Esztétika

Tartalom

1. Az esztétika fogalma, tárgya és az esztétika típusai 9
1.1. Az esztétika fogalmának tartalma és terjedelme 9
1.2. Az esztétika tárgya 11
1.3. Az esztétika elméleti szintjei és típusai 12
1.4. Az esztétikai ismeretek funkciói 17
2. A társadalom szellemi életének szintjei 18
2.1. A köznapi tudat jellemzői 19
2.2. Az ideológia 24
2.3. A tudomány és művészet 26
3. Az esztétikum és genezisének történelmi feltételei 35
3.1. A különösség önmagában-valósága, a tipikus, mint a különös számunkra
valósága 35
3.2. Az esztétikum 36
3.3. Az esztétikai minőségek dialektikája 39
3.4. Keletkezéselméletek típusai 40
3.5. Az ember és természet 43
3.6. Az ember és élet 47
3.7. Az esztétikum keletkezése 49
3.8. Az esztétikum újjászületése 52
4. A művészet 54
4.1. A művészet fogalma 54
4.2. A művészet lényegi meghatározottságai 57
4.3. A művészet társadalmi tagozódása 65
4.4. A művészet ágazatai 67
4.5. A művészetek osztályozása 72
4.6. A művészet funkciói 73
5. Ókori művészetelmélet 77
5.1. Társadalomtörténeti feltételek 77
5.2. Az ókori vallások jellemzői 77
5.3. Esztétikai elvek a vallásfilozófián belül 82
6. Az antikvitás művészetelmélete 89
6.1. Az antik társadalom 89
6.2. Görög mítoszok 91
6.3. Antik művészetfilozófia 93
6.4. Platón 94
6.5. Mimézisz és katharzisz Arisztotelész filozófiájában 96
6.6. Antik zeneelmélet 99
6.7. Arisztoxenosz zenefilozófiája 102
7. A középkor 104
7.1. Társadalmi feltételek 104
7.2. A keresztény eszmeiség: a középkori reprezentáns művészet általános tartalma 107
7.3. Esztétikai elméletek 111
7.4. A középkori zene és elmélete 115
7.5. A világi zene 122
8. A reneszánsz művészete és művészetelmélete 126
8.1. A reneszánsz fogalma és jellegzetes alkotásai 126
8.2. A társadalom teljességének reneszánsza 130
8.3. A művészetfilozófia jellemzői 135
8.4. A reneszánsz zene elmélete 140
9. Újkori, polgári társadalom esztétikája 144
9.1. Polgárosodás - világtörténelmi változás 144
9.2. A Idasszicizmus és a felvilágosodás - ideológia 147
9.3. Az affektus-elmélet 152
9.4. Német költők Idasszikus esztétikai elvei 155
9.5. Romantikus irodalomesztétika jellegzetes személyiségei 157
9.6. A kanti esztétika jellemzői 160
9.7. A hegeli esztétika 163
9.8. A filozófia és az esztétikai gondolkodás polarizációja 166
9.9. Pozitivista esztétikai nézetek a romantika világában 167
9.10. A szimbolizmus, mint a pozitivista felfogás ellentéte 169
10. A 20. század művészeti pluralizmusa 170
10.1. Az ipari társadalom kialakulásának kezdetére jellemző művészeti és esztétikai irányzatok 170
10.2. Huszadik századi, rendszerbe foglalt ontológikus esztétika 172
10.3. Strukturalista művészet-elemzés 173
10.4. Társadalmi válságokban formálódott művészetfilozófiák 174
10.5. Művészeti rétegek és az avantgárd 176
10.6. Művészeti irányzatok 178
11. A zene és esztétikája 186
11.1. A zene definíciói 186
11.2. A zenemagyarázatok szintjei és típusai 190
11.3. A zeneesztétika általános jellemzői 193
11.4. A zene természeti és társadalmi jellegű esztétikai struktúra 194
11.5. A zene homogén közege és összehasonlítása a beszéddel, gesztussal és vizuális érzéklettel 197
12. A zene anyagi rétege 202
12.1. A zene anyagi rétegének elemei 202
12.2. A csend és a zörej 203
12.3. Idő-elemek: metrum, tempó és ritmus 206
12.4. A dallam 213
12.5. A hangerő és dinamika 233
12.6. A hangszín 235
13. A zene társadalmi tagozódása és funkciói 239
13.1. A zene szerkezete és ősi jellemzői 239
13.2. Zene a köznapi életben: munkában, ünnepeken 241
13.3. A zenei ízlésformálás (és a zenei világkép kialakításának) 20. századi módszerei 245
13.4. A népzene és népdal típusok 248
13.5. A vallások zenéje 253
13.6. A zeneművészet emancipációja 256
14. A megformált tartalom elemei 264
14.1. A tartalom és a forma 264
14.2. A téma, mint elemi alakban megformált tartalom 270
14.3. A szerkezet 276
14.4. A tipikus ember, tárgy és szituáció 279
14.5. Típus a népi művészetben 280
14.6. A tipikus a művészetek ágazataiban 281
14.7. Tipikus a zenében 285
15. A műfaj és a stílus 289
15.1. A műfaj, mint az esztétikai tárgy típusa 289
15.2. A zenei műfajok csoportjai 292
15.3. A műfaj-csoportok és szerkezetük 293
15.4. Két európai zenei műfaj megjelenése a magyar zenei életben 299
15.5. A stílus fogalma 309
15.6. Stílus, mint a tartalmas forma rétege 311
16. Az abszolút zene és a programzene 317
16.1. Az abszolút zene jellemzői 318
16.2. A programzene 319
16.3. Liszt tanulmánya a programzéről 320
16.4. A programzene tipikus kompozíciói (Liszt szimfonikus költeményei) 322
17. Interpretáció, improvizáció, kompozíció, befogadás 328
17.2. Az interpretáció elemei és feltételei 334
17.3. Improvizáció 338
17.4. Kompozíció 340
17.5. A befogadás, mint esztétikai tevékenység 349
17.6. Asszociációk 352
18. A 20. század műzenéjének pluralizmusa 360
18.1. Századunk zenéjének általános jellemzői 360
18.2. Egyetemes és nemzeti zene dilemmája 363
18.3. A zeneélet rétegződése 364
18.4. Jellegzetes zenei irányzatok 367
18.5. A nemzeti és egyetemes jelleg a 20. századi magyar zeneművészetben 376
19. A magyar zenei karakter történeti jellege 380
19.1. Az esztétikai önazonosság igénye 380
19.2. A nemzeti karakter történeti környezete 386
20. Felhasznált és ajánlott irodalom 391

Témakörök