művészeti stílusok és a modor | 416 |
A spekulatív tételek józan értelme | 420 |
Egység és igazság a szépben | |
Művészi szabadság és szükségszerűség | |
Szabadság és önkény | 425 |
Esztétikai ideálalkotás | 429 |
Művészi szükségszerűség és egység | 433 |
A mű egysége és az alkotás szabadsága | 435 |
Az igazságigény a költészetben | |
Hamis igazságigény | 440 |
Az élethűség követelménye | 443 |
A rétegek kérdése az igazságigényben | 447 |
Élethűség a szélő rétegekben | 452 |
Élethűség és szépség | |
A költészet életfeltáró funkciója | 455 |
A realizmus és határai | 459 |
A realista ábrázolás dialektikájához | 462 |
Élethűség és lényegigazság | 465 |
Az igazság a képzőművészetben | |
Kritériumok és mércék | 470 |
Élethűség a festészetben | 473 |
Lényegigazság a festészetben | 477 |
Az igazságigény a szobrászatban | 480 |
Az igazság a nem ábrázoló művészetekben | |
Az igazságkérdés határai | 483 |
A formaillúzió valótlansága és a meghatározatlanság | 486 |
Az élethűség beütése a zenében | 490 |
A programzene kérdése | 493 |
A SZÉP ÉRTÉKEI ÉS NEMEI | |
Az esztétikai értékek | |
Az esztétikai értékek sajátszerűsége és sokfélesége | |
A probléma részei és a felosztás alapja | 499 |
Az értékérzés milyensége szerint való megkülönböztetés | 503 |
A szép terjedelme | 507 |
Az értékprobléma mai állása | |
Értékosztályok és érétkaporiák | 511 |
Az értékosztályok rokonsága és ellentéte | 516 |
Javakhoz fűződő értékek és erkölcsi értékek | 520 |
Az elérni szándékozott érték és a szándék értéke | 524 |
A metafizikai értékprobléma | 527 |
A szép helye az értékek birodalmában | |
Visszavezetési kísérletek | 531 |
A szép haszon nélküli volta: "luxus az életben" | 535 |
Az esztétikai értékeknek az erkölcsi értékekre való alapozása | 539 |
A szép bővített alapozása a vitális értékekre | 544 |
A szép viszonya az alacsonyabb értékosztályokhoz | 548 |
A szép értékmozzanatainak áttekintése | |
A puszta tárgylét értékei | 551 |
Az elvalótlanítás értékei | 554 |
Az esztétikai érték relativitása és abszolút volta | 558 |
A fenséges és a bájos | |
A fenséges fogalma és jelensége | |
A fenséges megjelnési területei az életben | 563 |
A fenséges megjelenése a művészetekben | 567 |
Kant elmélete a fenségesről | 571 |
Az esztétikailag fenséges struktúrája | |
A fenséges különös formái | 574 |
A fenséges megragadható lényegvonásai | 579 |
Megragadhatatlan lényegvonások | 582 |
A fenséges helye rétegépítményben | |
A belső rétegek túlsúlya | 586 |
A fenséges a tragikusban és aporiái | 592 |
A fenséges határkérdései | 597 |
A bájos és alfajai | |
A fenséges ellentétei | 603 |
Tájékozódás a bájos lényege felé | 606 |
A külső rétegek túlsúlya | 610 |
A bájos peremproblémái | |
A fenséges és a bájos egyesíthetősége | 614 |
A bájos határjelenségei | 618 |
Más esztétikai értékellentétek | 623 |
Értelemadás az esztétikai értékekben | |
A világ értelemigényéről | 626 |
Az ember és a művészet értelemadása | 630 |
Álesztétikai magatartások | 633 |
A komikus | |
A komikus iránti érzék és formái | |
Szívtelen és jóindulatú vidámság | 637 |
A spontán komikum és a humor | 641 |
A nevetés különböző ethoszai | 645 |
A komikum lényege | |
Az elméletek téve és használható elemei | 649 |
A képtelenség válfajai a nevetségesben | 654 |
A képtelenség önmegszüntetése | 659 |
A fölény a humorban | 663 |
A komikus és a komoly | |
A komikum metafizikai aspektusai | 667 |
A komikum határjelenségei | 672 |
A tragikum az életben és a költészetben | 678 |
A komikus helye a rétegépítményben | |
A külső és a belső rétegek egyensúlya | 681 |
Komikum és élethűség | 686 |
Következtetések a komikus rétegződésbeli helyéből | 689 |
Aggályok és ellenvetések | |
A komikusban lelt gyönyör és a szépben lelt gyönyör | 693 |
A komikum a festészetben és a zenében | 696 |
A komikum az egyes rétegekben | 700 |
FÜGGELÉK | |
Az esztétikai tárgy ontológiájához | |
Az esztétikai tárgyrétegek és az ontikus rétegek | 707 |
Valamennyi nagy művészet konvergenciája | 710 |
Egyes rétegek eltűnése és az átugrás | 715 |
A művészi képesség kétféle határa | 719 |
A művészetek történetiségéről | |
A nagy művészet történeti stabilitása és állandósága | 722 |
Visszatérés az élethez. Bénító és megtermékenyítő hatás | 726 |
Az eszmében való életről | 729 |
Az ember teremtő képessége | 732 |
A MŰ KELETKEZÉSÉRŐL | 735 |
UTÓSZÓ | 737 |