Esztergom vármegye címereslevele

Előszó

„[...] Nevezetét vette Magyar Országnak Fő Érseki Városától Esztergomtól [...] Szoross ugyan e' Vármegyének határja; de kellemetes vidékjei vágynák, kebele hegyekkel, és erdőkkel vídamíttatik, [...]"

AZ ÚR 1836. ÉVÉBEN történeti-földrajzi értelmezés szerint a Kárpát-medencében a Duna jobb és bal partján megközelítőleg azonos nagyságú területen fekvő ESZTERGOM VÁRMEGYE a Duna-kanyar „nyugati kapuja" - a Magyar Királyság világi területi-közigazgatási egysége, központja Esztergom szabad királyi város, az Esztergomi Érsekség székhelye. Esztergom vármegye Duna bal parti területét a Kisalföld északkeleti síkvidéke alkotja, amelynek középvonalában a Selmeci Érchegység déli nyúlványainak enyhe dombvonulatai húzódnak. A vármegye Duna jobb parti területét a Dunántúli-középhegység részei a Gerecse- és a Pilis-hegységek képezik. Közigazgatási értelemben Esztergom vármegyét Bars, Komárom, Pest-Pilis-Solt és Hont vármegyék határolják.

A későbbi vármegye változatos adottságokkal rendelkező földrajzi és éghajlati környezete kedvezően befolyásolta a hegységek folyóvölgyeiben és a Duna melletti síkokon kialakuló lakott telepek megjelenését, amely az őskőkorra (paleolitikum) tehető. A bronzkorban (i. e. II. évezred) a korszakhoz képest viszonylag fejlett települések alakultak ki, amelyek a vaskor időszakára (i. e. I. évezred) jelentős kézműves központokká, városszerű telepekké fejlődtek (Süttő). Az első ismert nép a kelták az i. e. V-IV. század fordulóján telepedtek meg a területen, amelynek Duna jobb parti része a római korban Pannónia Provinciához tartozott. A rómaiak a Duna partvonalának védelme érdekében erős határvonalat építettek ki (limes), amelyet az Óbuda (Aquincum)-Győr (Arrabona)-Bécs (Vindobona) összekötő hadiút mentén erődökkel erősítették meg (Esztergom - Solva és Nyergesújfalu - Crumerum). A népvándorlás korában germánok, hunok, gótok, longobárdok dúlták fel a vidéket, majd 568-ban az avarok telepedtek meg. Az Avar Kaganátus IX. század elején történt széthullását követően a terület frank befolyás alá került. 896-tól r a honfoglaló magyarok a Duna mindkét partját korán megszállták. Vissza