Esztétika

Tartalom

I.
ESZTÉTIKA
mint a kifejezés tudománya és általános nyelvészet.
I. Az intuició és a kifejezés.
Az intuitív megismerés. - Független volta az értelmi megismeréssel szemben. - Intuició és perepcio. - Az intuició és a tér és az idő fogalma. - Intuicio és érzéki észrevevés. - Intuició és asszociácio. - Intuició és képzet. - Intuició és kifejezés. - Tévedések különbözőségük körül. - Az intuicio és a kifejezés azonossága. 3-13
II. Intuicio és művészet.
Következtetések és felvilágosítások. - A művészet és intuitiv megismerés azonossága. - Nem specifikus különbözőség. - Intenzitásban sem különbözik, - Extenziv és tapasztalati különbség. - A művészi tehetség. - A tartalom és az alak az Esztétikában. - A természet utánzásának és a művészi illúziónak bírálata. - Annak birálata, hogy a művészet érzelmi tény, nem elméleti. - Az esztétikai látszat és az érzelem. - Az esztétikai érzékek elméletének birálata. - A műalkotás egysége és feloszthatatlansága. - A művészet mint szabadító 14-23
III. A művészet és a bölcselet.
Az értelmi megismerés elválaszthatatlansága az intuiciótól. - E tétel tagadásának birálata. - Művészet és tudomány. - Tartalom és alak; más jelentés. Próza, költészet. - Az első és második fok viszonya. - Más megismerő alakok nem léte. - A hisztoricizmusz. - A történelmi birálat. - A történelmi kétkedés. - A filozófia mint tökéletes tudomány. - A fenomenon és a noumenon 24-33
IV. Hisztorizmusz és intellektuálizmusz az esztétikában.
A valószinü és naturálizmusz birálata. - Az eszmei és a tételes művészetnek, meg a tipusnak birálata. - A szimbolum és az allegória birálata - A művészi és irodalmi fajok elméletének birálata. - Ez elméletből származó tévedések a művészet megitélésében. -
A műfajok felosztásának tapasztalati értelme 34-40
V. Hasonló tévedések a történelemben és a logikában.
A történelem bölcseletének birálata. - Esztétikai betörések a logikába. - A logika lényegében. - A logikai itéletek megkülönböztetése a nem logikaiaktól. - A szillogisztika. - Hamis logikai és igaz esztétikai. - A reformált logika 41-48
VI. Az elméleti és a gyakorlati tevékenység.
Az akarat. - Az akarat, mint az ismerettel szemben későbbi fok. - Ellenvetések és felvilágosítások. - A gyakorlati értékitéletek birálata. - A gyakorlati számkivetése az esztétikaiból. - A művészetek célja és a tartalom választékossága elméletének birálata. -
A művészet gyakorlati fedhetetlensége. - A művészet függetlensége. - E mondás birálata: a stilus az ember. - Az őszinteség fogalmának birálata a művészetben 49-56
VII. Analógia az elméleti és a gyakorlati között.
A gyakorlati tevékenység két alakja. - A gazdasági hasznos. - Megkülönböztetés a hasznos és teknikai között. - A hasznos megkülönböztetése az önzőtől. - A gazdaságtani akarás és az erkölcsi akarás. - A tiszta gazdaságtani felfogás. - Az erkölcs gazdaságtani oldala. - A tisztán gazdaságtani és az erkölcsileg közönbös tévedése. - Az utilitárizmusz birálata. - A fenomenon és noumenon a gyakorlati tevékenységben 57-62
VIII. Egyéb szellemi alakok kiküszöbölése.
A szellem rendszere - A tehetség alakjai. - A cselekvésnek nincs ödödik alakja. A jog; a társulás. - A vallásosság. - A metafizika. - A mentális képzelet és az intuitív értelem. - A misztikus esztétika. - A művészet halandósága és halhatatlansága 63-68
IX. A kifejezés feloszthatatlansága módokra vagy fokokra és a retorika birálata.
A művészet jellemző vonásai. - Nincsenek a kifejezésnek módjai sem. - A fordítás lehetetlensége. - A retorikai kategóriák kritikája. - A retorikai kategóriák tapasztalati értelme. - Az észtétikai tény szinonimáiul való használatuk. - Ezeknek arra való használata, hogy különböző tökéletlenséget jelöljenek meg. - Az esztétikai tényen átlépő és tudományos szolgálatra kényszerített használatuk. - A retorika az iskolában. - A kifejezések hasonlósága. - A fordítás viszonylagos lehetősége 69-75
X. Az esztétikai érzelmek és a szép és a rút megkülönböztetése.
Az érzelem szó különböző jelentései. - Az érzelem, mint tevékenység. - Az érzelem azonosítása a gazdasági tevékenységgel. - A hedonizmusz bírálata. - Az érzelem mint minden tevékenységi alak együttkisérője. Az érzelem néhány közönséges meghatározásának jelentése. - Érték és nem érték: az ellentétek és egységük. - A Szép, mint a kifejezés értéke vagy kifejezés és semmi más. - A rút és a szépség alkotóelemei. - Csalódás, hogy vannak sem szép, sem rút kifejezések. - Sajátos esztétikai érzelmek és kisérő és járulékos érzelmek. - A látszólagos érzelmek birálata 76-83
XI. Az esztétikai hédonizmusz bírálata.
A szépnek, mint felsőbbrendü érzékek gyönyörüségének birálata. - A játék elméletének birálata. - A sexualitás elméletének birálata. - A szimpatikus esztétikájának birálata. - Esztétikai hédonizmusz és morálizmusz. - A művészet aszkétikus tagadása és pedagógiai
igazolása. - A tiszta szépség birálata 84-88
XII. A szimpatikus esztétikája és az álesztétikai fogalmak.
Az álesztétikai fogalmak és a szimpatikus esztétikája. - A rút elméletének a művészetben és legyőzésének birálata. - Az álesztétikai fogalmak és ezeknek a pszikhológiába való tartozása. - Szoros meghatározásuknak lehetetlensége - Példák: a fönséges, a komikus, a humoros meghatározása. - E fogalmak és az esztétikai fogalmak közt levő viszony 89-95
XIII. A „fizikai szép".
Az esztétikai tevékenység és a fizikai fogalmak. - Esztétikai és természetes értelemben vett kifejezés. - Képzetek és emlékezet. - Az emlékezet segítőinek létrehozása. - A fizikai szép. - Tartalom és alak; más jelentés. - A természeti és művészeti szép. - A kevert szép. - A jelek. - A szabad és nem szabad szép. - A nem szabad szép birálata - Az alkotás
ösztönzői 96-105
XIV. A fizika és esztétika összezavarásából származó tévedések.
Az esztétikai asszociácionizmusz bírálata. - Az esztétikai fizika birálata. - Az emberi teát szépsége elméletének birálata. - A mértani alakok szépségének birálata. - A természet utánzása más szempontjának birálata. - A szép elemi alakjai elméletének birálata. - A szép objektív föltételei kutatásának birálata. - Az esztétika asztrológiája 106-112
XV. A megjelenítés tevékenysége A művészetek teknikája és elmélete.
A megjelenítés gyakorlati tevékenysége. - A külső megjelenítés teknikája. - Az egyes művészetek elméleti teknikája. - Az egyes művészetek esztétikai elméletének birálata. - A művészetek osztályozásának birálata. - A művészet egyesítése elméletének birálata. - A megjelenítés cselekvésének viszonya a hasznoshoz és az erkölcshöz 113-120
XVI. Az izlés és a művészet visszaidézése.
Az esztétikai itélet. Azonossága az esztétikai visszaidézéshez. - Az eltérés lehetetlensége. - Az izlés és tehetség azonossága. - Más tevékenységekkel való analógia. - Az esztétikai abszolutizmusz és relativizmusz birálata. - A viszonylagos relativizmusz birálata. - Az ösztönzés és pszikhikai diszpozicio változásain alapuló ellenvetések. - A jelek természetes és egyezményes jelekre való felosztásának bírálata. - A változatosság megjelölése. - A történeti magyarázat 121-130
XVII. Az irodalomtörténet és a művészetek története.
A történeti birálat az irodalomban és a művészetben. - Irodalom- és művészettörténet. - Ennek módszere. - A haladás kritériuma és a történet. - Nincs egy egyetlen haladó vonal a
művészet és irodalom történetében. - Tévedések e törvénnyel szemben. - A haladás szónak más jelentései az esztétikai tényben 131-141
XVIII. A nyelvészet és az esztétika azonossága.
Kutatásunk összefoglalása - A Nyelvtudomány azonossága az Esztétikával. - A nyelvi problémák esztétikai formulázása. - A nyelv eredete és fejlődése. A grammatika és a logika viszonya. - A nyelvtani nemek vagy a beszédrészek. - A beszéd egyéni volta és a nyelv osztályozása. - Egy általános grammatika lehetetlensége. - Tanításra való szervek. - Az elemi nyelvtények vagy gyökerek. - Az esztétikai itélet és a mintanyelv. -
Befejezés 142-153
II.
AZ ESZTÉTIKA TÖRTÉNETE.
I. Az esztétikai eszmék a görög-római világban 157
E történeti rész szempontja. - Téves esztétikai irányok és kisérletek a görög-római világban. - Az esztétikai probléma eredete Görögországban. - Plató rideg tagadása. - Az esztétikai hedonizmusz és morálizmusz. - A misztikus esztétika az ókorban. - Kutatások a szépről. A művészet és a szép elméletének megkülönböztetése. - Ezek egyesülése Plotinusnál. - A tudományos irány. Arisztotelesz. - Az utánzás és a képzelet fogalma Arisztotelesz után. A nyelvről való okoskodások 157-175
II. Esztétikai eszmék a középkorban és a renaissanceban.
Középkor; miszticizmusz; eszmék a Szépről. - A művészet pedagógiai elmélete. - Utalások az esztétikára a skolasztikus bölcseletben. - Renaissance: a filografia és bölcseleti és tapasztalati kutatások a szépről. - A művészet pedagógiai elmélete és az aristotelesi poétika. - A „Renaissance Poétikája". - Vetélkedés az egyetemesről és valószínüről a művészetben. - Fracastoro, Castelvetro. - Piccolomini és Pinciano. - Patrizio 175-188
III. A gondolat forrongása a XVII. században.
Uj szók és uj megfigyelések. - A tehetség. - Az izlés. - A képzelet. - Az érzelem. - Törekvés e szók egyesítésére. - Zavarok és ellenmondások. - Tehetség és értelem. - Izlés és értelmi
ítélet. - A nem tudom mi. - Képzelet és szenzuálizmusz. - Érzelem és
szenzuálizmusz 189-204
IV. Az esztétikai eszmék a cartesianizmuszban és a leibnizianizmuszban; Baumgarten „Aestheticá"-ja.
A castesianizmusz és a képzelet. - Crousaz. André. - Az angolok. - Leibniz. - Intellektuálizmusza. - Okoskodások a nyelvről. - Wolff Keresztély. - Az alacsonyabb megismerés orgánumának kutatása. - Baumgarten S.; „Aesthetica*. - Az Esztétika
mint az érzéki megismerés tudománya. - B. intellektuálizmusza. - Uj név, régi
tartalom 205-221
V. Giambattista Vico.
Vico, az esztétikai tudomány felfedezője. - Költészet és bölcselet; képzelet és értelem. - Költészet és történet. - Költészet és nyelv. - Az induktív és formális logika. - V. az összes megelőző poétikai elméletek ellen. - V. itélete grammatikus és nyelvész elődeiről. - A XII. sz. iróinak befolyása V.-ra. - Az Esztétika a Scienza nuovában. - V. tévedései. - A haladás feltételei 122-236
VI. A XVIII. sz. kisebb esztétikai tanulmányai.
Vico sorsa. - Olasz írók: Conti. - Quadrio és Zanotti. - Cesarotti, - Bettinelli és Pagano. - Baumgartent követő német esztétikusok; Meier. - Meier tévedései. - Mendelssohn. Az esztétika divatja. - Sulzer. - Heidenreich. - Herder. - A nyelv bölcselete 237-258
VII. Ugyanazon korszak más esztétikai tanításai.
A XVIII. sz. más irói. - Batteux. - Az angolok: Hogarth. - Burke. - Home. - Eklekticizmusz és szenzuálizmusz. - Uj platonizmusz és miszticizmusz: Winckelmann. - A szépség és a jelentés fogyatékossága. - Ellenmondások és megalkuvások W.-ban. - Mengs R. A. - Lessing. - Az eszményi Szépség elméletirói. - Szépség és jellemző 259-273
VIII. Kant Imánuel.
Kant és Vico. - A művészet fogalmának azonossága K-nál és Baumgartennél. - K. előadásai. - A művészet „ Az itélőtehetség kritikájában". - A képzelet K. rendszerében. - Az intuicio alakjai és a tranzcendentális esztétika. - A művészet szépségétől megkülönböztetett szépségelmélete. - Misztikus vonások 274-284
IX. Az idealizmusz esztétikája. Schiller, Schelling, Solger, Hegel.
„Az ítélő erő bírálata* és a metafizikai idealizmusz. - Schiller. - Viszonya Kanthoz. - Az esztétikai szféra vagy a játék szférája. - Esztétikai nevelés. - Esztétikájának pontatlansága és szépsége. - Sch. okossága és a romantikusok oktalanságai. - Eszmék a művészetről. - Romantikus és ideálisztikus esztétika. - Fichte. - Az irónia. - Schelling Fr. - Szépség és jellem. - Művészet és bölcselet. - Az eszmék és az istenek. - Solger - Képzelő erő és a
fantázia. - Művészet, gyakorlat, vallás. - Hegel. - A művészet az abszolút szellem szférájában. - A szépség mint az eszme érzéki megnyilvánulása. - A metefizikai ideálizmusz esztétikája és a baumgartenizmusz. - A művészet halandósága és hanyatlása H. rendszerében 285-305
X. Schopenhauer és Herbart.
Esztétikai miszticizmusz az ideálizmusz ellenfeleiben. - Schopenhauer A. - Az esztétikai katarzis. - Egy jobb elmélet jelei Sch.-nél. - Herbart Fr. - A tiszta szépség és alaki viszonyai - A művészet mint a tartalmi és alaki összesége. - H. és a Kantféle gondolat 306-313
XI. Schleiermacher Frigyes.
A tartalom és az alak esztétikája. - Schleiermacher - Téves ítéletek róla. - Sch. előzőivel szemben. Az esztétika helye az ő etikájában. - Az esztétikai tevékenység, mint bennmaradó és egyéni tevékenység. - Művészi igazság és értelmi igazság. - A művészi megismerés különbözősége az érzelemtől és a vallástól. - Az álom és a művészet. - Művészet és tipusszerűség. - A művészet függetlensége. - Művészet és nyelv. - Sch. fogyatkozásai. - Érdemei az esztétika körül 314-325
XII. A nyelv bölcselete. Humboldt és Steinthal.
A nyelvtudomány haladása. - Nyelvészeti okoskodások a XIX. sz. elején. - Humboldt V. - Értelmi menedékhely. - A nyelv mint tevékenység. A belső alak. - A nyelv és a művészet H -nál. - Steinthal. A nyelvi tehetség függetlensége a logikaival szemben. - A nyelv eredete és természete problémáinak azonossága. - Téves eszmék St.-ban a művészetről 326-335
XIII. Kisebb német esztétikusok.
A metafizikai iskola kisebb esztétikusai. - Krause, Trahndorff, Weisse és mások. - Vischer Tódor Fr. - A többi irányok. - A természeti szép és a szép módosulásának elmélete. - Az első elmélet fejlődése. Herder. - Schelling. Solger. Hegel. - Schleiermacher. Humboldt Sándor. - Az esztétikai fizika Vischernél. - A szép módosulásainak elmélete. Az ókortól a XVIII. sz.-ig. - Kant és a postkantianusok, - A fejlődés csúcspontja. Az elmélet
két alakja. A rút legyőzése. Solger, Weisse és mások. - Az absztraktról a konkrétra való átmenetel. Vischer. - „Tisztaszép ur őnagysága legendája." 336 - 353
XIV. Az esztétika Francia-, Angol- és Olaszországban a XIX. sz. első felében.
Esztétikai mozgalom Franciaországban. Cousin. Jouffroy. - Angol esztétika. - Olasz esztétika. - Rosmini és Gioberti. - Olasz romantikusok 354-359
XV. Francesco de Sanctis.
Fr. de Sanctis. Gondolatának fejlődése. - A hegelizmusz befolyása. - A hegelizmusz öntudatos bírálata. - A német esztétika birálata. - Határozott föllázadása a metafizikai esztétika ellen. - De Sanctis saját elmélete. - Az alak fogalma. - De S. mint műbiráló. - De S. a bölcselő 360-370
XVI. Az epigonok esztétikája.
A herbarti esztétika burjánzása. - Zimmermann. - Vischer Z. ellen. Kísérletek az alak és a tartalom esztétikájának kiegyeztetésére. Köstlin K. - A tartalom esztétikája. Schasler M. - Hartmann. - H. és a módosulások elmélete. - A metafizikai esztétika Franciaországban. Leveque. - Angolországban. Ruskin J. - Az olasz esztétikusok. Tari A. -
Esztezigráfia 371-386
XVII. Pozitivizmusz és esztétikai naturalizmusz.
Pozitivizmusz és evolucionizmusz. - Spencer H. esztétikája. - Az esztétika fiziológusai. - A természettudományos módszer az esztétikában. Taine esztétikája - Metafizika és moralizmusz T.-nél. - Fechner. Induktív esztétika. A kísérletek. - A szépről és a művészetről való eszméinek köznapisága. - Grosse E. Spekulativ esztétika és a művészet tudománya. - Szociologus esztétika. - Naturálizmusz. Lombroso. - A nyelvtudomány hanyatlása. - A fölébredés jelei. - Paul H. - Wundt nyelvészete 387-403
XVIII. Esztétikai pszikhologizmusz és más uj irányok.
Neokriticizmusz és empirizmusz. - Kirchmann. - Lélektanba átvitt metafizika. Vischer. Siebeck. Diez. - Lélektani irány. Lipps. - Groos K. - A szép módosulásai Lippsnél és Groosnál. - Véron és az esztétika kettős alakja. - Tolstoj. - Nietzsche. - Egy zeneesztétikus. Hanslick. - Az alak fogalma H.-nál. - A képzőművészetek esztétikusai. Fiedler K. Intuíció és kifejezés. - Ez elméletek szük határai. Bergson. - Kisérletek a Baumgartenhez való visszatérésre. Hermann. Eklekticizmusz. Bosanquet B. - A kifejezés esztétikája. A jelen állapot 404-412
XIX. Néhány részleges tanítás története.
A esztétika történetének eredményei. - A tudomány és a részleges tévedések tudományos bírálatának története.
1. A retorika és a szónoklat elmélete. A retorika ókori értelmében. - Bírálatok az erkölcsi szempontból. - A retorika sorsa a középkorban és a renaissanceban. - Vives, Ramus és Patrizzi bírálatai. - A retorika tovább élt az uj időkben is. - Uj jelentésében. - Az irodalmi alak elmélete. Az ékes stilus fogalma. - Az ékes beszéd osztályai. - Az illő fogalma. - Az ékes stilus elmélete a középkorban és a renaissanceban. - Eljutás az abszurdumra a XVII. században. - Az ékes stílusról való vitatkozások. - Du Marsais és a metafora. - Lélektani magyarázatok. - A romanticizmusz és a retorika. A jelen állapot.
2. A művészi és irodalmi műfajok története. A műfajok az ókorban. Aristoteles. - A középkorban és a renaissanceban. - A hármas egység tanítása. - A műfajok poétikája és a szabályok. Scaliger. Lessing. - Megalkuvások és kiterjesztések. - Föllázadás a szabályok ellen általában. - A spanyol birálók. - Marino, Gravina, Montani. - A XVIII. sz. kritikusai. - A romanticizmusz és a tiszta nemek. - A műfajok megmaradása a bölcseleti értekezésekben. - A műfajok az iskolákban.
3. A művészetek határainak elmélete. Lessing. Térbeli és időbeli művészetek. - A művészetek határai és osztályozásuk a későbbi bölcseletben. Herder, Kant. - Schelling, Solger, Schopenhauer, Herbart. - Weisse, Zeising, Vischer, Schasler, Hartmann. - A
legfőbb művészet Wagner R. - Lotze az osztályozás ellen. - Ellenmondások Lotzeban. - Schleiermacher kétségei.
4. Más részleges tanítások. I. A természeti szép esztétikai elmélete. - II. Az esztétikai érzékek elmélete. - III. A stilus nemei nek elmélete. - IV. A nyelvtani alakoknak vagy beszédrészeknek elmélete. - V. Az esztétikai bírálat elmélete. - VI. Az izlés és a
tehetség megkülönböztetése. - VII. A művészet és az irodalomtörténet fogalma. - Befejezés 413-494

Témakörök