Esztergom és Nyergesújfalu térsége

Előszó

Pilis és a Gerecse hegység vadban bővelkedő sziklás meredélyei, patakok szabdalta völgyei, vadban gazdag bükkösei, tölgyesei, szőlő borította hegyoldalai, jófajta borokkal telt hűs pincéi, a Duna madár lakta szigetvilága, Pilismarót, Esztergom, Nyergesújfalu halastavai, lovardái, és a tiszta friss levegő, egyként felüdülést kínál a természet szerelmeseinek. Aligha kívánhat magának az ember szebb és jobb vidéket annál, ahol összefutnak észak és dél, kelet és nyugat kereskedelmi útvonalai, s ahol harmonikus egységet alkot a víz, az erdőkkel borított hegység, s az aranyló búzamezővel teljes síkság. A történelem során minden emberi kultúra nyomot hagyott e tájon. Nem csoda, hogy honfoglaló őseink, Géza fejedelem, s állam alapító első szent királyunk, István e táj természetes központját, Esztergomot tette meg az ország első fővárosának, a katolikus egyház hazai székhelyének. A várost övező térség műemlékek, muzeális tárgyak, levéltári dokumentumok sokaságával, művészettörténeti korszakokat reprezentáló remekművekkel, iparművészeti, irodalmi, zenei és egyházművészeti értékek sorával teszi teljesebbé az európai kultúra értékei iránt érdeklődők tudását. A magyar történelem viszontagságos évszázadai, a tatárdúlás, a török hódítás másfél évszázada idején rommá vált a pompás épületek zöme, s szinte teljesen elnéptelenedett, a vidék. Új erőt, új színt hoztak a települések életébe a XVII-XVIII. században betelepült németek és szlovákok. E kötődések eredményeként szinte valamennyi önkormányzat rendelkezik németországi vagy szlovákiai, esetenként mindkét országbeli partnerrel. Mindez jótékonyan hat a települések gazdasági, kulturális életére. A természeti értékekben gazdag táj, az egykori királyi, s a ma is egyházi központ, Esztergom mindenkor vonzotta a tudomány és a kultúra művelőit. Az évezredek során megfordult itt Marcus Aurelius a filozófus császár, az európai uralkodók közül, Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes, Rogerius mester, Claudio Monteverdi a nagy zeneszerző, Evila Cselebi a jeles utazó. Falai alatt szerzett sebeibe halt bele Balassi Bálint. A XIX. és a XX. században többek között olyan kiemelkedő képzőművészek, írók, zeneszerzők sora lelt otthonra, pihenő, alkotóhelyre e tájon, mint a költő Babits Mihály, az író Goda Gábor, a szobrász Martsa István, a festő Kernstok Károly, Nóvák Lajos, Szántó Piroska, Vecsési Sándor, Vertei József... E szellemi életre, történelmi hagyományokra, természeti adottságokra épülő programok, rendezvények, kiállítások, színházi előadások, fesztiválok, koncertek sorával, s minden mással, kempingekkel, szállodákkal, választékos étlapot kínáló éttermekkel hívja, várja e tájra az utazókat. Vissza