Eszmélet 38.

Elméleti-politikai ismeretterjesztő lap 1998. nyár

Szerző

Budapest

'Márkus Péter: Eszmélet 38. ' összes példány

Kiadó:	Eszmélet Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1998
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	212 oldal
Sorozatcím:	Eszmélet
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 12 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E számunk alapjában három téma körül épül. Legutóbbi számunk folytatásaként ismét a forradalmak elemzésére kerül sor, cikkeink ezúttal a huszadik századra koncentrálnak. A tanulmányok az orosz forradalom mellett elsősorban Latin-Amerika történéseit elemzik, az utóbbi témával kapcsolatban többszörösen is felidézve Che Guevara emlékét. A második témakör a munkásság szerepe és sorsa századunk történelmében és napjaink valóságában, hazánkban és a világ más részein. Végül több írás veszi górcső alá a neoliberális gazdaságpolitika közkeletű mítoszait, ezek kelet-európai metamorfózisait, nem elfeledkezve a lehetséges alternatívák kereséséről sem.

Tartalom

Asztal körül
Mi történt a magyar munkássággal?	4
Kerekasztal-beszélgetés az Eszmélet és a Baloldali Alternatíva Egyesülés szervezésében a mai magyar társadalom szerkezetéről, a hazai munkásság életviszonyairól, értékeiről, érdekképviseletéről és rétegzettségéről, valamint a munkásság-tematika helyzetéről a társadalomkutatásban, illetve a politikában
A beszélgetés vendégei Bőhm Antal, Laki László, Tamás Pál és Thoma László
Kislexikon
A munkanélküliség kezelése a neoliberális gazdaságpolitikában	28
A neoliberális modell szerint a munkanélküliség leghatásosabb ellenszere a munkaerőpiacok rugalmassága
A neoliberális gazdaságpolitika azonban voltaképpen lemond a korábban alapvetőnek tekintett társadalmi-gazdasági célkitűzés, a teljes foglalkoztatás megvalósításáról (Somogyi Csaba)
Analízis
David Mandel: Forradalom, ellenforradalom és munkásosztály Oroszországban: gondolatok a (Nagy) októberi (Szocialista) forradalom nyolcvanadik évfordulóján	34
A szerző az oroszországi munkásság és munkásmozgalom 1917-es és 1991-es szerepét összehasonlító történeti vizsgálódásnak veti alá.
A munkásság jelenkori szervezetlenségét a politikai gyengeségét a bürokratikus rendszer örökségeként értékeli, másfelől a peresztrojka önfelszámoló reformjaiból magyarázza
Középtávon azonban az oroszországi munkásmozgalom megerősödésével számol
David Kotz - Fred Weir: Miért omlott össze a Szovjetunió?	52
Az írás fontos kérdésekre taglal, egyszersmind vitatható megállapításokat is tesz a szovjet rendszerváltás okairól és következményeiről.
A szerzők a Szovjetunió gazdasági fejlődését a 80-as évekig világméretekben is jelentős teljesítménynek látják, s megítélésük szerint az évtized végére voltaképpen nem is a tervgazdaság omlott össze: a bukást valójában politikai érdekek idézték elő
Történelem
Gyimitrij Csurakov: Munkásonigazgatás az orosz forradalomban	62
Csurakov napjainkban se nem népszerű, se nem divatos téma kutatásába kezdett.
A szerző konkrétan kimutatja az 1971-es orosz forradalom önigazgatói-önkormányzó jellegér a forradalmi munkásszervezetek tevékenységében.
Azt a folyamatot elemzi, amelyben az egyre inkább önállósuló politikai hatalom magához ragadta az önigazgatói munkásszervezetek funkcióinak többságát, államosította a munkásönigazgatás szerveit
Változatok egy témára
John McDermott: Mai világunk eredete a hatvanas évek árnyékában	78
A világgazdaságban jelenleg zajló változások megerősíteni látszanak, hogy a politika általában, nem beszélve a rendszerellenes mozgalmakról, alig képes befolyásolni a gazdasági struktúrákat és folyamatokat.
A szerző, összehasonlítva az 1968 utáni fejleményeket az 1848/49 utáni restaurációs időszakkal, bizonyos értelemben ennek ellenkezője mellett érvel: a világgazdaság és a nemzetközi politikai rendszer 1968 utáni, úgynevezett strukturális változásai nagymértékben úgy értelmezhetők, mint a tőke új, reakciós támadása az 1968-as mozgalom veresége után
Alexandr Taraszov: A diákzavargások és a tömegkommunikációs eszközök	107
...Tulajdonképpen miféle diákzavargásokról van szó?
Senki sem hallott itt semmiféle zavargásokról.
Hát éppen ez az.
Zavargások ugyanis voltak.
Információ nem voltak róluk.
A szerző a diákmegmozdulásoka agyonhallgatásával illusztrálja az orosz sajtószabadság fejlődését
Dokumentum
Andor László: Az amerikai külpolitika Fulbrighttól Albrightig
Beveztő Fullbriht tanulmányához	147
J. William Fulbright: Forradalom Latin-Amerikában	152
A tekintélyes amerikai liberális szenátornak ez a 60-as évek közeépn keletkezett írása, (részlet A hatalom arroganciája című műből) az Egyesült Államok külpolitikai hagyományának kétarcúságát mutatja be a korabeli latin-amerikai társadalmi-politikai mozgalmakkal kapcsolatos washingtoni magatartás bírálata alapján
Marcos alparancsnok: A negyedik világháború elkezdődött	171
A mexikói Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg vezetője szerint a világrendszer napjainkbeli, a globalizáció jegyében zajlik gazdasági-társadalmi folyamatai új világháborút jelentenek, amelyet a nagy pénzközpontok vívnak egymással a világpiac újrafelosztásáért - az emberiség egészének rovására
Arcok
Ahmed Ben Bella: Emlékeim Che-ről	181
Az algériai szabadságharc vezetőjének emlékezése a forradalmi Kuba és Che Guevara személyes szerepvállalásáról a hatvanas évek első felének afrikai és latin-amerikai gyarmati felszabadító mozgalmaiban
Olvasójel
Szigeti Pál: Reflexiók egy XX. századi humanista forradalmár hagyatékáról (Mihael Löwy: La pensée de Che Guevara. Un humanisme révolutionnaire című könyvéről)	189
A könyv első 1969-es kiadása óta nagyot fordult a világ.
Szerzője szerint azonban Che erkölcsi szigora, az emberi méltóság és szabadság iránti elkötelezettsége eleven üzenet az egyvágányú gondolkodás, a "történelem végének" korában is.
Sőt.
Asszociációk
Arndt Hopfmann: A kelet-európai kapitalizmus és az európai integráció jövője	195
Ma már világos, hogy az eredeti várakozásokkal szemben a kelet-európai rendszerváltások eredményeként megvalósuló kapitalizmus el fog térni a nyugati modellektől.
Ezen a majdani európai integráció sem fog változtatni.
Mindkét fejleményben jelentős szerepet játszik a sokat emlegetett globalizáció
Márkus Péter: A neoliberalizmus társadalmi alternatívája	201
A baloldal erőssége a rendszerkritika, de sokkal gyengébb a pozitív alternatív javaslatok megfogalmazásában.
Kevés a koherens, radikálisan új program.
Az írás egy lehetséges alternatíva számára fogalmaz meg néhány javaslatot.

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem