Eszmélet 80.

Tartalom

Asztal körül
Nemzetközi pénzügyi válság és világrendszer-kritika
Kerekasztal-beszélgetés a Kossuth Klubban 2008. október 29-én. Résztvevők:
Andor László, Artner Annamária, Farkas Péter és Sebők Miklós közgazdászok,
Krausz Tamás történész és Tamás Gáspár Miklós filozófus 5
Változatok egy témára
William K. Tabb: A jelenkori kapitalista rendszer válságának négy területe
A pénzügyi megrázkódtatás következményei fellépésre késztetnek a főáram
közgazdaságtanával szemben, az USA által vezényelt imperializmus válsága a washingtoni konszenzussal szemben, az új hatalmi centrumok megjelenése az
Egyesült Államokkal szemben és a nyersanyagforrások felhasználásának módja
pedig a privatizáció és az individualizmus ellen 26
James K. Galbraith: Politikai és biztonsági megfontolások a pénzügyi válság kapcsán: terv Amerika számára
A június 16-17-i párizsi tárgyalások elnöke összegzi az elhangzottakat. Nyitott
kérdés, hogy az Egyesült Államok-központú és a dollárra mint tartalékvalutára
épülő globális pénzügyi rendszer hosszabb távon fennmarad-e? Újra kell kezdenünk, célzott, hosszú távú, először az állami beruházásokra építő stratégia alapján, miközben a fundamentális kérdéseket felületes nemzetközi szabályozási diskurzusok homályosítják el 44
Walden Bello: Bevezetés a Wall Street összeomlásába
A Wall Street összeomlásának okai közt nemcsak a kapzsiság és a hiperaktív ágazat állami szabályozásának hiánya szerepel, hanem túltermelési válságból is fakad, amely a globális kapitalizmust már a hetvenes évek közepe óta gyötri.
A szerző felteszi és megválaszolja a nagyközönségben felmerülő legfontosabb kérdéseket 61
Samir Amin: Pénzügyi összeomlás, rendszerválság: illuzórikus és szükséges válaszok
A kirobbant pénzügyi-gazdasági válság mögött a kapitalizmus tényleges strukturális rendszerválsága sejlik föl: a Föld természetes erőforrásaihoz való hozzájutás
lehetőségei egyre inkább beszűkülnek, előtérbe állítva és kiélezve Észak és Dél konfliktusát. Ez a történelemben első alkalommal valódi fenyegetést jelent az emberiség és a bolygó jövőjére. A cikk megnevezi a lehetséges kiút: a kapitalizmusból a szocializmusba való hosszú átmenet elindulásához szükséges fontosabb intézkedéseket is 70
Immanuael Wallerstein: A gazdasági világválságról
A kapitalizmus a végét járja" - Antoine Reverchon interjúja (Le Monde, 2008.
október 11.)
A Gazdasági válság hosszú távú megközelítésben" (Commentary No 243,2008.
október 15.) 75
Vigvári András: Néhány adalék Magyarország külgazdasági sebezhetőségének okaihoz
A magyarországi rendszerváltás sajátos gazdasági és társadalmi környezetét az
ország súlyos külső eladósodása és az ebből fakadó kényszerek jellemezték. E
kényszerek nélkül a mai problémák megértése szinte lehetetlen. Ezek közül is
kiemelkedik az ország gazdaságszerkezeti adottsága és az ebből adódó eladósodási hajlam. A hazai politikai rendszer működése adekvát az ország „banánköztársasági" státuszával. A politikai döntések provincializmusa sokban hozzájárult ahhoz, hogy a forint sikeresen támadható valuta legyen 82
Dokumentum
A globális gazdasági válság: történelmi lehetőség a változásra
Egyének, társadalmi mozgalmak és civil szervezetek első válaszkísérlete a válságra, egy radikális gazdasági átalakuláshoz vezető program megalkotása érdekében; Peking, 2008. október 15 93
A Dél válaszai a világgazdasági válságra Venezuelában, a caracasi nemzetközi konferencián résztvevő szakemberek nyilatkozata; 2008. október 16 100
Olvasójel
Mészáros Ádám: Globalizációkritika tőlünk, magunknak, mindenkinek
Andor László - Farkas Péter (szerk.): Az adóparadicsomtól a zöldmozgalomig.
Kritikai szócikkek a világgazdaságról és a globalizációról Napvilág Kiadó, Bp„
2008 106
Periszkóp
André Mommen: Kína olajéhsége
Kína hivatalosan is a szocializmus építésének kapitalista útját választotta. Ez a döntés összhangban áll a kormány azon szándékával, hogy az ország iparosítását a gazdaság világpiaci nyitásával érje el. Kína energiabiztonsági törekvéseit a külföldtől függő energiaellátás miatti tartós félelem, különösen pedig az Egyesült Államok által ellenőrzött energiatartalékoktól való függés mozgatja 111
Madarász Mihály: A Kondratyev-ciklus a szovjet és orosz kőolaj-kitermelésben
Milyen döntő világgazdasági paraméterek változtak meg a 80-as évek folyamán, melyek addig a szovjetrendszer fenntartásához járultak hozzá, ekkor pedig az összeomlását eredményezték? A szerző szerint az orosz olajiparnak kolosszális szerep jutott a Szovjetunió felbomlásában, amelyben megmutatkozik, hogy a hosszútávú
Kondratyev-ciklus miként hatott a rendszer fejlődési alternatíváira 121
Másképp - Más kép
Tütő László: Az anarchia kísértése
Az anarchia uralommenteséget, uralomnélküliséget jelent. Ebből szokatlan
társadalmi és személyes következtetések is adódnak, ha túl tudunk lépni a szó
használatával kapcsolatos beidegződéseinken 146
Mitrovits Miklós: Az árral szemben - Körkép a lengyel intellektuális baloldali
folyóiratokról
Vannak-e Kuronnak, Modzelewskinek, Kotakowskinak, Baumannak vagy Brusnak
utódai a kapitalista viszonyok között? Vagy minden alternatív hagyományt szétzúzott a globális piacgazdaság és a vele járó posztmodem gondolkodás? 156
Tényről tényre
Hajdú János: Két évtized - útkeresés Németországban
A cikk A Bal (Die Linke) látványos választási sikereinek társadalmi-politikai hátterét
mutatja be a német újraegyesítéstől napjainkig ívelő két évtizedben. A szerző szerint
A Bal szerepvállalása a német politikai közéletben azt mutatja, hogy Magyarországon is - csakúgy mint több más európai országban - égető szükség lenne „ha csak
korrektív erőként is", ilyen vagy ehhez hasonló politikai kezdeményre 163
Lugosi Győző: Die Linké á la francaise - A baloldali pártstruktúra átalakulása
Franciaországban?
A Die Linké példáját követve a Francia Szocialista Párt antikapitalista baloldala
2008 novemberében kilépett a pártból, és Parti de Gauche (Balpárt) néven új párt
szervezését kezdte meg. A cikk az elmúlt néhány év során lezajlott politikai-szervezeti változások alapján latolgatja a radikális baloldali erők egyesítésére irányuló
kezdeményezés esélyeit Franciaországban 173
Történelem
Krausz Tamás: 1968
1968 „üzenetei" a mi régiónkban sajátos visszhangra leltek: a hatalom számára
az államszocializmus önigazgatói felülvizsgálata, a társadalmi önszerveződés
régi „munkástanácsos" programja nagyobb veszélynek tűnt, mint a társadalomban jelenlévő nyugati típusú polgári demokratikus szabadságjogok követelése, a
fogyasztói társadalom „értékei" iránti illúziókra épülő odaadás 184
Slavoj Zizek: 1968-ban a struktúrák kimentek az utcára - vajon megint megteszik-e?
1968-hoz sokáig a fogyasztói kapitalizmus elleni lázadást és az újbaloldali
értékeket társították, majd egyre inkább kisajátította a győztesként visszatérő
hegemón kapitalista ideológia. A szlovén filozófus eredeti módon elemzi ennek
az elmozdulásnak a gazdasági, társadalmi és ideológiai hátterét, egyúttal arra is
választ keres, hogy mi maradt meg '68 örökségéből, mennyiben változott maga a
kapitalizmus, és a mai „posztmodern" feltételek mellett érvényesnek tekinthetjük-e
a kommunizmus eszméjét - és ha igen, akkor miben és hogyan nyilvánulhat meg
az „aktuális" kapitalizmuskritika 188
Gustave Massiah: 1968 májusa a nagyvilágban
A tanulmány 1968-at gyújtópontnak fogja fel: annak a két évtizeden átívelő, a
kapitalista világrendszer mélyreható (geo)politikai, gazdasági-társadalmi és szellemi-kulturális átalakulását eredményező korszak epicentrumának, amely a dekolonizációtól a neoliberalizmus fölülkerekedéséig tartott, megnyitva a globalizáció
korszakát 209

Témakörök