Esztergom ezeréves

Fülszöveg

1973-ban ünnepli Esztergom városi létének 1000. évfordulóját. A magyar történetírás általánosan elfogadott véleménye szerint Géza fejedelem a X. század utolsó harmadában helyezte át fejedelmi központját a központibb fekvésű, de kevésbé védhető Székesfehérvárról Esztergomba, ahol a Duna közelsége, a jól védhető erősséget kínáló Várhegy alkalmasnak látszott a fejedelmi, majd a királyi udvar székhelyének. Itt Esztergomban született I. István, s az árpádházi uralkodók két és fél évszázadon keresztül Esztergomban tartották udvarukat.
A mai Esztergom 30 000 lakosú város - egy, a szocializmust építő ország városaiból. Múltjáról, amely fényekben és árnyékokban egyaránt gazdag, köteleket írtak, s köteleket lehetne még írni. A magyar történelmet, a magyar művészettörténetet nem lehet elképzelni Esztergom nélkül. Esztergom évezredes történetéről a felszabadulásig szól e képeskönyv tanulmánya, csak a legérdekesebb, legfontosabb eseményeket emelve ki. A ma emberének, a város lakóinak, s szép városunkat felkereső látogatóinknak a mai Esztergomról külön szeretnénk szólni. A múlt eseményeinek végigtekintése teszi lehetővé, hogy napjaink történelemformáló munkájáról igaz képet alkothassunk.
Esztergom és környéke tanúja volt a második világháború utolsó hónapjaiban a náci német hadsereg elkeseredett védelmi harcainak. 1944. december 26., majd 1945. március 21. a város végleges felszabadulása Esztergom jelenkori történelmének fontos dátuma. A Vörös Hadsereg hadműveletei tették lehetővé, hogy új élet kezdődjön az ősi városban. Romba dőlt házak, romba dőlt életek - 1945 Esztergoma. De március 21. a tavaszt is meghozta, a kommunisták vezetésével megindult az újjáépítés, a romok eltakarítása, április első napjaiban megkezdődött a földosztás. A munkások helyreállították a kis üzemek legsúlyosabb háborús kárait, százak jártak ki naponta a Dorog környéki bányákba. Esztergom lakosai is ott voltak az ipari termelés beindításáért vívott nehéz harcok első vonalában. 1945 nyarán már az esztergomi üzemek termeltek - új élet lüktetett a városban.
Esztergom a XIX-XX. század folyamán elmaradt a magyar ipari fejlődéstől, s az újjáépítés nehéz éveiben nem is volt meg a lehetősége, hogy gazdasági struktúrájában döntő változás álljon be. A két munkáspárt egyesülése, a hároméves terv sikere volt, ami fejlődést, mozgást hozott a városba. Egyre több szó volt az iparról, s az ötvenes évek második felében jelentős ipartelepítés kezdődött a városban. Az iparfejlődés bázisát a régi, helyi üzemek adták. A Petz-Testvérek Iparművekből a Szerszámgépgyár (ma SZIM Marógépgyár), az Aeró-Ever Kft.-ből a Sportárutermelő Vállalat (ma Labor MIM), a Knorr-féle üzemből a Fémszerelvényárugyár (ma Mosonmagyaróvári Fémszerelvényárugyár esztergomi gyáregysége), a Tégla és Kályhagyárból a Komárom megyei Bánya és Építőanyagipar Egyesülés (ma Komárom megyei Kályhacsempegyártó és Építő Vállalat) jött létre.
A felsorolt üzemek közül helyi viszonylatban kettő volt jelentősebb, de így is igen szerény méretű. A Sportárutermelő Vállalat 450 főt foglalkoztatott 1950-ben és 13-14 millió Ft értéket termelt, a Szerszámgépgyár 250 munkása pedig 6 millió forintot.
A gyáripari termelés kibontakozása mellett Esztergom ipari fejlődéséhez - a nagyüzemi ipari munkásság megszületéséhez hozzájárult a "lakóváros" szerepkör is. A rohamosan fejlődő dorogi iparvidékre bevándorolt dolgozók egy része Esztergomban telepedett le.
Városunk gazdasági életében a fordulatot, az új fejlődési szakaszt az MSZMP VII. Kongresszusán elhatározott iparfejlesztési program jelentette. E program értelmében Esztergom a szerszámgépgyártás és a műszeripar egyik vidéki bázisa lett. Az ötvenes évek hozta változásokat jól mutatták az 1960-as népszámlálás eredményei.
Tíz év alatt a város lélekszáma majd 3000 fővel nőtt, s ennél nagyobb volt az iparban foglalkoztatottak növekedésének aránya.
Az 1960-as évek elejétől számíthatjuk a saját ipari bázison végbemenő gazdasági fejlődést. Ebben a szakaszban városunk ipari fejlődése megháromszorozódott, az 1962 évi 460 millióval szemben 1970-ben közel 1,4 milliárd Ft termelési értéket hozott létre, a IV. ötéves terv végén pedig megközelíti évi termelése a 2 milliárd forintot. Vissza