| 1. szám | |
| Asztal körül | |
| Magyarország és a II. világháború - kerekasztal-beszélgetés | 4 |
| Még egyszer a Wehrmacht-kiállításról, az SS és a Wehrmacht mentalitása, magatartása közti különbségekről és azonosságokról. A hazai hatalmi-politikai elit felelőssége Magyarország II. világháborús szerepvállalásában s annak mikéntjeiben, különös tekintettel a magyarországi holokauszt és a német megszállás összefüggéseire. | |
| Történelem | |
| Krausz Tamás: Az ismeretlen holokauszt a Szovjetunió elfoglalt területein. Vázlatok a náci néirtás okairól és természetéről | 27 |
| A náci néirtás története a Szovjetunió elfoglalt területein Magyarorszgáon úgyszólván ismeretlen. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy e történetet összefoglalja, és tudományos szempontok szerint a megfelelő historiográfiai, történeti, elméleti és politikai kontextusba állítása. | |
| Götz Aly: A zsidók deportálása Rdoszból Auschwitzba | 58 |
| A tanulmány azt bizonyítja, hogy a zsidók deportálásában a Wehrmacht is aktívan részt vett, s felhívja a figyelmet arra is, hogy a népírtásban a rasszista ideológia mellett jelen voltak valós és vitális érdekek is, amelyek működésbe lendítették a gyilkos mechanizmust. | |
| Olvasójel | |
| Christian Gerlach, Götz Aly: Das letzte Kapitel, Realpolitik, Ideologie und der Mord an den ungarischen Juden 1944/1945 Susan Zimmermann) | 69 |
| Szalai Erzsébet: Gazdasági elit és társadalom a magyarorszgái újkapitalizmusban és Baloldal - új kihívások előtt ( BArtha Eszter) | 72 |
| Analízis | |
| Hans-Georg Betz: Az "új jobboldal" az Európai Unió fejlett demokráciáiban | 84 |
| Az új jobboldal európai előretörésében, a szerző szerint, közrejátszik a tradicionális fasizmus hátragyása, a programatikus radikalzmus és a szélsőjobboldali populzmus, amely a társadalom politikai intézményrendszerének megváltoztatására, a jóléti rendszer és a multikulturalizmus ellen irányul. | |
| Hannes Hofbauer: Brüsszel útja a belső egyesítéstől a keleti bővítésig | 94 |
| A ikk leleplezi az EU monarchikus szellemiségű elitista alkotóelemeit, melyek éppen nem a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség hirdetett értékrendjét követték/követik. A "négy szabadság" integrációján nyugvó egységes belső piac nem készült fel a "Kelet" visszatérésére; az EU szelektív, cseppet sem liberális viszonyt alakított ki a csatlakozni szándékozókhoz. | |
| Kislexikon | |
| Euró (Andor László) | 115 |
| Változatok egy témára | |
| Peter Wahl: Németország válaszúton. A "rajnai kapitalizmus" vége | 123 |
| A II. világháborút követő évtizedek jóléti állama a szociális biztonság olyan fokát jelentette széles rétegek számára az NSZK-ban, ami példa nélküli a német történelemben. A német modellt nemzetközileg is magasra értékelték. E modell azonban válságba jutott, aminek csak egyik jele a szakszervezetek és az SPD közötti kapcsolat meglazulása. | |
| Gavin RAe: Lengyel szociáldemokrácia | 131 |
| Az SLD azért válhatott a lengyel baloldal vezető pártjává, mert az 1990-es években beváltotta szociáldemokrata ígéreteit. A másodi SLD vezette kormányzatnak azonban nem sikerült javítani a közszolgáltatásokat, csökkentenie a munkanélküliséget és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ennek következtében elvesztette szavazói támogatását, tagságának jó részét pedig kiábrándította. | |
| Tromf | |
| Thoma László: A baloldali esélyekről | 143 |
| A Szigeti Péter tanulmányában felvetettekkel szemben a szerző vitatja, hogy a nyolcvanas években reálisan létezett volna Kelet-Közép-Európa államszocializmusainak baloldali alternatívája. Szerinte az akkori vitákban már kizárólag a piac és a demokrácia polgári válfaja jelentkezett a fenálló alternatívjájaként. | |
| Visszhang | |
| Soltész Sándor: Hozzászólás az államszocializmus-vitához | 149 |
| A szerző értelmezésében az államszocializmus a félfeudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet egyik állomása, s ennélfogva a rendszerváltást a szerves tőkés fejlődés érdeke kényszerítette ki. | |
| Arcok | |
| Krausz Tamás: Egy el nem mondott temetési beszéd-Szalai Pál emlékére | 155 |
| Asszociációk | |
| Oscar Reyes és Stuart Hodkinson: Lehet demokratikus a fórum | 160 |
| A szerzők Párizsban tartózkodtak az Európai Társadalmi Fórum idején, ahol 60 ezer küldöttel, ellentmondások sokaságával és széles néptömegek azon közös érzésével találkoztak, hogy a fórumnak radikális változáson kell keresztülmennie. | |
| Nagy András: BSA versus FSF. Az informatikai forradalom két filozófiája | 164 |
| Ki az igazi szerzője azoknak az informatikai szerzeményeknek, amelyek sok szempontból olyanok, mint a folklór: közösségi alkotások, amelyek felhasználásával alakulnak ki kereskedelmi szoftvereik. Fontos problémáról van szó, amit kétféle filozófia mentén lehet kezelni. A szerző politikai gazdaságtani érvekkel támadja, hogy a copyright a szerzői jogokat elidegeíthetetlen személyiségi jogokból de facto elidegeníthető tulajdonjogokká változtatja. | |
| Dokumentum | |
| Jan Marijnissen: Szocialisták Európában | 191 |
| A holland Szocialista Párt az EU-ban a béke a biztonság és a mindenki számára elérhető jólét megteremtésének feltételeit keresi. Jelmondata az "európai összefogás mellett, az európai szuerpállam ellen"; e cél érdekében támogatni kívánja a demokrácia és társadalmi jogok indított harcot. | |
| 2. szám | |
| Asszociációk | |
| Arundhati Roy: ÉLvezik-e a pulykák a hálaadást? | 4 |
| az "Új Amerikai Évszázadért" projekt célja, hogy állandósítsa az egyenlőtlenséget, s amerikai hegemóniát teemtsen a világon. A Szociális Világfórum igazságot és túlélést követel. MIndezek miatt magunkat harcoló félnek kell tekintenünk. | |
| Hegyi Gyula: A munkásosztály a feledésbe megy? | 11 |
| Van-e jövője szervezett politikai és történelemformáló erőként a munkásosztálynak? A baloldalnak csak akkor van jövője, ha nem mond le a kapitalizmus kritikájáról és egy igazságosabb rendszer lehetőségéről. | |
| Párizs körútjait is vendégmunkások építették. Beszélgetés Saskia Sassennel | 19 |
| A globalizáció gazdasági és társadalmi hatásainak egyik legnevesebb kutatója nyilatkozik a munkaerő-áramlás és a kultúrális, vallási különbözőség kapcsolatáról, a kis országoknak a globális munkamegosztásban betölthető szerepéről, illetve a "tömegpusztító fegyverként2 működő spekulációs célú tökemozgásról. | |
| Tromf | |
| Anna Bazac: Néhány gondolat az államszocializmus vitához | 27 |
| Romániában még várat magára a sztálinizmussal való baloldali szembenézés. A szerző a sztálinizmust a kapitalizmus egy izotópjának tekinti, és saját álláspontja mellett betekintést enged az ottani diskurzusokba is. | |
| Történelem | |
| Bartha Eszter: Munkások a munkásállam után: a változás etnográfiája egy volt szocialista "mintagyárban" | 47 |
| A tanulmány a rendszerváltozás kritikai munkásnarratíváit elemzi, rámutatva, hogy a "létező kapitalizmus" kritikája nem vezetett el a kapitalizmus mint társadalmi rendszer elutasításához. A munkások "konzisztensen inkonisztens" nézetei azon ellentmondások kifejeződsei, ahogyan az "átmenetet tapasztalják. | |
| Kislexikon | |
| Seumas Milne: Az angliai bányásztrájk | 73 |
| Az angliai bányászok 1984-85-ös sztrájharcainak közgazdasági és szociális értelemben vett racionalista húsz esztedő távlatából is kitánik, míg a bányászszakszervezet és a munkavállalói önvédelem elleni támadások öncélúsága egyre nyilvánvalóbb. | |
| Arcok | |
| Dr. Murányi Zoltán (1960-2004) | 77 |
| Olvasójel | |
| Bill Fletcher, Jr. : Osztályharcok Mexikóban | 80 |
| Analizis | |
| Melegh Attila: Munkások vagy migránsok? Globalizáció és migráció a társadalomtudományi irodalom tükrében | 83 |
| A tanulmány áttekinti a nemzetközi irodalmat, amely globalizációs szemszögből vizsgálja a nemzetkzi migráció kérdését, illetve a migrációs folyamatok elemzése során jut el újabb következtetésekhez a globalizáció folyamatával kapcsolatban. | |
| Ravi Ahuja: Az indiai munkásmozgalom történetének margója | 102 |
| A cikk az indiai munkástörténet historiográfjának bemutatásán keresztül bontja ki a modernizáció kritikáját, s arra keresi a választ, milyen elméleti keretből kiindulva lehet perspektivikus a társadalomtudományi gondolkodás. | |
| Scott William Hoefle: Politikai részvétel a közösségi szerveződés Közép-Amazóniában | 121 |
| Amazónia jelentős változásokat él meg, különösen a növekvő közösségi nyomás miatt, amelyet a közigazgatás intézményei éreznek a legjobban, az állami és a szövetségi képviselőkkel való kapcsolat azonban továbbra is tekintélyelvű, illetve patrónusi-kliensi természetű. E politika negatívan befolyásolja az ökológiai és a szociális kérdések megoldását is. | |
| Változatok egy témára | |
| Timothy A. Wise: Mexikó kistermelői a globális gazdaságban | 146 |
| Bár néhányan még mindig sikertörténetként utalnak Mexikóra, mind nagyobb az egyetértés abban, hogy a szabadkereskedelmi kísérlet- mely jóval a NAFTA 1994-es létrejötte előtt kezdődött - nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. | |
| Bernard Duterme: A zapatista felkelés tíz éve Chiapasban | 155 |
| Az egy évtizede kezdődöt zapatista felkelés egyszerre helyi mozgalom és a globalizáció egyfajta szellemi és gyakorlati alternatívája. A zapatisták folyamatosan keresik azokat az elméleti és gyakrolati megoldásokat, amelyek elősegítik a mozgalom helyi megerősödését. Ez egyúttal szimboliksu támaszt jelent más alternatív mozgalmak számára is. | |
| Immanuel Wallerstein: A Lula-korszak | 162 |
| Ami Brazíliában történik, annak jelentős geopolitikai és világgazdasági következménye is van. Kérdés, hogy a 2002-ben a baloldali Munkások Pártjának jelöltjeként elnökké választott Luíz Inácio Silva ("Lula") kormánya képes lesz-e politikájának fenntartására a neoliberális erők ellenében? | |
| Periszkóp | |
| Pierre Franklin Tavares: Miért van annyi államcsík Afrikában? | 166 |
| Az afrikai katonai puccsok és puccskísérletek okait firtatva a szerző arra a következtetésre jut, hogy az új világrendhez való sikertelen alkalmazkodásban mind a multiknak, mind maguknak az afrikaiaknak megvan a maguk felelőssége. | |
| Rémy Herrera: Az amerikai embargó hatásai Kubára | 173 |
| Az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége elítéli az Usa Kuba elleni embargóját. Az önkényes megszorító intézkedések hadüzenet nélküli háborúval érnek fel, aminek gazdasági és társadalmi hatásai elviselhetetlenek a kubai nép számára. | |
| Dokumentum | |
| Nyilatkozat az EU alkotmánytervezetének szociális tartalmáról | 177 |
| Állampolgári Charta egy másfajta Európáért | 178 |
| 3. szám | |
| Asszociációk | |
| Stephen Erci Bronner: A neokonzervativizmus építménye | 4 |
| Az amerikai értelmiség leginkbb megvásárolható köreiben kiterjedt befolyással rendlkező neokonzervatív mozgalom ideológiai sajátosságát a feltétlen piaci lekötelezettség, illetve az idegengyűlölő és vallásos vakbuzgalom egyesítése adj. A cikk bemutatja a neokonzervativizmus politikai és intellektuális arculatát, gyökereit és evolúcióját. Sötét színekkel ecseteli azt a szellemi és erkölcsi-politikai hanytlást, amelyet a Bush elnök mögött felsorakozott - a szerző kifejezésével - "maffia" megtestesít. | |
| Rubicsek Sándor: 15 év után címszavakban | 19 |
| Eltelt 15 év. A társadalom többségének szempontjából talán úgy is mondhatnánk, eltelt 15 évnyi rombolás. Leromboltuk, amit 40 év alatt így vagy úgy felépítettünk. Erre a sorsra jutott szinte a teljes magyar ipar és mezőgazdaság. A társadalompolitika teljes egészében alárendelődött a gazdaságpolitikának. ugyanakkor a 15 év talán legnagyobb "átverése", hogy az alkalmazott - neoliberális - gazdaságpolitikának nincs alternatívája. | |
| Szigeti Péter: A versenytársadalom versenyszótárából | 24 |
| A globális kapitalizmus jellegzetes gondolkozási sémái, toposzai a földön hevernek, csak le kell hajolni értük. A szókészlet jelentését érdemes közelebbről is szemügyre vennünk. | |
| Marosán György: A liberális kommunizmus elmélete | 30 |
| A társadalom konkrét állapotát leíró információk és a megfelelő módszertani eszközök birtokában - a szerző szerint - matematikailag felrajzolható - azaz bizonyítható vagy cáfolható - , hogy a valóban stabil modellé válhat-e a kommunista közösség. Végső bizonyíték természetesen csak e közösség létrejötte lehet. | |
| Arcok | |
| Andor László: Ronald Reagan - távolról | 50 |
| Ronald Ragan halálát követően számos nekrológ látott napvilágot a hazai sajtóban. Eek vizsgálata alapján kirajzolódik a jelenkori Reagan-mítosz, összefüggésben az Egyesült Államok és a mai Kelet-Közép-Eurpa sajátos viszonyával. | |
| Dokumentum | |
| Egy lemondás története. Robin Cook tiltakozása az iraki háború ellen | 64 |
| Változatok egy témára | |
| Immanuel Wallerstein: Az EGyesült Államok és Európa 1945-től napjainkig | 73 |
| A szerző az európai integrációval szembeni amerikai félelmek és az USA külpolitikájának kapcsolatát elemezve arra mutat rá, hogy az amerikai törekvések szinte minden szempontból zsákutcába jutottak. Európa viszont az egyetemes geopolitika nagy kérdőjeleként akár egy sokszínűbb világ kialakításának alternatíváját is jelentheti. | |
| Ravi ARvand Palat: Vergődő sas, ugrásra kész tigrisek. Az USA nagyhatalmi szerepének hanyatlása és az új ázsiai regionalizmus | 78 |
| Az USA hatalmi fölénye nem örök érvényű, e felismerés mellőzése növeli az USA gazdasági problémáit. A katonai kiadások növelésének és az adócsökkentés egyidejű erőltetése hosszabb távon elősegíti a távol-keleti, elsősorban a kínai gazdaság növekedését, ezzel a politikai, hatalmi viszonyok átrendeződését. | |
| Olvasójel | |
| Bernát Péter: Háború - Irak (Gombár CSAba - Volosin Hédi szerk.: Képtelen háború; Andor László, Tálas Péter, Valki László: Irak - Háborúra ítélve; Csapody Tamás: Ne az én nevemben!) | 98 |
| Lugosi Győző: A (cigány) mélyszegényésg szociológiája a kelet-európai újkapitalizmusban (Ladányi János - Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata) | 107 |
| Berki Tamás - Zámbó Tibor: Lehetőségek a munka világában (Makó CSaba- Chris Warhurst - JOhn Gennard (szerk.): Emerging Human Resource Practices- Developments and Debates int he New Europe; Makó Csaba- Simonyi Ágnes szerk.: A munka és párbeszéd új paradigmái) | 115 |
| Analíizis | |
| Andrej Ballajev: A szocializmus perspektívái- jelen és jövő | 123 |
| A cikk rekonstruálja a szocializmus elméleti és politikai-történeti fogalmát, s így beleáramlik folyóiratunk hasábjain folyó polémiába. A szerző rámutat, hogy a szocializmus fogalmának többrétűsége és változó értelme nem választható el az emerek természetes szükségleteitől (az ingyenes oktatástól, egészségügytől stb. ) de egyetemessé válásához gazdasági fejleménnyé kell kiteljesednie, amely az állam és a tőke gyámkodásának leközdését foglalja magában. | |
| Laki László: Megélhetés vidéken a rendszerváltás után | 14 |
| Különös átalakulások mentek végbe a globalizáció peremvidékein. A tanulmány Kunhegyes térségében végzett "mélyfúrások" erdményét ismereti. A mikrofolyamatok sokat elárulnak az összfolyamat természetéről is. | |
| Történelem | |
| André Mommen: Magyarország neoliberális forradalma. A kapitalista globalizáció sikertörténete? | 159 |
| A magyarországi újkapitalizmus kialakulása a többi közép-európai országhoz hasonlóan a neoliberalizmus zászlaja alatt zajlott le. Az átmenet egyik sajátossága a technokraták és a közgazdászok politikai oerientációjának többszöri változása, ami-egyebek mellett-a ami kétpárti oerientációhoz vezetett el. | |
| Periszkóp | |
| MIchal Polák: A rendszerváltás politikája és az átmenet utáni időszak Szlovákiában | 177 |
| A rendszerváltás Szlovákiában is véget ért: az új hatalmi elit célja immár nem a nyugat - európai mintákhoz való alkalmazkodás, hanem a reformok álcájában egy párját rikítóan radikális, jobboldali gazdaságpolitika megvalósítása. Szlovákia, de akár az egész kelet-európai régió lehet a neoliberális eszmék új laboratóriuma? | |
| 4. szám | |
| Asztal körül | |
| Reflxiók a 3. Európai Szociális Fórumról ( London, 2004. október 15-18.) | 4 |
| Virtuális kerekasztal-beszélgetés a Fórumon részt vett magyar küldöttek, Alpár Róbert, Benyik Mátyás, Farkas Péter, Szigeti Péter és Tanay Marcell beszámolói alapján. | |
| Asszociációk | |
| Fókuszban az Európai Unió Alkotmányos Szerződése | 18 |
| A közhiedelemmel ellentétben a politika sem egyszerű tevékenység, mert közel sem csak akarati tényezőkön múlik. Az Európai Unió Alkotmányos Szerződésének értékelésekor-aminek jövőbeli összhatása bizonytalan-éppen ezért a baloldali gondolkodók álláspontjai is differenciáltak. Különböző véleményeket raktunk egymás mellé, amelyekből olvasóink tájékozódhatnak és kialakíthatják saját pozíciójukat. | |
| Szigeti Péter: Előre az Európai Unió IV., szociális pillére felé | 18 |
| Vastagh Pál: Az európai alkotmányról-magyar szemmel | 21 |
| Lóránt Károly: Az európai alkotmány | 28 |
| Vincze Hajnalka:Az Alkotmányos Szerződés biztonság- és védelempolitikai újításai | 42 |
| Kislexikon | |
| A központi bankok hatalma | 48 |
| A globális pénzügyi rendszer liberalizácijáva egyidejűleg világszerte nő a nagyobb függetlenséggel rendelkező központi vagy jegybankok szerepe. Ezek prioritásaira a bankárok és a befektetők sokszor jelentős befolyással bírnak, a felelősség alól azonban kivonják magukat. | |
| Analízis | |
| Eric Tousaint: A Világbank és az IMF a diktatúrák szolgálatában | 51 |
| A cikk történelmi perspektívában elemzi az immár hatvan éve működő Bretton Woods-i intézményrendszert. Rámutat, hogy a folyton hangoztatott nemes célok mögött masszív politikai érdekek állnak: a cél a feljlett kapitalista országok politikai és stratégiai érdekeinek mindenáron való érvényesítése. | |
| Olvasójel | |
| Farkas Péter: Egy nagyon tisztességes vitairat a fejlődő országokért ( Rózsa György: Ante-equilibrium. Vitairat a fejlődő országok esélyegyenlőségéről.) | 64 |
| Másképp-más kép | |
| Gazdagok és szegények I. | 68 |
| A gazdag és szegény országok közötti különbségek egyik oka a gyarmatosítás. A három fiktív kiáltványn a gyarmatosítás egyes következményeit- tömeges éhhalál, terrorista fenyegetettség-értelmezi eltérő nézőpontokból. | |
| Változatok egy témára | |
| John Lea: A bűnözés mint uralom | 72 |
| A szervezett bűnözés a nagy üzlet egyik ága: a tőke illegális szektora. Az 1990-es évekre a szervezett bűnözés "bruttó bűnügyi terméke" révén a ilág huszadik leggazdagabb szervezete lett; gazdagabb mint 150 szuverén állam. A bűnözés immár nem csupán célja, hanem-a tőkehfelhalmozáshoz, a közösségi élet, illetve a politikai hatalom újratermeléséhez kapcsolódó gazdasági folyamatok révén-formája is az uralomnak. | |
| Sonja Buckel: Autonómia és erőszak | 86 |
| A jog ttransznacionalizálódása felveti a kérdést, hogy gyengül-e ezzel a nemzetállamok hatalma, s vele a jogalkotás nemzetállami monopóliuma. A jog transznacionalizálása nem az eddigi államrendszer leépítését, mint inkább átépítését jelenti; a globális jogrend elemei kapcsolódnak az eddigi joggyakorlathoz. | |
| Simon Paulenz: Igazságtalan igazságosság | 94 |
| A Nemzetközi Bűntetőbíroság (NBB) léte, működése szinte megalakulásától vitákat vet fel, ami arra utal, hogy a nemzetközi jog és annak intézményei a hatalmi-poltikai számításoknak, erőviszonyoknak kitéve léteznek. | |
| Ursula Flossmann-Bernd Piringer: A jog szabad játéka | 100 |
| A jog globális egységesülése előrehaladottabb a gazdasági és kereskedelmi jogban, mint a bűntetőjogban. A határokon átívelő gazdasági tevékenység jogi szabályozása nem ellentétes a világkereskedelem liberalizálásával, sőt szükséges feltétele annak, hogy globálisan hatékony lehessen a piaci mechanizmus. | |
| Tromf | |
| Konok Péter: Egy lezárhatatlan vita margójára | 107 |
| A tanulmány történeti szempontból vizsgálja a "létező szocializmus" és a szerteágazó baloldali radikális eszmerendszerek viszonyát. Ezek-miközben osztályalapú társadalomban gondolkodtak-egységesek voltak a szovjet típusú társadalom elutasításában. A baloldali radikálisok kezdetben a szovjet társadalom etatizmusában látták a forradalom vereségének okát, majd a gazdasági világválság és a szovjet érdekszféra terjeszkedésének hatására egyre inkább előtérbe került a "létező szocializmus" államkapitalista jellegének hangúlyozása. Bár a második világháború után a baloldali radikális mozgalmak marginalizálódtak, mozgásterük beszűkült, érdemes végiggondolni, hogy az államszocializmus végére nézve milyen tanulságokkal szolgálhat e kritka. | |
| Krausz Tamás: Megjegyzések a szocializmusvita jelenlegi állásáról | 135 |
| Szigeti Péter vitaindítója nyomán az államszocialista rnedszer mibenléte, bukásának történelmi okai és a szocializmus perspektívájának elméleti lehetőségei számos írásban körvonalazódtak. A legélesebb vita a régi rendszer jellegéről bontakozott ki az államkapitalizmus és az államszocializmus fogalmainak keretei között. E látszólag tisztán elméleti-terminológiai polémia múlt és jelen minden alapkérdését érinti, beleértve a rendszerváltás értelmezését is. A tanulmány számos elméleti kérdésben állást foglal, más kérdésekben csak a felvetésig jut, jelezve, hogy a vita elkerülhetetlenül folyatódik. | |
| Történelem | |
| Deák Barna: A szovjet tapasztalat baloldali kritikájához | 156 |
| A tanulmány a forradalmi és a sztálini korszakban Oroszországot megjárt három nyugati értelmiségi-Bertrand Russell, Victor Serge és Walter Citrine-szocializmus-és Szovjetunió-képét mutatja be, s Foucault tudás-archeológiai elmélete alapján megkísérli feltárni a gondolkodási sémákat, amelyeket az utazók számára eleve kijelölték a megismerés korlátait | |
| Dokumentumok | |
| Az iskola bukásra áll? A Védegylet oktatáspolitikai javaslatai | 178 |
Folytatás Microsoft-tal