Eszmélet 86.

Tartalom

Történelem
Andrej I. Kolganov: Szocialista és kapitalista rendszerek: a pangás és történelmi kontextusa
A szerző az államszocialista rendszer történelmi pályáját gazdaságtörténeti szempontból veti egybe - mindenekelőtt az amerikai centrumfejlődéssel. Arra következtetésre jut, hogy a rendszerek történelmi „vitája" a piaci-kapitalista gazdaság győzelmével zárult, mivel a ma még létező szocialista irányultságú országok vagy kicsik és nincsenek hatással a világ fejlődésére, vagy - mint Kína vagy Vietnam - alapvetően a piacgazdasággá való átalakulás felé tartanak, megőrizve bizonyos szocialista vonásokat is 5
Lewis H. Siegelbaum: Autós kultúra a Szovjetunióban az 1960-as - 1980-as években
A „szocialista autó" sok minden volt: jelentett komoly vagyontárgyat, státuszszimbólumot, és egyúttal jelképezte a „létező szocializmus" fogyasztói fordulatát. A szerző abba a speciális kultúrába enged bepillantást, ami ráépült a szocialista autóra: milyen közösségeket hozott létre az autó szervizelése, az alkatrészek, sőt, sokszor a benzin beszerzése is. Milyen egyenlőtlenségeket teremtett a személygépkocsi birtoklása, hogyan hatott ez a szocialista morálra, s milyen sikerrel próbálta meg az állam demokratizálni a piacot? Végül: hogyan hatott az autós kultúra a nemi szerepekre, erősítve a férfi identitást? 19
R. V. Kononyenko: Az autó mint a fogyasztói társadalom ikonja: státuszszimbólum és hiány a pangás korszakában
A szovjet és amerikai autótermelés és -fogyasztás szokásainak és struktúráinak egybevetése során a szerző arra a következtetésre jut, hogy az „utolérő fejlődés" az 1970-es és 80-as években emberhez méltóbb életet produkált a Szovjetunióban, mint amilyenek a mai Oroszország életviszonyai, annak ellenére, hogy az autózás ma technikai-technológiai síkon szinte össze sem vethető a régivel 45
Valentina Fava: Taylorizmus és és szocializmus. A csehszlovák autógyártás (1945-1963)
A szerző azt vizsgálja, hogyan próbálta meg a cseh autógyártás ötvözni az amerikai és a szovjet modellt, és milyen lehetőségei és korlátai voltak ennek a hibrid megoldásnak Csehszlovákiában. A cikk érdeme, hogy túllép azon a kelet-európai mainstream narratíván, amely sokszor képtelen különválasztani a szubjektív ítélkezést a tudományos vizsgálódástól 48
Analízis
Ökomarxizmusok. (K. M. B.) 70
John Bellamy Foster - Brett Clark: A gazdagság paradoxonja: kapitalizmus és környezetrombolás
A kapitalizmus - és hivatalos ideológiája, a magát tudománynak aposztrofáló neoklasszikus közgazdaságtan - számára a gazdagság egybeesik a piaci értékkel. E fölfogásban az emberiség létezéséhez szükséges természeti adottságok olyan ingyenes „inputok", amelyeket nem kell tekintetbe venni a vállalati vagy akár a nemzetgazdasági számítások során, hiszen nincs költségvonzatuk - legalábbis egy adott pontig. A cikk azt követi végig, hogyan vezettek a polgári közgazdaságtan ideologikus alapvetései napjaink abszurd helyzetéhez, amikor az ökológiai probléma súlyosbodásával arányosan nő a mainstream gazdasági-politikai gondolkodás képtelensége a probléma kezelésére 73
Victor Wallis: A „zöld kapitalizmus"-on túl
Az utóbbi években egyre hangosabbá váltak az ún. „zöld kapitalizmus" elképzelésének hívei. Ennek az ideológiának a fő támogatói bizonyos nagyvállalatok és nemzetközi szervezetek, programja pedig nem kevesebb, mint a vég nélküli fölhalmozásra épülő tőkerendszer összeegyeztetése a környezeti fönntarthatósággal. Ennek az optimista (ha nem irreális) elképzelésnek az alapját a technológiai fejlődés mindenhatóságába vetett hit adja. Az ökológiai probléma nagyságrendje miatt azonban nem valószínű, hogy a diffúziószerűen ható piaci mechanizmusokkal kezelni lehetne a problémát. Ehhez kollektív cselekvésre, azaz átfogó társadalmi alternatívára lenne szükség 92
Racs Marianna Katalin: A regionális integráció sajátosságai Latin-Amerikában
A latin-amerikai országok között a kezdetektől létezett egyfajta szolidaritás a modern együttműködési formák kialakulása előtt is, ami a közös kultúrán, nyelven, a hasonló társadalmi struktúrán és a megoldatlan problémákon, s végül, de nem utolsó sorban a közös elnyomó létén alapult - és alapul ma is 111
Jaime Preciado: Latin-Amerika és a világrendszer: centrum-periféria-viták és társulások
Latin-Amerika és a Karib-térség gazdasági és politikai viszonyainak belső megosztottságát a nemzetek feletti társulások okozzák, amelyek átrajzolják a centrum és a periféria közti erőtereket, s új geopolitikai szemléletet követelnek. A szerző a régió azon országaival foglalkozik, amelyek képesek arra, hogy magukat tényleges félperifériaként pozícionálják. Mexikó az észak-amerikai érdekek támogatásával válik alárendelt félperifériává, Brazília pedig olyan félperifériaként jelentkezik, amelynek saját hatalmi ambíciói vannak az észak-déli erőtérben, és ezen az alapon vitatja s értelmezi újra viszonyát a nagyhatalmakkal. Venezuela vezetésével formálódik a harmadik hegemónia-ellenes félperiféria, amely a Dél-Dél kapcsolatokat mozgósítja. A nemzetközi színtéren megjelenő új, alternatív szereplők hatása, mely nem korlátozódik a „balos" kormányok vezette országokra, magára a világrendszerre gyakorol befolyást; egy másfajta társadalomszemléletet és hegemónia-ellenességet képvisel 123
Tényről tényre
Forrai Judit: Prostitúció és globalizáció
A globalizáció új dimenziót ad az emberkereskedelemnek, a modem rabszolgatartásnak. A harmadik világban és egyes kelet-európai régiókban - de voltaképpen az egész világon is - gyorsan fejlődő üzletággá vált a szexipari emberkereskedelem 145
Olvasójel
Koltai Mihály Bence: Az ipari munkásság az államszocializmusban
Bartha Eszter: A munkások útja a szocializmusból a kapitalizmusba Kelet-Európában 1968-1989. L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2009 155
Másképp - Más kép
Tütő László: Obama bin Laden
Az írás a döntéshozók és a döntések ellen lázadók magatartásának összefüggéseit, szerves kapcsolatát vizsgálja. Az elemzésben néhány korábbi - részben az Eszméletben megjelent - felvetését fűzi gondolatilag egybe a szerző 162
Kultúra
Binder Mátyás: „Elképzelt kultúra". A roma/cigány kultúra egy lehetséges értelmezése és félreértelmezései
Miért vált oly népszerűvé Romano Rácz Sándor - jórészt félreértelmezett - teóriája, a kívülállás kultúrája? Miért nem jó helyette az underclass vagy a hátrányos helyzet fogalma sem? - teszi fel a kérdést a szerző. Sok múlik egyes fogalmakon, hiszen ha a „kirekesztettség kultúrája" lenne a kiindulópont, akkor nem lehetne nem észrevenni, hogy az, amit kívülállás kultúráján értenek, valójában sajátos társadalmi-gazdasági helyzet eredménye, nem pedig fél évezred óta változatlan, nemzeti/etnikai jellemvonás 172
Szvák Gyula: Mi az orosz?
Mi az orosz? Miért, a magyar mi? 196

Témakörök