Eszmélet 93.

Tartalom

Immanuel Wallerstein: A világ baloldala 2011 után
A baloldal számára 2011 - politikai értelemben - világszerte jó év volt. Sikerült ugyanis változtatni a közbeszéden, elmozdítva azt a neoliberalizmus ideológiai mantrájától. A közemberek hosszú idő óta első ízben vitatkoztak magáról a rendszer természetéről, amelyben élnek, s amelyet immár nem vesznek természetesnek 5

Analízis
Mészáros István: A szerkezeti válság szerkezetváltást követel
A tanulmány a világkapitalizmus egyre mélyülő szerkezeti válságával foglalkozik, amely, hogy tartós megoldásra jusson a világ, messzeható szerkezeti orvoslást igényel. A szerkezeti válság nem 2007-ben kezdődött az amerikai lakásépítés-hitelezési buborék kipukkanásával, hanem négy évtizeddel korábban (aminek a szerző már a 60-as évek végén hangot is adott elemzéseiben). A tőkerendszer válságának típusai között lényeges különbséget kell tenni, amennyiben egy társadalmi szférában lejátszódó válság időszakos-konjunkturális válságnak számít-e, vagy sokkal alapvetőbbnek. A sarkalatos különbség az, hogy az időszakos válság lezajlik és több-kevésbé sikeresen megoldódik a fönnálló szerkezet keretében, míg az alapvető válság egészében kezdi ki magát a keretet. „Természetesen az elvontan vett történelmi dialektika nem nyújthat semmilyen garanciát a pozitív kimenetelre. Erre számítani annyi volna, mint lemondani a magunk szerepéről a
társadalmi tudat fejlesztésében, ami elengedhetetlen része a történelmi dialektikának. Fölszabadító szellemben radikalizálni a társadalmi tudatot, ez az, amire
szükségünk van a jövő érdekében, méghozzá mihamar." 8

Wiener György: A 2009-2011. évi politikai rendszerváltásról
A szerző szerint az új, neohorthysta jellegű honi politikai berendezkedés az alkotmányjogi rendszerváltás lezárulása és 2011 telén tetőző első válsága után - liberális bírálói reményeit megcáfolva - megszilárdul, s nagy valószínűséggel tartósan fennmarad. Főként nemzetközi nyomásra természetesen korrekciókra is sor kerül majd, de e politikai rendszert csak a többség akarata válthatja le, ami viszont csakis akkor következhet be, ha az új kurzus a társadalmi lét valamennyi szférájában tartósan kudarcot vall 25

Asztal körül
A társadalmi, gazdasági és politikai rendszerjellege a 2010 utáni Magyarországon. Szerkesztőségi műhelykonferencia. Elhangzott 2012. január 27-én a Kossuth Klubban. Résztvevők: Bartha Eszter. Földes György, Kállai R. Gábor, Krausz Tamás, Szigeti Péter és Wiener György 53

Olvasójel
Bárdos-Féltoronyi Miklós: Hogyan gondolkodnak a „fiatal felnőttek" Magyarországon? Szalai Erzsébet: Koordinátákon kívül. Fiatal felnőttek Magyarországon, Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2011 84

Tényről tényre
Hajdú János: Egy pártprogram Európából
A cikk a Die Linke (a német Balpárt) 2011. októberében Erfurtban elfogadott programját mutatja be 87

Asszociációk
David McNally: A piacon túl
Perújrafelvétel - alapos gazdaságtani elemzés keretében. A szerző a szocializmus fundamentumát a bérmunkán és a kompetitív piaci kapcsolatokon alapuló termelési viszonyok radikális elvetésével keresi. E nézőpontból mindenféle piaciszocializmus-elképzelés csakis zsákutca lehet, szemben a munkásosztály politikai gazdaságtana keretében kibontható demokratikus tervezéssel, amelynek a létfenntartási szükségletek köre mellett az egészséges környezetet és „az emberi képességek kibontakoztatását mint öncélt" kell előmozdítania 98

Történelem
Charles Armstrong: Észak-Korea lerombolása és újjáépítése, 1950-1960
A koreai háborúban az amerikai légierő az KNDK területére több bombát dobott
le, mint a csendes-óceáni hadszíntér egészére a II. világháborúban. Az észak-koreaiak embervesztesége arányaiban a Szovjetunió világháborús veszteségével
volt egyenlő. A háborút követő újjáépítés során a KNDK egyedülálló (1953-1960 között évi 39%-os) gazdasági növekedési ütemet produkált, amit az észak-koreaiak áldozatkészsége és a „baráti" szocialista országok - főként a Szovjetunió, Kína és a Német Demokratikus Köztársaság - nagylelkű gazdasági és technikai támogatása biztosított 139

Másképp - más kép
Tütő László: Kik a marxisták, és miért nem akarnak kommunizmust?
Beidegződött szóhasználatainkba gondol bele az írás. Közben olyasféle kellemetlen kérdéseket vet fel, mint hogy a mindennapi élet milyen kényelmetlenségeivel járna a marxi kommunizmus 149

Változatok egy témára
Pham Binh: Az Occupy mozgalom és a szocialisták feladatai
A cikk részletes hatalomtechnikai és osztályelemzést nyújt a 2011 őszén az
USA-ban megjelent Occupy Wall Street! mozgalomról. A spontaneitás anarchista
filozófiáját valló mozgalom elutasított mindenféle rögzített döntéshozatali hierarchiát. E „tökéletes spontaneitás" azonban teret nyitott önkényes döntéseknek és
különböző önjelölt „élcsoportok" a mozgalom egésze számára destruktív akcióinak is. A szocialista baloldal késve kapcsolódott be az eseményekbe, ám így is
évtizedek óta nem látott lehetőség kínálkozik arra, hogy az Egyesült Államokban
újraépüljön egy cselekvőképes, radikális baloldal 159

Koltai Mihály Bence: Néhány megjegyzés Pham Binh cikkéhez
Az amerikai állam még a szimbolika szintjén megjelenő politikai alternativitást sem
tűri el, utcai megjelenését pedig már-már az arab tavasz jeleneteire emlékeztető
módon torolja meg. Az alternatívák pedzegetésével szembeni hisztéria és a
brutális állami represszió valószínűleg megrendítette a „legszabadabb ország"
toposzát, s ezáltal az Occupy talán magokat hintett el. Hogy mikor mi fog kikelni
belőlük, nehéz megmondani, de valami kétségtelenül megváltozott 184

Kultúra
John Halle: Az Occupy Wall Street, a zeneszerzők és a plutokrácia. Variációk egy ősrégi témára
A zeneszerzők és a zenészek, akik a maguk módján szintén hierarchikus vezetők, hiszen a koncertterem a darwini modell szerint működik, kiszolgáltatottjai a politikai gazdasági elitnek - bankároknak, politikusoknak, nagyvállalkozóknak -, akik a kultúrát korántsem önzetlenül s az értékek védelme érdekében finanszírozzák. Ezért, bár az OWS-mozgalomban megjelentek komponisták is, akiknek antikapitalista elkötelezettsége nem vitatható, szerep(lés)ük számos ellentmondást vet fel 188

Témakörök