1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Eszmélet 75.

Társadalomkritikai és kulturális folyóirat - 2007. ősz

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Folyóiratunk régi adósságát törleszti, midőn e számunkban tematikus összeállítást közöl az információs társadalom új jelenségeiről és kihívásairól - hiszen ezzel a kérdéskörrel kiemelten utoljára tizenkét évvel ezelőtt, az Eszmélet 27. számában foglalkoztunk. A válogatás szerzői olyan vitális kérdéseket feszegetnek, mint az oktatási rendszer „információs társadalmasítása", a digitális közjavakhoz (az információs tudástermékekhez), vagy az információs társadalom eszközeihez (számítógép, internet) való hozzáférésben hazánkban mutatkozó növekvő társadalmi egyenlőtlenségek problémája.
Számunk három másik írása a hazai és a kelet-közép-európai baloldal „betegségéről" előző számunkban kezdődött vita kérdésfelvetéseivel foglalkozik, ami akkora érdeklődést váltott ki, hogy következő számainkban is visszatérünk rájuk. Tamás Gáspár Miklós és a vele vitázó Krausz Tamás inkább a múltértelmezésen keresztül folytatja a valójában nagyon is jelenkorunkról és jövőnkről folyó polémiát, míg Hajdú... Tovább

Fülszöveg

Folyóiratunk régi adósságát törleszti, midőn e számunkban tematikus összeállítást közöl az információs társadalom új jelenségeiről és kihívásairól - hiszen ezzel a kérdéskörrel kiemelten utoljára tizenkét évvel ezelőtt, az Eszmélet 27. számában foglalkoztunk. A válogatás szerzői olyan vitális kérdéseket feszegetnek, mint az oktatási rendszer „információs társadalmasítása", a digitális közjavakhoz (az információs tudástermékekhez), vagy az információs társadalom eszközeihez (számítógép, internet) való hozzáférésben hazánkban mutatkozó növekvő társadalmi egyenlőtlenségek problémája.
Számunk három másik írása a hazai és a kelet-közép-európai baloldal „betegségéről" előző számunkban kezdődött vita kérdésfelvetéseivel foglalkozik, ami akkora érdeklődést váltott ki, hogy következő számainkban is visszatérünk rájuk. Tamás Gáspár Miklós és a vele vitázó Krausz Tamás inkább a múltértelmezésen keresztül folytatja a valójában nagyon is jelenkorunkról és jövőnkről folyó polémiát, míg Hajdú János hozzászólása a jelen hazai pártpolitikai „megváltásának" lehetőségeit mérlegeli. Az államszocializmusból örökölt baloldaliság egyfajta „rekvizítumaiként" adjuk közre egy „magyar szakos" volt szovjet diplomatának, illetve a kubai rendszer sok évtized óta vezető ideológusának írásait, melyeket kiválóan ellenpontoz a lukácsi örökség „nagy öregje", Mészáros István mély elemzése a „politika strukturális válságá"-ról.
„Az új információk továbbítására orientált adatszolgáltató számítógépes hálózatok tehát [...] katalizátorként működnek olyan hálózatfejlesztő közösségek létrejöttében, amelyek [...] megteremtik az emberi együttműködés egy új dimenzióját, és egy olyan kollektív tudatosság kialakulásának a lehetőségét, amely szelektíven és (a tömegkommunikációtól eltérően) az aktív részvételt biztosítva, egyszersmind eddig elképzelhetetlen méretekben működik, [...] áthatolva a politikai és kulturális határokon." Vissza

Tartalom

Változatok egy témára
Vietorisz Tamás - Z. Karvalics László: „Milliónyi kis tudáskazán". Az oktatás
átalakítása és a fenntartható világba való átmenet
A gyors ütemben közelítő globális ökológiai és társadalmi válság árnyékában
társadalmi kommunikációnk és irányítási (kontroll-) folyamataink széles körű átszervezésére, radikális társadalmi innovációra van szükség. Létre kell jönnie egy
olyan típusú oktatásnak, amely a társadalom felnövekvő generációit az értelem,
az érzelem és az akarat erejével vonja be a növekvő ökológiai és társadalmi
veszélyekre és azok orvoslására vonatkozó tudás megteremtésébe. Ez azonban
csak akkor sikerülhet, ha a közoktatásnak és a tudománynak az ipari korszakban
kialakult, sokáig rendkívül sikeres struktúrái információs társadalmivá alakulnak,
az autonómia, a magasabb szintű társadalmi szerepvállalás és a kooperáció
mintázatai mentén 5
Ferge Sándor: Digitális közjavak
Amikor „digitális közjavakról" beszélünk, olyan jószágokra gondolunk, amelyeket
biztosítani kívánunk mindenki számára. Az információs vagy más néven tudástermékek fogyasztásából senkit sem kívánunk kirekeszteni. Különösen manapság,
amikor az információ egyre fontosabb erőforrássá válik, a tudástőke jelentősége
vetekszik a materiális tőke jelentőségével. Az írás arra keresi választ, hogy a „korlátlan rendelkezésre álláson" kívül milyen társadalmi, gazdasági és jogi feltételek
kellenek a digitális közjavak kialakulásához 37
Molnár Szilárd: A magyar információs társadalom fejlődése a társadalmi tőke
szempontjából
Magyarország információs társadalma az elmúlt években - a mérsékelt ütemű
fejlődés ellenére is - az egyre mélyülő megosztottság képét mutatja. Az eddig
ismert okok mellett elgondolkodtató, hogy a kirekesztettek többségének semmilyen
közvetlen kapcsolata nincs a jellegadó eszközökkel (számítógéppel, internettel),
illetve olyan személyekkel, akik ezeket a mindennapi rutin szintjén használják. Ahhoz viszont, hogy a digitális megosztottságért leginkább felelős kulturális, tudásbeli
gátakat lebontsuk, olyan közösségi informatikai kezdeményezések szükségesek,
amelyek révén regenerálódhatnak azok a hiányos társadalmi kapcsolatok, amelyeken keresztül az innovációk, az új értékek, attitűdök a jelenleginél gyorsabb
ütemben tudnának terjedni 43
László Gábor: Nyílt forráskódú szoftverek és demokratizálódási potenciál
A cikk az információs és kommunikációs eszközök, valamint a szoftverek alkalmazásának valós életből vett gyakorlatias megközelítésével mutatja be, hogy az
egyszerűnek tűnő technológia használata milyen mélyen érinti a mindennapi életet
és magát a demokráciát 56
Mészáros István: A politika strukturális válsága
Korunkban nemcsak az Egyesült Államok, hanem más nyugati demokráciák is
„kétjobboldalas" egypártrendszerként jellemezhetőek, azaz: önlegitimáló konszenzusra alapított intézményi elrendezéssel monopolizálják a politikai döntéshozatali
funkciókat. Melyek azok a társadalmi okok és strukturális meghatározottságok,
amelyekben a politika és a jog zavaró, a szabadságjogokat félretevő negatív
trendjei gyökereznek? A nyomok a társadalmi anyagcsere-újratermelés tőkés
módjának strukturális válságához vezetnek 71
Körkérdés
Tamás Gáspár Miklós: Egyszerű és nagyszerű kapitalizmus
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a specifikus tulajdonsága a
volt szovjet tömb országaiban létrejött kapitalizmusnak. (S ebből közvetve adódik
az a levezetett kérdés: miért ilyen jelentéktelen a kapitalizmussal szembeni politikai ellenállás Kelet-Európában.) Mivel az ismert séma szerint a „polgári forradalomra" háramló „modernizációs" és szekularizációs munkát a bolsevik forradalom
végezte el, ez mind a rendi múlt elemeit, mint a proletárszocializmust elsöpörte,
ezért politikai és kulturális értelemben régiónkban jött létre a „legtisztább" tőkés
rendszer 90
Krausz Tamás: Vita TGM tézisével. Miről szól a „nagyszerű kapitalizmus"
elmélete?
Az írás több ponton vitázik TGM-nek - mint az antileninista antikapitalizmus
ideológiai képviselőjének - a cikkével. TGM múltértelmezése fogalmilag nem
kapcsolódik a szaktudományok új eredményeihez, ezért az államszocializmus történeti szakaszolása koncepciójában nem megoldott, nem képes Lenin és Sztálin
mint történelmi jelenségek között különbséget tenni. Az államszocializmus mint
„nem-piaci kapitalizmus" elmélete nemcsak teoretikusan problematikus, hanem
politikailag is leegyszerűsítésekhez vezet, mert a diktatúra és demokrácia fogalmakat mereven szembeállítva vizsgálja. Végső soron radikális társadalomfilozófiát
vegyít liberális politikai filozófiával, ami eklektikus állásponthoz vezet 115
Hajdú János: A tagadás nem program
A kapitalizmus permanens válsága ellenére „válságrezisztensebbnek" bizonyult,
mint az ismert szocializmusmodell. A baloldal mindeddig nem találta meg azt a
hangot, tartalmat, amellyel meg lehetne szólítani az embereket - olyan körülmények között, amikor legalább a kapitalizmus viszonylag „civilizált" működése is
kétséges 125
Mű-Hely
Globalizáció alulnézetben: Elnyomott csoportok - lázadó mozgalmak.
Beszélgetés Artner Annamária könyvéről. Résztvevők: Artner Annamária
Mészáros Ádám, Böcskei Balázs és Szigeti Péter 129
Olvasójel
Bartha Eszter: „Papok, katonák, polgárok után / így lettünk végre mi hű /
meghallói a törvényeknek". Nemzeti kánon és baloldali irodalom. (Agárdi
Péter: „...a múltat be kell vallani": Nemzeti kultúra - baloldali tradíció) 146
Másképp - Más kép
Tütő László: ZS.-ék és zsék, avagy: Ki erőszakolta meg Zsanettet?
Az írás a „cseppben" a „tengert" véli megpillantani: feltételezése szerint a csepp a
tengerről szól, annak lényegét mutatja meg. Olyannyira, hogy a cikk megírására
ösztönző csepp teljesen feloldódik, eltűnik a tágabb összefüggéseket megmutató
„tengerben". A csepp - jelen esetben - egyáltalán nem önmagáért van (ismeretelméleti sík), mert csak így mutatható meg, hogy - optimális esetben - az „általános"
nem a „személyes egyén" (Marx) ellen, hanem őérte van (társadalomfilozófiai
sík) 152
Dokumentum
Valerij Muszatov: Felszólalás a 2007. június 15-én rendezett budapesti konferencián
Az évtizedeket Magyarországon töltő szovjet diplomata emlékezése Kádár Jánosról egy történelemszemlélet, egy gondolkodásmód és egy történelmi jelenség
együttes dokumentuma 160
Armando Hart: A 21. század szocializmusa felé
Az államszocializmus egyre inkább történelemmé „stilizálódó" világa Kubában
még védi állásait az amerikai kapitalizmus vad támadásaival szemben. A kubai
rendszer vezető ideológusának írása egyszerre történeti és jelenkori ideológiai
dokumentum, amely bepillantást enged a jelenség mai világába 167
Asszociációk
James Petras - Robin Eastman-Abaya: Kuba: a forradalom folytatása és
jelenlegi ellentmondásai
A kubai forradalom hatalmas túlélőképessége vitathatatlan; ellenállt a bojkott,
a blokád, a fenyegető támadások, továbbá a Szovjetunió és a kelet-európai
államszocializmus bukásának. A túlélés nem csupán vegetálást jelent, hanem
egy - remélhetően - tartósan életképes új gazdasági-társadalmi modell
kialakítását is 175-200
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem