Esztergom - Királyi vár

Fülszöveg

Az Esztergomba érkező idegen még ma is könnyen felismeri, hogy ez a Duna partján, a Kis-Duna mellett fekvő és részben az általa alkotott szigetre is átterjedő, a környező dombok lábára felhúzódó város egykor több, lazán összefüggő részből állott. Két, egymással ellentétes jellegű része ma is jól elkülönül: a síkon elterülő, egyenes utcákkal, tágas főtér köré szerveződött egykori királyi város, amelynek magva a mai Széchenyi tér és a Duna közelébe nyúló sziklaszirten álló vár, amely körül a Víziváros lényegében egyetlen, a hegyet megkerülő utcából áll, sugarasan elrendezett házakkal. Megközelíthetetlen erősség a körülötte kialakult váraljával, amely a máig az ősi nyomvonalat követő utat ellenőrzi és a kereskedőváros, amely a vár védelmét élvezi, és kihasználja az út és a vízi átkelőhely adottságait: ezek az Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevő elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet-és Közép-Európa között közlekedő kereskedők útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre. Piacáról már a korai középkorban megemlékeznek a Regensburg és Prága felé tartó arab kereskedők, s helyzete, felelőssége magától értetődővé tette, hogy a honfoglaló magyarság fejedelmi törzse igényt tartson rá. Ez időtől veszi kezdetét a Várhegy mindmáig folyamatos történelme, amely mintegy magába sűríti Magyarország történelmét is. Vissza