Esztergom

Előszó

Esztergomot minden esztendőben ezrével keresik fel kirándulók, üdülők, meg a régészet, művészettörténet, irodalomtörténet búvárai, akik joggal hiányolnak egy, a város műemlékeiről, gyűjteményeiről, múzeumairól szóló kultúrkalauzt. De nem csupán a belföldi és külföldi vendégjárás teszi kívánatossá egy újabb útmutató összeállítását. Esztergom iskolaváros, évről-évre sűrű rajokban bocsátja szárnyaira diákjait. Mint kórházváros - olvasással, örömmel foglalatos -, betegek százait gyógyítja s ápolja. De a felsődunai iparvidék s a dorogi szénmedence ipari dolgozói is mind nagyobb tömegben települnek a városba s így mindenképpen indokolt az, hogy a város lakóinak, diákságának, gyógyuló betegeinek, az itt megforduló idegennek hasznos utitársat igyekezzünk adni e könyvecskével. Hazánk történeti értékeinek megismerése hozzátartozik Magyarország szellemi birtokbavételének munkájához.
Művészettörténetünk azt állapítja meg Esztergomról, hogy "az Árpádkorabeli székváros, a mostani főváros - Budapest - után, műkincsekben és műemlékekben a leggazdagabb az országban". Irodalom- és művészettörténészeink ugyancsak Esztergomban találják meg a középkori magyar művelődés és művészet bölcsőjét. Esztergom műemlékeiről, muzeális, levéltári és könyvtári gyűjteményeiről a szaktudós - szinte túlzásnak tünő - lelkesedéssel beszél. Kérdenéd hát: mi ennek a lelkesedésnek alapja? Vissza