Esztergomi múzeumok iparművészeti kincsei

Előszó

Az esztergomi múzeumok - Balassa Bálint Múzeum - gazdag gyüjteményei alkotják a kiállítás anyagát. Közismert, hogy az esztergomi Keresztény Múzeum képzőművészeti anyag tekintetében a leggazdagabb magyar vidéki múzeum. Olasz anyagban és magyar táblaképeiben gazdagabb a Szépművészeti Múzeumnál, egyes iparművészeti tárgyai pedig számszerűség és jelentőség tekintetében vetekszenek az Iparművészeti Múzeuméval. Elég ha gobelinjeire és delfti fajanszaira gondolunk. A Balassa Bálint Múzeum - lévén Esztergom, illetve Komárom megye az ország egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye - mindenekelőtt régészeti anyagának gazdagságával hívja magára méltán a figyelmet. A múzeum leletanyagát mindenekelőtt a Széchenyi téren és a szentkirályi földeken még a múlt század végén feltárt anyag és a harmincas években megindult Esztergom vári ásatások leletei alkotják. Esztergom, illetve Komárom megye kevés iparművészeti létesítménye közül a szentléleki üveghutát, a XVIII. századi kisbéri fajanszgyárat és az Esterházyak által 1758-ban alapított tatai majolika-gyárat kell megemlítenünk, valamint azt a török, illetve hódoltságkori fazekasműhelyt, melyet az ötvenes években a szenttamási hegyen tártak fel. Ennek készítményei azok a sgaffittós díszű talpastálak, melyek a múzeum gazdag korabeli leleteit alkotják. Az esztergomi múzeumok anyaga lokális jelentőségükön túlmenően országos gyűjtés eredményei. Ezért helyi jelentőségükön túlmenően nagyobb összefüggések, egy-egy iparművészeti szakág belső fejlődési törvényszerűségeinek, művességi és művészeti sajátosságainak megragadására, érzékeltetésére is alkalmasak. A szám szerint is jelentős iparművészeti anyagból ez alkalommal a kerámia emlékeket mutatjuk be a kiállításon... Vissza