Eszmélet 64.

Tartalom

Asztal körül
Reflexiók a 3. Európai Szociális Fórumról (London, 2004. október 15-18.)
Virtuális kerekasztal-beszélgetés a Fórumon részt vett magyar küldöttek, Alpár Róbert, Benyik Mátyás, Farkas Péter, Szigeti Péter és Tanay Marcell beszámolói alapján 4
Asszociációk
Fókuszban az Európai Unió Alkotmányos Szerződése
A közhiedelemmel ellentétben a politika sem egyszerű tevékenység, mert közel sem csak akarati tényezőkön múlik. Az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének értékelésekor - aminek jövőbeli összhatása bizonytalan - éppen ezért a baloldali gondolkodók álláspontjai is differenciáltak. Különböző véleményeket raktunk egymás mellé, amelyekből olvasóink tájékozódhatnak és kialakíthatják saját pozíciójukat 18
Szigeti Péter: Előre az Európai Unió IV., szociális pillére felé 18
Vastagh Pál: Az európai alkotmányról - magyar szemmel 21
Lóránt Károly: Az európai alkotmány 28
Vincze Hajnalka: Az Alkotmányos Szerződés biztonság- és védelempolitikai újításai 42
Kislexikon
A központi bankok hatalma
A globális pénzügyi rendszer liberalizációjával egyidejűleg világszerte nő a nagyobb függetlenséggel rendelkező központi vagy jegybankok szerepe. Ezek prioritásaira a bankárok és a befektetők sokszor jelentős befolyással bírnak, a felelősség alól azonban kivonják magukat 48
Analízis
Eric Toussaint: A Világbank és az IMF a diktatúrák szolgálatában
A cikk történelmi perspektívában elemzi az immár hatvan éve működő Bretton Woods-i intézményrendszert. Rámutat, hogy a folyton hangoztatott nemes célok mögött masszív politikai érdekek állnak: a cél a fejlett kapitalista országok politikai és stratégiai érdekeinek mindenáron való érvényesítése 51
Olvasójel
Farkas Péter: Egy nagyon tisztességes vitairat a fejlődő országokért (Rózsa György: Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről.)... 64
Másképp - más kép
Gazdagok és szegények I.
A gazdag és szegény országok közötti különbségek egyik oka a gyarmatosítás. A három fiktív kiáltvány a gyarmatosítás egyes következményeit - tömeges éhhalál, terrorista fenyegetettség - értelmezi eltérő nézőpontokból 68
Változatok egy témára
John Lea: A bűnözés mint uralom
A szervezett bűnözés a nagy üzlet egyik ága: a tőke illegális szektora. Az 1990-es évekre a szervezett bűnözés „bruttó bűnügyi terméke" révén a világ huszadik leggazdagabb szervezete lett; gazdagabb mint 150 szuverén állam. A bűnözés immár nem csupán célja, hanem - a tőkefelhalmozáshoz, a közösségi élet, illetve a politikai hatalom újratermeléséhez kapcsolódó gazdasági folyamatok révén - formája is az uralomnak 72
Sonja Buckel: Autonómia és erőszak
A jog transznacionalizálódása felveti a kérdést, hogy gyengül-e ezzel a nemzetállamok hatalma, s vele a jogalkotás nemzetállami monopóliuma. A jog transznacionalizálása nem az eddigi államrendszer leépítését, mint inkább átépítését jelenti; a globális jogrend elemei kapcsolódnak az eddigi joggyakorlathoz 86
Simon Paulenz: Igazságtalan igazságosság
A Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) léte, működése szinte megalakulásától vitákat vet fel, ami arra utal, hogy a nemzetközi jog és annak intézményei a hatalmi-politikai számításoknak, erőviszonyoknak kitéve léteznek 94
Ursula Flossmann - Bernd Piringer: A jog szabad játéka
A jog globális egységesülése előrehaladottabb a gazdasági és kereskedelmi jogban, mint a büntetőjogban. A határokon átívelő gazdasági tevékenység jogi szabályozása nem ellentétes a világkereskedelem liberalizálásával, sőt szükséges feltétele annak, hogy globálisan hatékony lehessen a piaci mechanizmus 100
Tromf
Konok Péter: Egy lezárhatatlan vita margójára
A tanulmány történeti szempontból vizsgálja a „létező szocializmus" és a szerteágazó baloldali radikális eszmerendszerek viszonyát. Ezek - miközben osztályalapú társadalomban gondolkodtak - egységesek voltak a szovjet típusú társadalom elutasításában. A baloldali radikálisok kezdetben a szovjet társadalom etatizmusában látták a forradalom vereségének okát, majd a gazdasági világválság és a szovjet érdekszféra terjeszkedésének hatására egyre inkább előtérbe került a „létező szocializmus" államkapitalista jellegének hangsúlyozása. Bár a második világháború után a baloldali radikális mozgalmak marginalizálódtak, mozgásterük beszűkült, érdemes végiggondolni, hogy az államszocializmus végére nézve milyen tanulságokkal szolgálhat e kritika 107
Krausz Tamás: Megjegyzések a szocializmusvita jelenlegi állásáról
Szigeti Péter vitaindítója nyomán az államszocialista rendszer mibenléte, bukásának történelmi okai és a szocializmus perspektívájának elméleti lehetőségei számos írásban körvonalazódtak. A legélesebb vita a régi rendszerjellegéről bontakozott ki az államkapitalizmus és az államszocializmus fogalmainak keretei között. E látszólag tisztán elméleti-terminológiai polémia múlt és jelen minden alapkérdését érinti, beleértve a rendszerváltás értelmezését is. A tanulmány számos elméleti kérdésben állást foglal, más kérdésekben csak a felvetésig jut, jelezve, hogy a vita elkerülhetetlenül folytatódik 135
Történelem
Deák Barna: A szovjet tapasztalat baloldali kritikájához
A tanulmány a forradalmi és a sztálini korszakban Oroszországot megjárt három nyugati értelmiségi - Bertrand Russell, Victor Serge és Walter Citrine - szocializmus- és Szovjetunió-képét mutatja be, s Foucault tudás-archeológiai elmélete alapján megkísérli feltárni a gondolkodási sémákat, amelyek az utazók számára eleve kijelölték a megismerés korlátait 156
Dokumentum
Az Iskola bukásra áll? A Védegylet oktatáspolitikai javaslatai 178

Témakörök