Asztal körül | |
Kerekasztal-beszélgetés a nemzetről | 5 |
Für Lajos, Szabó Miklós és Kósa Ferenc véleménye a nemzeti kérdés aktualitásáról, a nemzeti gondolkodás reneszánszának okairól, a kelet-európai nemzeti ellentétek kiéleződéséről, a zsidó- és cigánykérdésnek a mai magyarság társadalomban játszott szerepéről | |
Történelem | |
Fuat Orcun: A kaukázusi konfliktus forrásainál | 89 |
A nemzeti érdekütközéseknek leginkább az erdélyi magyar-román viszonyhoz hasonlítható, ma oly éles formákat öltő példáját, a kaukázusi azeri-örmény viszonyt elemzi a szerző történeti tanulmánya. Bemutatja a kaukázusi népek viszonyát, e viszony történetét, az örmények és azerik nemzeti mozgalmait a Török Birodalomtól, a cári Oroszországtól és a Szovjetuniótól való függés időszakaiban | |
Sipos Péter: A "kurzus" és a keresztény-nemzeti ideológia kialakulása | 109 |
A szerző szinte definitív tömörséggel mutatja be a Horthy-korszak több nemzedék gondolkodását meghatározó ideológiai alappilléreinek születését | |
Periszkóp | |
Gilbert Wassermann: Jean-Marie Le Pen mégiscsak mennybe megy | 46 |
A szerző a Le Pen nevével fémjelzett "francia típusú fasizmus" okait elemezve arra a meglátásra jut, hogy a faji megkülönböztetésnek ebben az országban valójában két évszázados történelmi gyökerei vannak, s újraéledésének csak katalizátora a jelenlegi válság. A lepenizmus előtt a francia jobboldal strukturális zavarai, az egyház belső ellentmondásai és az FKP által megtestesített forradalmi irányzat összeomlása nyitott új teret. Leküzdéséhez nem elég a rasszizmus elvi elutasítása: tömegvonzásának okait megszüntető, progresszív társadalmi mozgalomra van szükség | |
Tényről-tényre | |
Lóránt Károly: Az adóssághegy - avagy: hogyan birkózzunk meg vele | 80 |
A szerző bemutatja az adósságcsapda keletkezési folyamatát. Ha a gazdasági gondolkodás jelenlegi keretei között ez a probléma megoldhatatlan, mit lehet mégis tenni? A szerző válasza: az adós országok számára a kamatlábat koordinálni kell a hitelező országokba irányuló exportjukkal és saját gazdasági növekedésükkel. A megoldás adósok és hitelezők közös érdeke | |
Analízis | |
Immanuel Wallerstein: A nemzeti és az egyetemes: lehetséges-e egy világkultúra? | 52 |
Valamennyi társadalmi csoport kultúrája - az emberiség összkultúrájával szemben - partikuláris. A modern korban e partikularitás legsajátosabb formája a nacionalizmus. Paradoxon, hogy a nemzetállamok minden pluralitásuk ellenére egyre inkább hasonlítanak egymásra: uniformizált, egyetemes szabályok szerint működnek. E formalizált szabályozottsággal szembeni tiltakozásként a kulturális rezisztencia szervezett és anarchikus változata alakult ki | |
Gian Maria Cazzaniga: 1993 - egy új nemzeti kérdés | 18 |
A szerző prognózisa szerint a század végére lehanyatlik korunk két uralkodó alakzata, a nemzet és a tömegpárt. A világpiaci kapcsolatok erősebbeknek bizonyulnak a nemzeti-nemzetgazdasági integrációknál. A baloldalnak új stratégiával kell válaszolnia a megváltozott helyzetre. A "piaci Európával" szemben nemzetek fölötti kulturális identitást és politikai formákat kell kialakítani | |
Csanády András: Nemzetiségi ellentétek Romániában - és az egyenlőtlen fejlődés | 67 |
A szerző a nemzeti ellentétek kulturális egyenlőtlenségben megragadható hátterét vizsgálva Románia gazdasági útját és lehetőségeit elemzi. Bemutatja a román-magyar ellentétek gazdasági okait, s úgy véli, az erdélyi magyarságnak kulcsszerepe lehet Románia felemelkedésében | |
Andor László: Az ismeretlen kapitalizmus | 147 |
A hazai közgondolkodást napjainkban a kapitalizmus olyan nagyfokú idealizálása jellemzi, amilyennel az angolszász konzervatív körökben is csak elvétve találkozhatunk. Lényegében folytatódnak a sztálini közvélemény-formálás rossz hagyományai: az egyik létező rendszer kritikája a másik létező rendszer apológiájára épül. A társadalom jövőjét veszélyeztető manipuláció talaját a tudatlanság képezi, aminek csökkentéséhez a kiterjedt nyugati közgazdasági, szociológiai és politológiai irodalom tanulmányozása is segítségünkre lehet | |
Asszociációk | |
Kelet-Európa és a nacioanlizmus - ma | 105 |
A nacionalista reneszánsz Kelet-Európában kiszorította a "marxizmus-leninizmust", de konzervál egy újfajta tekintélyuralmi berendezkedést. Új uralmi vagy hatalomra törő elitek telepszenek rá az öröklött nemzetiségi konfliktusokra | |
Olvasójel | |
Diósi Ágnes Cigányút című könyvéről | 121 |
A cigánykérdés egyik alapművének tekintve az ismertetett könyvet, a recenzens sorra veszi mindazokat a vonatkozásokat, amelyekben Diósi Ágnes munkája a cigányság hátrányos helyzetét kimutatja | |
Önkormányzat, önigazgatás, önszervezés | |
Vagyim Belocerkovszkij: Az önkormányzó kollektívák társadalma | 136 |
A cikk célja egy olyan önkormányzati rendszer felvázolása a Nyugaton működő önkormányzó vállalatok tapasztalatai alapján, mely a tőkés berendezkedés és az államszocializmus szintézisén keresztül megnyithatná a "felnőtt emberiség" korszakát. A szerző szerint ebben az önkormányzó társadalomban csak az "agresszív konkurencia" szűnik meg, de megmarad az áru- és pénzviszonyokra épülő piacgazdaság és - ha alárendelt jelentőséggel is - a bérmunka, a kollektív és az egyéni (családi) tulajdon mellett az állami tulajdon, az állam által irányított bővített újratermelés, aholis az állam feladatává válna a piaci verseny legantihumánusabb következményeinek korrigálása | |
Például az örmények... | 85 |
Interjú a magyarországi örmények baráti köréről, az itt élő örmények helyzetéről, történetéről, az örményüldözések okairól | |
Osztojkán Béla: Cigányság, előítéletek, önszerveződés | 112 |
A Phralipe demokratikus cigányszervezet egyik alapítójával készült interjúból tömörített monológ a mai cigánykérdés okairól, az előítéleteket támogató manipulációról, a cigányság politikai önszerveződésének szükségességéről, a kisemmizettek szolidaritásának lehetőségeiről | |
A szegényeké is kisebbségi sors... (Beszélgetés Havas Gáborral) | 125 |
A SZETA egyik alapítója beszél a szegénység szociokulturális jellemzőiről, a szegények önszerveződésének nehézségeiről, illetve arról, milyen módon lehet mégis segíteni őket abban, hogy megvédjék érdekeiket, megkapaszkodhassanak a társadalomban | |
Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Nemzeti érzés, nemzet, nemzetiség, baloldal | 29 |
A szerzők a nemzeti érzést tekintik gondolatmenetük kiindulópontjának. A nemzeti-nemzetiségi kérdéseket elsősorban a szociálpszichológiai nézőpontból vizsgálják. Megkísérlik elkülöníteni a nemzethez való viszony tényezőit, jellegzetes problémaköreit, s választ keresnek arra a kérdésere is, hogy - az eddig elkövetett hibák tanulságait is figyelembe véve - hogyan viszonyulhat a baloldal a nemzeti kérdéshez | |