Eszmélet 82.

Tartalom

Változatok egy témára

Háború a Gázai-övezetben
A szerzők a 2008. november vége és 2009. január közepe között a Gázai-övezetben lezajlott izraeli-palesztin háború különböző (történeti, politikai, ideológiai,
nemzetközi jogi, társadalom-lélektani, morális stb.) aspektusait elemzik 5
Kovács-Eichner György: A gázai háború, az izraeli társadalom és a közei-keleti
fejlemények
Az Izraelben élő szerző átfogó történeti esszéjében a konfliktus okait és várható
következményeit „belülről", mégis elfogulatlan tárgyilagossággal: az izraeli társadalom és annak politikai elitje körében végbement jobboldali fordulat nemzetközi
és belpolitikai környezetébe ágyazva mutatja be 6
Paragi Beáta: „Az út a fontos, nem a cél"
A gázai háború körülményei rávilágítanak az izraeli-palesztin megbékélés útjában
álló egyik fő akadályra, arra, hogy mindkét szereplő olyan célokat fogalmaz meg,
illetve olyan feltételeket támaszt a másikkal szemben, amelyek egyidejű teljesülése
kizárja egymást; „van rosszabb is rakétákkal, légicsapásokkal és falakkal szabályozott kapcsolatnál: a másik sorsa iránti közöny és érdektelenség" - állapítja meg
a szerző 33
Valki László: Gáza: nemzetközi jogi kérdések
Joga volt-e Izraelnek fegyveres támadást indítania Gáza ellen? Valóban külső
támadás ellen védekezett-e a zsidó állam? Arányosak voltak-e jogilag az izraeli
hadműveletek, s összhangban voltak-e a nemzetközi humanitárius jog normáival? A neves nemzetközi jogász válasza valamennyi föltett kérdésre: egyértelmű
igen 39
Lugosi Győző: Ariel Sáron hosszú árnyéka
A gázai háború az 1920-as évek revizionista cionizmusában gyökerező és Ariel
Sáron 2001-es hatalomra kerülése nyomán kiteljesedő erőpolitika következménye
volt, amelyhez a Bush-doktrina nyolc esztendőn át szilárd nagyhatalmi támaszt
biztosított. Hogy a Barack Obama által kijelölt új közel-keleti prioritások miatt ma
láthatóan széttartó amerikai és izraeli regionális politika között hogyan oldható fel
az ellentmondás, e kérdésre korai lenne válaszolni 47
Analízis
Kacper Poblocki: Merre tovább, antropológia, nemzetállamok nélkül?
A tudományszociológiai és módszertani és tanulmány arra a kérdésre keresi a
választ, mi az oka a domináns nyugati antropológia vélelmezett - noha alaptalan
-magasabbrendűségének" az egykori államszocialista kelet-európai országok
-jelesül Lengyelország - antropológiai (néprajzi, szociológiai általában társadalom tudományi) kutatásai felett. A szerző gondolatmenetet a világrendszer-elemzésébe ágyazva arra a következtetésre jut, hogy e jelenség mögött a tudomány
megváltozott politikai gazdaságtani környezete, nevesen a tudományos ismeretek
piaci áruvá válása húzódik meg 54
Don Kalb: Beszélgetések egy lengyel populistával: globalizáció, osztály és
„átmenet" - emberközelből
A tanulmány írója 1997 és 2007 között vizsgálta Wroclawban egy háztartási gépeket termelő gyárban és más, helyi üzemekben dolgozó, a Szolidaritás szervezetei
körül alakult munkáscsoport sorsát. Azt a fő kérdést kívánja megválaszolni, hogyan
sodródtak a Kelet- és Közép-Európa talán legjelentősebb társadalmi szegmensét
adó szakmunkások és betanított munkások oda, hogy egyre keserűbben utasítják el a 80-as években még velük, a munkásokkal szövetséges liberális eliteket,
miközben - hiteles baloldal híján - egyre nyitottabbá válnak a neonacionalista
ideológiára és az azt hirdető politikai pártokra. Egy munkás-aktivistával készült
mélyinterjús kutatás keretében a szerző arra is kísérletet tesz, hogy bemutassa,
milyen „önvédelmi" stratégiákat alkalmaztak a munkások, hogy megvédjék a
gyárat a re-strukturálás és privatizáció viharaiban is, illetve, hogyan buktak meg
ezek a kísérletek 82
Theodora Vetta: Újjáéledt nacionalizmus versus európai demokrácia. Az „osztály" haszna az „identitásproblémák" megértésében a mai Szerbiában
A szerző szerint a nacionalizmus azért tud támogatókat szerezni a társadalom
széles csoportjai köréből mert az különböző módon, és különböző okok miatt
tetszik az egymástól nagyon különböző társadalmi csoportoknak: például biztosítja az elitek politikai tőkéjét, vagy a középosztály és a munkásosztály számára
reményt ad az integrációra, válaszképpen a neoliberális társadalmi átalakulásra
jellemző kirekesztésekre. Ezzel túlmutat azon a felszínes megállapításon, hogy
a szerbek radikálisan polarizálódtak két markáns - az ED barát demokratikus és
a bezárkózó radikális nemzeti - identitás között 114
Fajé Florin: Együtt és mégis külön. Osztály és etnikai identitás a kolozsvári
focidrukkerek körében
A2007/2008-as foci-idény nagy meglepetése volt, hogy a Román Nemzeti Bajnokságot és a Román Kupát a C.F.R. csapata - egy kevésbé ismert és eddig kevesebb sikerrel szereplő csapat - nyerte el, legyőzve ezzel a város „hagyományos"
és legnagyobb presztízsű klubját. A szerző ismerteti a két csapat múltját, jelenét,
és a kolozsvári/magyar és román, többségi és kisebbségi/ szurkolók társadalmi
kontextusában bemutatja a várost hagyományosan megosztó etnikai és osztályhatárok re-konfigurációját az újkapitalizmus viszonyai között. Rámutat arra, hogy
az etnikum korántsem az egyetlen előrejelzője a szurkolók viselkedésének" a
társadalmi és osztályidentitás keresztbemetszheti ezt a kategóriát 133
Kultúra
Futball - pénz - kultúra
Az Eszmélet Baráti Körben lezajlott vita szerkesztett változata a mai labdarúgás
átalakulásának okaival és annak jellegével foglalkozik mindenekelőtt az angol és
az orosz, illetve a kelet-európai futball tükrében 154
Krausz Tamás: A magyarországi futball-kultúra pusztulásáról
Juhász Gergő: Angol fociüzlet
Szabó Kornél: Miért nem üzlet az Egyesült Államokban az európai futball?
Mitrovits Miklós: A futball Kelet-Európában
Pajor-Gyulai László: Sajtó és foci
Ch. Gáli András: Büdzséfoltozgatás magyar módra,
Történelem
Lewis Siegelbaum: A Don-medencei bányászmegmozdulások a késői Szovjetunióban - történeti perspektívából
Több mint tizenöt év telt el azóta, hogy az 1989-es események felhívták a világ
figyelmét a bányászmozgalomra, amit az azóta bekövetkezett események más
megvilágításba helyeznek. Az elemzés kerete az állandó kölcsönhatás a cselekvők
(ez a megközelítés hangsúlyozza a választást, a spontaneitást és a határozatlanságot) és a körülmények vagy a struktúra között (a gondolkodás és a viselkedés
olyan visszatérő mintázata, amely korlátozza az emberek szabad cselekvését).
A tanulmány e két véglet közötti átmenet határozatlan, sőt, cseppfolyós voltát
hangsúlyozza 168
Másképp - Más kép
Tütő László: Eurafrika az eurafrikaiaké?
Korunk egyik alapvető kihívása az Észak-Dél-konfliktus, a világszegénység
problémája. Jelen írás a kérdéskört - az általában megszokottól eltérően - nem
erkölcsi-moralizáló felhanggal, hanem mint Európa gyakorlati fenyegetettségét
vizsgálja 188
Arcok
Juhász János: Sir John R. Hicks Nobel-díjas esete a kamattal
A tragikus hirtelenséggel elhunyt közgazdász egyik utolsó írásával adózunk
emlékének. Ahogy a kamatra, illetőleg a pénzpiacra ható tényezőket az egyes
közgazdaságtani irányzatok meghatározzák, hatással van arra, hogy milyen
mértékben fogják a kapitalizmust harmonikus és problémamentes, vagy éppen
sebezhető és instabil gazdasági rendszerként ábrázolni, ami baloldali rendszerkritikai szempontból is jelentőséggel bír 201

Témakörök