Eszmélet 65.

Tartalom

Történelem
Krausz Tamás: Évfordulók
60 éve ért véget a második világháború
A szerkesztőség által feltett kérdésekre a témakör kutatói: Pritz Pál, Székely Gábor, Ravasz István, Sípos Péter, Varga Éva és Konok Péter fejtik ki válaszaikat 9
M. Ju. Mjagkov: A kurszki csata az új oroszországi források tükrében
A második világháború fordulópontja, a kurszki csata előzményeit és világpolitikai következményeit taglaló tanulmány - az új források tükrében - más perspektívába helyezi nemcsak a nyugati szövetségesek és a Szovjetunió viszonyát, hanem a kurszki csata hatását is a nagyhatalmaknak a háborút követő rendezéssel kapcsolatos politikájára 46
Arcok
Albert Axell: Zsukov marsall. Aki legyőzte Hitlert
Az a férfi, aki Hitler birodalmára a legsúlyosabb vereségeket mérte, a világháború legkiemelkedőbb, győztes katonai vezetői közül a legkevésbé ismert figura Nyugaton - és Magyarországon is. A cikk a marsallnak az orosz közvéleményben Szuvorovhoz hasonló népi hőssé szublimálódó alakja - hadvezéri, politikusi és emberi portréja - hiteles(ebb) megrajzolására tesz kísérletet 53
Dokumentum
Feljegyzés V. M. Molotov és A. Eden 1944. október 10-i megbeszéléséről 75
Analízis
Pieter Lagrou: A háború emlékezete Nyugat-Európában, 1939-1945
A náci Németország - rasszista ideológiájának megfelelően - egészen más háborút folytatott keleten, mint nyugaton. A szerző szerint: ez a különbség nem fejeződött ki a háború nyugat-európai képzetében, amely megkísérelte kollektív, nemzeti tapasztalattá tenni azt a szenvedést, amely a valóságban csak a lakosság egyes csoportjainak, elsősorban a zsidó származású állampolgároknak jutott osztályrészül. A közös nemzeti emlékezés így szükségképpen illuzórikus: a második világháború töredékes és széthullott tapasztalatának Nyugat-Európában csak töredékes és széthulló emlékezete lehet 81
Mark Pittaway: A múlt lezárása a háború utáni Ausztriában. Emlékezet, nemzetiszocializmus és 1945 értelmezése Észak-Burgenlandban
A cikk az osztrák nemzeti emlékezetben Ausztria második világháborús részvételéről kialakított kép revíziójára tesz kísérletet. A szerző - egy alaposan dokumentált burgenlandi esettanulmány alapján - arra a következtetésre jut, hogy a helyi közösség elfogadta a nácik rasszista, népirtó politikáját, vagy legalábbis beletörődött abba, s a végleges kiábrándulás csak akkor következett be, amikor a totális háború már Burgenlandot is fenyegette 97
Olvasójel
O. A. Alexandrov: Anthony Beevor Berlin eleste, 1945 című könyvéről (Anthony Beevor: Berlin: The Downfall, 1945) 111
Szepes Erika: A gondolkodó ember könyve. (Farkas Miklós: A huszadik század, ahogy megéltem) 117
Hegyi Gyula: „Jogállamban a pénz a fegyver," Egy kortárs szocialista költő. (Mészáros István: József Attila és a modern művészet; Fejtő Ferenc: A Monarchiától a globalizációig) 124
Másképp - más kép
Tütő László: Gazdagok és szegények, - II.
Gazdag és szegény országok különbségének egyik oka, hogy nem azonos mértékben zsákmányolták, illetve zsákmányolják ki a Földet. A négy fiktív kiáltvány a környezetrombolás következményeit és annak felelősségét értelmezi eltérő (naiv, demagóg, agresszív elemeket is tartalmazó) nézőpontból 132
Változatok egy témára
Tverdota György: József Attila „múlt századi" lírájának elevensége a XXI. század elején
Most, a XXI. században eljött az ideje, hogy amennyire lehet, elfogulatlanul, együtt lássuk József Attila mindegyik arcát, József Attila eddig minden preparátumhoz képest zavarba ejtően bonyolultnak bizonyult. Azért szerethetjük őt akadály nélkül, mert a mi oldalunkon áll, olyan, mint mi vagyunk, azzal az egy kivétellel, hogy ő zseni volt, mi pedig nem vagyunk azok 136
Valachi Anna: Lányok, asszonyok József Attila körül
József Attila számára a világnak női arca volt, de érzelmeit, kapcsolatait szociológiai törvényszerűségek is determinálták. Családot is akart alapítani, a világot is meg akarta változtatni, talán úgy is ki lehet ezt fejezni, hogy türelmetlen pár- és párt-kereső volt 148
Földes György: „A hetedik te magad légy!": József Attila és a proletariátus
Mitől aktuális és érvényes ma is a XX. század legnagyobb magyar költőjének életműve? A választ a kiemelkedő tehetség és a társadalmi elkötelezettség összekapcsolódásában találjuk 164
Szőke György: „A mozgalom vár..." József Attila-sorok (újra)értelmezése A rövid írás néhány, a munkásmozgalomhoz kötődő, félreértett vagy félremagyarázott József Attila-versrészlet megvilágítására vállalkozik 180
Asszociációk
Böcskei Balázs: A társadalom ideológiája vagy az ideológia társadalma
A társadalmi lét szféráit betöltő racionalizálódás leszakad az emberről, akaratát és jövőképét determinálja, szubjektivitását objektummá alakítja. A mindennapok humanizálásának viszont előfeltétele, hogy a rendszerkritikai megközelítés rávilágítson a racionalizálódás mögötti uralmi viszonyokra, az azokból eredő ideológiára és törvényszerűségeire. így a jövőben az ideológiák küzdelme a cselekvés és a felelősség visszavételének lehetőségét nyújthatja 184
Szabó Gábor: Környezeti etika és „turbókapitalizmus"
A szerző részletesen ismerteti a mai kapitalizmus ökológiai határait, és egy olyan gondolkodásmód mellett száll síkra, amely a termelés-fogyasztás profitorientált dualizmusa helyére ember és természet harmonikus együttélését helyezné. Ebből logikusan következik az igény, hogy a „jó élet" fogalmának a fogyasztás szintjéhez kötött értelmezését radikálisan felül kell vizsgálnunk 191

Témakörök