Tromf | |
James Petras: Értelmiségiek. A poszt-marxizmus marxista szemmel | 4 |
Az egykor marxista értelmiség jelentős része próbálta megszabadítani magát vélt vagy valós ideológiai ballasztoktól így modernizálva a felfogását. A poszt-marxisták amerikai bírálója szerint az így keletkezett szemlélet sokszor ellentmondásos, helyenként zavaros, és sehová sem vezet | |
Asszociációk | |
Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: A céh | 33 |
Az értelmiség magát a modernizáció élcsapatának tekinti, intézményei, magatartásformái azonban meglepően sok feudális örökséget hordoznak. Mivel az értelmiségi lét egyik lényegi eleme a társadalom szellemi fejlesztése, semmilyen értelemben sem juthat el az "osztályhatalomhoz" a tőkés rendszer keretei között, hiszen az az anyagi viszonyokra összpontosít | |
Olvasójel | |
Krausz Tamás: A szakértelemtől a szakértelmetlenségig | 69 |
Látszólag egymástól távol eső, üzenetüket tekintve mégis hasonló a két bemutatott könyv: Viviane Forrester kötete a neoliberalizmus "gazdasági horrorjáról", és Szalai Erzsébet szociológiai értekezése "az elitek átváltozásáról" | |
Arcok | |
Andor László: Az Aczél-szindróma | 79 |
A nyomtatott és elektronikus sajtóban nap mint nap megjelenő szakértő sajátos politikai programjára derít fényt portrévázlatunk. Az elemzés számos idézettel illusztrálja a különféle kommentárok félrevezető jellegét, bár megválaszolatlanul hagyja a kérdést: szerzőjükkel inkább a felkészültség vagy a morális tartás szempontjából van baj | |
Kapitalizmus kezdőknek | |
Milton Frici: Gazdasági tanácsadók | 93 |
Rövid áttekintés a közgazdasági tanácsadás világtörténetéből, és ajánlások azoknak, akik e tapasztalatot a piacgazdasági átmenet során alkalmazni kívánják | |
Dokumentum | |
Márkus Péter: A Világbank és Magyarország | 96 |
Az ismert mérnök-közgazdász, Lóránt Károly vezetésével működik Magyarországon is az a civil szervezet, amely nyilvánosságra segíti a korábban titkosan kezelt világbanki szerződéseket. A dokumentumok elemzéséből kirajzolódik a legutóbbi tíz év gazdaságpolitikai kényszerpályája | |
Új Európai Baloldali Fórum: Indítvány a környezetvédelmi adók bevezetésére | 105 |
A Görögországban rendezett nemzetközi értekezlet résztvevői állást foglaltak a környezetet az üzleti tevékenység következményeitől megvédő adók bevezetése mellett, részletesen kifejtve az új típusú adó bevezetése mellett szóló érveket | |
Analízis | |
Heltai László: A GDP és az öko-logika hiánya | 111 |
A közgazdászok egy része és a környezetvédők serege a hatvanas évek óta bírálja azt a nemzetközileg használatos mérlegrendszert, amely az éves gazdasági eredményt a jóléti és ökológiai helyzet tekintetbe vétele nélkül állapítja meg. Az írás rámutat a "bruttó hazai termék" néven ismert mutató neuralgikus pontjaira | |
Cristoph Spehr: Az ökocsapda és az Észak felszámolása | 126 |
Az ökológiáról szóló viták sok résztvevője úgy tesz, mintha a fenntartható fejlődés és hasonló jelszavak szajkózása máris egy szebb jövőbe vezetne. Ahhoz azonban, hogy egy kívánatosabb ökológiai állapot felé haladhasson a világ társadalma, annak egyenlőtlenségeit is fel kell számolni. Így mindenekelőtt el kell érni, hogy ne a fejlett ipari országok rendelkezzenek a Dél mezőgazdasági területei fölött | |
Kislexikon | |
Heltai László: Alternatív gazdasági mutatók | 157 |
Olyan statisztikai elképzeléseket ismertetünk, amelyek segítségével mérhetővé válnának a természeti környezet által elszenvedett károk, s amelyek használata így elengedhetetlen egy fenntartható gazdasági rend működéséhez | |
Történelem | |
Gille Zsuzsa: Vigyázzállás és újrahasznosítás | 168 |
A szocialista Magyarország hulladékpolitikáját mutatja be a dolgozat. A tervgazdaságok - mint minden más területen - a nyersanyagok újrahasznosításán is felül akarták múlni a nyugati országokat, és valódi eredményeket is el tudtak érni. A magyarországi államszocializmus modellváltásaihoz igazodott a hulladékpolitika története is | |
Asztal körül | |
Victor Wallis - James O'Connor: Ökológia, szocializmus és az emberi szükségletek | 184 |
Két amerikai teoretikus vitázik az ökológiai és a szocialista célok ötvözéséről. Hogyan használhatjuk fel takarékosabban a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat? Vajon tényleges emberi szükségleteket elégítenek-e ki a személyautók és a bevásárlóközpontok? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk válaszokat | |