| Vitaindító | |
| Krausz Tamás: Merre tovább - melyik úton? | 5 |
| Vitaindító tézisek a globalizációkritikai "civil mozgalmak" jellemzőiről és perspektíváiról a kelet-európai tapasztalatok fényében | |
| Magyarországon a civil szféra betagozódása a politikai társadalomba végbement; a szervezetek, amelyek mozgalmi célokkal jöttek létre a baloldalon, elenyésznek, s a jobboldali szervezetek mutatnak föl mozgalmi jellegzetességeket. A civil társadalom rendszerkritikai erői, amelyek elvileg még fenntarthatják a társadalmi ellenhatalom távlatos célkitűzését, nem kerülhetik el erőik egyesítését | |
| Analízis | |
| James Petras - Henry Veltmeyer: Rossz kormányzat, jó kormányzás: civil társadalom versus társadalmi mozgalmak | 13 |
| A tanulmány elsősorban politikai oldalról vizsgálja a nem-kormányzati szervek működését a latin-amerikai országokban, bemutatva a folyamatot, hogyan veszik át a közösségi alapú és sokszor helyi gyökerű szervezetek szerepét a feladatorientált, professzionalista "fejlesztési ügynökségek", amelyek lényegében a globalizáció és a neoliberális fejlődés előmozdítását szolgálják. Míg a baloldali mozgalmak a társadalmi egyenlőtlenségek megváltoztatására törekednek, az NGO-k (nem-kormányzati szervezetek) inkább depolitizálni szeretnék a szegényeket, s a kiutat az egyéni képességek fejlesztésében kínálnak nekik | |
| Claus Leggewie: Nemzetek feletti mozgalmak és a demokrácia kérdése | 34 |
| Az utóbbi időben gombamód szaporodó civil szervezetek működése számtalan problémát vet fel, amelyek között szerepel az ún. "demokratikus paradoxon", vagyis az a lényegi ellentmondás, hgoy míg e szervezetek végső célja az adott országok demokratikus struktúrájának fejlesztése, addig saját szervezeti felépítésük gyakorlatilag áttekinthetetlen sé demokratikusnak nehezen nevezhető. További problémát jelent a civil szervezetek és a demokratikusan megválasztott testületek működésének összehangolása. A tanulmány választ keres arra, hogyan lehetne e legitimációs válságot feloldani | |
| Kislexikon | |
| Szigeti Péter: Civil társadalom | 53 |
| Olvasójel | |
| Tütő László: Ahol demokrácia van, ott zsarnokság van? | 58 |
| Csodaváró rendszerváltás - csalódások demokráciája. (Vásárhelyi Mária: Csalódások kora. Rendszerváltás alulnézetben) | |
| Tromf | |
| Farkas Miklós: További megjegyzések a spanyol polgárháborúról | 72 |
| Az anarchisták szerepe a Spanyol Köztársaság harcaiban korántsem kellően ismert még a témával foglalkozó kutatók előtt sem. Ennek érdekében be kell mutatni a külföldi beavatkozás tényszerű összefüggéseit, méretét, valamint azt, hogy mindez milyen szerepet játszott a polgárháború kimenetelében | |
| Harsányi Iván: Népfront, Spanyolország, anarchisták. Megjegyzések az Eszmélet 70.számának Népfront-összeállításához | 82 |
| A spanyol polgárháború társdalomtörténetében számtalan "fehér folt" van még. Ennek oka a források és a szakirodalom ellentmondásossága, különösen olyan fontos területeken, mint a földkérés, a tulajdonviszonyok vagy a nemzetiségi kérdés. Hasonlóképpen olykor előítéletek övezik az anarchisták, a POUM s más szervezetek működését | |
| Lapvárta | |
| Konok Péter: ARENA (Asian Regional Exchange for New Alternatives) - Asian Exchange | 91 |
| Tényről tényre | |
| Vámos Péter: Beteg a sárkány? Kína belső gondjai és a megoldási kísérletek | 94 |
| Bár a kínai modernizáció drámai társadalmi változásokat, drasztikus területi és társdalmi polarizációt, sokak számára fokozódó létbizonytalanságot eredményezett, egyelőre mégis sikeresnek tekinthető, a rendszer politikailag stabil. Ennek egyik fő oka, hogy az átalakulás a súlyos feszültségek ellenére az átlagos életszínvonal jelentős javulásával járt. Egy másik fontos ok, hogy az elégedetlenek a problémákért elsősorban a helyi eliteket tartják felelősnek, míg a központi vezetés jóakaratába és hozzáértésébe vetett hit nagyobbrészt töretlen maradt. | |
| Változatok egy témára | |
| Lau Kin Chi: Az értelmiségi kritika körülményei Kínában | 109 |
| "Kínában nekünk az az egyik komoly problémánk, hogy nincs kapcsolat az értelmiség és aggodalmának tárgya, a nép között. Ez részben a "kulturális forradalom negatív" hatása, amikor is az értelmiségiekre és a kétkezi dolgozókra ugyanazt a helyzetet kényszerítették, ami voltaképpen csak viszályt szított a két társadalmi réteg között. Kínában az értelmiségiek vagy behúzódnak elefántcsont-tornyukba, ahol szaktudományos kutatómunkával foglalják el magukat, vagy tanácsadókká szegődnek multinacionális cégekhez, civil szervezetekhez, esetleg a Világbankhoz." A szerző tanulmányában a kínai értelmiség helyzetéről, stratégiáiról és lehetőségeiről ad rövid körképet | |
| Wen Tiejun: A vidéki fejlődés mérlege és perspektívái Kínában a XXI. század hajnalán | 115 |
| A szerző véleménye szerint Kína legfontosabb problémája az agrárkérdés: a mezőgazdasági munkaerő felduzzadása és az erőforrások szűkössége. A kínai állam előtt két lehetőséget lát: vagy egyfajta kínai "New Deal"-t végrehajtva infrastrukturális beruházásokba irányítja át a mezőgazdaságban kialakuló óriási munkaerő-felesleget, vagy pedig hozzájárul egy jól működő, a kistulajdon és a vidéki közösségeken alapuló agrárstruktúra kialakításához | |
| Huang Ping: A vidék problémája és az egyenlőtlen fejlődés Kínában | 130 |
| A tanulmány részletes adatokkal járja körül a kínai népesség, a munkaerő-vándorlás és a munkanélküliség problémájának főbb kérdéseit. "Ami a piacgazdaságot és a privatizációt illeti, a jelenlegi tendencia valóban az, hogy kialakuljon egy versenyképes gazdasági struktúra, és hogy az erőforrások optimális elosztását a piac törvényei biztosítsák. Csakhogy (...) a falusi lakosok százmilliói hogyan integrálódjanak a piacba? Miként válhatnának potenciális versenyzőkké? Ha "az erősebb természeti törvénye" óhatatlanul kizár a versenyből minden vesztest, akkor igen nagy az esély arra, hogy azok a vidéki környezetből fognak kikerülni." | |
| Chen Xin: A fogyasztói kultúra és a kínai növekedés logikája, illetve buktatói | 153 |
| Az ezredfordulón jelentkező gazdasági válság Kínát sem kerülte el: a kínai export mind volumenében, mind értékében jelentősen csökkent. A kínai vezetés a kedvezőtlen folyamatokkal a belső piac élénkítését szegezte szembe: ez viszont megkívánta a fogyasztói mentalitás kialakítását a kínai népességben. "Így történt, hogy Kína történetében először a fogyasztás fogalma mint olyan teljes erkölcsi legitimitást kapott. A fogyasztói életmód nemzeti ideológiává nőtte ki magát." A kínaiak pedig egyre inkább rádöbbennek, hogy névleg még "szocialista" társadalmunkban is egyre mélyebbé válik a szakadék a mindennapos túlélésért küzdő szegények és a luxustermékeket fogyasztó gazdagok között | |
| Gerald Horne: Made in China? Az amerikai imperializmus válsága | 167 |
| Az Egyesült Államok elitje szemében a viharos gyorsasággal fejlődő Kína egyre inkább potenciális gazdasági és politikai vetélytársként jelenik meg. Ezért az USA részéről erősödnek a kínai exportnövekedés adminisztratív eszközökkel történő korlátozására, illetőleg a Kína nemzetközi elszigetelésére irányuló törekvések. Ám a jelek szerint mindkét törekvés kudarcra van ítélve. Kína diplomáciai offenzívája a világ egyre több régiójában emel gátat az amerikai imperializmus hegemónia-törekvései elé | |
| Visszhang | |
| Hegyi Gyula: A szocializmus lehetséges | 175 |
| A szerző az Eszméletben lefolytatott államszocializmus-vitával kapcsolatban érdekes felvetéssel állt elő: a szocializmus nem a múlt, hanem a jövő reális kérdésfelvetése Európában. Az európai szocialista-szociáldemokrata baloldalt képesnek tekinti a szocializmus kibontakoztatására. Kiindulópontja vitaként is felfogható azokkal a szerzőkkel, akik nem látnak esélyt az európai szociáldemokrácia megújulására | |
Folytatás Microsoft-tal