Eszmélet 77.

Tartalom

Történelem
Lewis H. Siegelbaum: A szovjet munkás késői románca a nyugati historiográfiában
A neves szovjetológus és munkástörténész azt a kérdést vizsgálja, hogyan alakult
a szovjet munkásokkal foglalkozó nyugati történetírás, melyek voltak a historiográfia fő paradigmái, és merre tart ma a kutatás. Arra a következtetésre jut, hogy
a munkások „aranykorának" a historiográfiában is vége; míg korábban a forradalom hőseiként ábrázolták (és ünnepelték) őket, ma divatba jöttek az „impulzív
néptömegek", akik tulajdonképpen az elnyomás elleni „saját" lázadásuk áldozatai.
Eme pesszimista historiográfiai kép ellenére a szerző a tanulmány végén felvázol
néhány olyan irányt, amelyben vannak ígéretes kutatások, és amelyek új perspektívát (is) adhatnak a munkás-történetírásnak 5
Mark Pittaway: Visszavonulás a kollektív tiltakozástól - Háztartás, nemek,
munka és népi tiltakozás a sztálinista Magyarországon
A szerző a források tükrében vizsgálja, milyen formái voltak a munkástiltakozásnak
Magyarországon az 1950-es évek elején, amikor az állam normarendezés címén
jelentősen megnyirbálta a munkásjövedelmeket, az erőszakos kollektivizálás
eredményeképpen pedig az állami ellátás is akadozott. A tanulmány érvelése
szerint a nyílt tiltakozás visszaszorulását, majd megszűntét nem pusztán a nagyfokú elnyomás magyarázza. A munkások - és különösen a nők - egyre többet
fektettek a privát szférába, amely a bizonytalan és kevés állami jövedelem mellett
biztosította a család megélhetését. Még a legsikeresebb háztartások sem voltak
teljesen önellátóak, az 50-es évek tapasztalata azonban fontos szerepet játszott
a szocialista privatizáció eszményének kialakulásában 26
Tóth Eszter Zsófia: A fekete vonat, Cséplő Gyuri, A pártfogolt - Ingázók a
dokumentumfilmekben
A tanulmány első része áttekinti az ingázókkal kapcsolatos szocializmusbeli magyar szakirodalmat, és képet ad arról, hogyan jelentek meg a kétlaki munkások
a hivatalos diskurzusban. Fontos rámutatni, hogy a városi munkások gyakran
irigykedve tekintettek a mezőgazdasági és ipari jövedelemmel rendelkező családokra, és ezt az ellentétet a propaganda is erősítette. A hosszú távon ingázók
nagy csoportja azonban éppen a legszegényebb rétegekből került ki, akiknek
sokszor a városba költözés, a segédmunkás-lét is jelentett bizonyos fokú társadalmi mobilitást. A tanulmány második részében a szerző a dokumentumfilmek
tükrében elemzi, hogyan jelent meg az 1970-es és 80-as években a „fekete vonatok" ingázó közönségének szegénysége és kiszolgáltatottsága mint szociális
kérdés 50
Vera Trappmann - Rafat Towalski: Túlélni akkor, amikor mindenki el akar téged
felejteni - Lengyel munkások a rendszerváltozás után
A szerzők megvizsgálják, hogyan alakult a lengyel acélipar és különösen az acélmunkások sorsa a rendszerváltozást követően. Először országos szinten áttekintik
a szektor leépítését, annak nemzetközi kontextusát (különösen Lengyelország és
az Európai Unió viszonyát), illetve azt, hogy a szakszervezetek milyen szerepet
játszottak az átalakulásban. Fontos megállapításuk, hogy a kormányok az ún.
passzív munkaerő-piaci stratégiákat alkalmazták, vagyis nem az újrafoglalkoztatásra, az átképzésre, mint inkább a végkielégítésre, korkedvezményes nyugdíjra
stb. helyezték a hangsúlyt. A tanulmány második részében a szerzők interjúk
tükrében vizsgálják az egyéni életsorsokat. Arra a következtetésre jutnak, hogy
„alulnézetből" a kép sokkal vegyesebb, az viszont közös tapasztalatnak tűnik, hogy
a munkások a „túlélésben" csak saját magukra, a családjukra és a legközvetlenebb
emberi kapcsolataikra számíthatnak 76
Lapvárta
Fordulat 95
Analízis
Tamás Gáspár Miklós: A jóléti állam kísértete
A magyarországi egészségbiztosítási törvény körüli vitákból kiindulva a tanulmány elméleti és politikai szempontból elemzi a kelet-közép-európai szociális
leépítést és - visszatekintve - a jóléti állam különféle típusainak örökségét. A
szerző politikailag helyesli, szükségesnek tartja a jóléti állam maradványainak
megőrzéséért folytatott utóvédharcot, ugyanakkor szkeptikus a jóléti berendezkedés jövőjét illetően a posztfordista-posztindusztriális korszakban. Élesen
megkülönbözteti az egyenlősítő-államosító-újraelosztó modellt a „szocializmus"
normatív fogalmától
Binder Mátyás: A roma nemzetépítés - történeti és kulturális antropológiai
keresztmetszetben
Az írás az európai roma önszerveződés közel egy évszázados történetének áttekintésével azt latolgatja, vajon képes lehet-e a roma népesség a 21. század elején - a nemzetépítés Miroslav Horch, Niederhauser Emil és mások által fölvázolt kelet-európai modelljét követve - valódi nemzeti társadalmat megalkotni. A szerző bár nem kívánja „kétségbe vonni az egységes roma nemzet létét és lehetőségeit"! kétségesnek tartja, hogy az európai társadalmak peremére szorult, illetve részben
diaszpórában élő cigányok körében a nemzeti eszme és önazonosság a belátható
jövőben széles körben meggyökeresedhet 130
Asszociációk
Artner Annamária: A pöttyös labda és a kapitalizmus pazarlása
Az írás a kapitalizmus belső lényegéből fakadó pazarlására hívja fel a figyelmet
amelyre a főáram szerzői csupán kivételként tekintenek, de közösségi nézőpontból
e társadalmi rendszer „hatékonysága" egészen másfajta megvilágítást kap. Lássuk
a pöttytől a labdát! 161
Balázs Gábor: Egy francia szenvedély: a trockizmus (II. rész)
Az irányzat történeti áttekintésének folytatása a „baloldal baloldalának" a szociális
rendszerek reformja által kiváltott kilencvenes évekbeli nagy visszatérésétől. Az
elmúlt közel két évtized francia politikai tagoltságának átrendeződése közepette
a trockizmusnak volt egy esélye az érdemi revitalizálódásra. Hogyan történhetett
ez, és mi lett az eredménye? 169
Arcok
Ana Bazac: Sartre és a hiány koncepciójának kalandjai
A szerző tanulmányában azt bizonyítja, hogy - ellentétben számos polgári értelmezéssel - Sartre marxizmusa nem csupán afféle „kis testi hiba" egzisztencializmusán, hanem gondolkodásának integráns része. Sartre marxizmusa éppen hogy egzisztencializmusának humanizmusában válik alapvetővé mint az emberi és értelmiségi felelősség tudatos és akaratlagos választása. Ezért Sartre marxista jellegű írásai és gondolatai nem kitérők, hanem az életmű tulajdonképpeni logikus eredményei 184
Más-képp
Tütő László: A spektákulum esete Mari nénivel
Társadalmi tapasztalataink felszínén többnyire olyan jelenségekkel találkozunk,
amelyeket a manipulálásunk céljából gyártottak-gyártattak. Az írás illusztrálni
kívánja, hogy közérdekű tartalmakat miként tehet közfogyasztásra alkalmatlanná
a tudományos-tudományoskodó fogalmakba való öltöztetésük 206-222

Témakörök