Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról

és más írások

Szerző

Johann Gottfried Herder

Szerkesztő

Fordító

Lektor

Budapest

'Johann Gottfried Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	684 oldal
Sorozatcím:	Gondolkodók
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-280-583-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Régi adósságát törleszti könyvkiadásunk, amikor Herdernek, a német felvilágosodás egyik legnagyobb hatású alakjának két nagy művéből, az "Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról" és a "Levelek a humanitás előmozdítására" című írásból ad közre részleteket. A kötet hű képet nyújt a herdezi gondolatvilág alapvető tartalmáról, amely a francia felvilágosodás és forradalom hatására, de a német sajátságok szem előtt tartásával, a hegeli dialektika egyik legfontosabb előkészítőjévé vált.
Herdert, Kant tanítványát, ugyanaz az enciklopédikus érdeklődés jellemezte, mint szellemi társát, Goethét és Hegelt. Gondolatvilágának horizontja átfogja a természettudományokat a szervetlen csillagászat, földtan, földrajz, az élő természet összes fokozatain át az emberi történelemig. Ez a szintetikus látásmód nemcsak a herderi életmű egészét jellemzi, hanem a részleteit is. A történettudomány területén például Herder az elsők közé tartozik, aki vizsgálódásait kiterjeszti Európa határain túl,... Tovább

Tartalom

Előszó Herder történetfilozófiai gondolatairól	5
Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról	41
Bevezető	45
Első könyv	57
Földünk csillag a csillagok között	57
Földünk középrendű bolygó	61
Földünk számos revolúción ment keresztül, míg azzá nem vált, ami ma	66
Földünk olyan gömb, amely önmaga körül és ferde irányban a Nap körül forog	70
Földünket légkör burkolja. A Föld konfliktusban van az ég több csillagával	76
A bolygó, ahol lakozunk, a vizekből kiemelkedő hegység	80
A hegyvonulatok jóvoltából mindkét félgömbünk a legbámulatosabb különféleség és változatosság színtere	91
Második könyv	96
Földgolyónk a rendkívül különböző lények organizációjának nagy műhelye	96
Földünk növényvilága az emberi nem szempontjából	100
Az állatvilág és az emberi történelem összefüggései	110
Az ember közbülső teremtmény a Föld állatai között	116
Harmadik könyv	122
A növények és állatok összehasonlítása, tekintettel az emberi szervezetre	122
Az állatokban működő némely szerves erők összehasonlítása	132
Bizonyos állatok fiziológiai alkatára vonatkozó példák	142
Az állatok ösztöneiről	148
A teremtmények fejlődése több forgalom összekapcsolása, valamint érzékeik és tagjaik önálló, szabadabb használata irányában	154
Az állatok és az emberek organikus különbsége	160
Tizenegyedik könyv	171
Kína	173
Kokinkína, Tonkin, Laosz, Korea, a keleti tatárság, Japán	186
Tibet	193
Hindosztán	196
Általános megfontolások ezeknek az államoknak a történelméről	205
Tizenkettedik könyv	214
Babilónia, Asszíria, Khaldea	217
Médek és perzsák	226
Héberek	234
Fönícia és Karthágó	245
Egyiptom	254
Újabb eszmék az emberiség történetének filozófiájához	263
Tizenharmadik könyv	271
Görögország helyzete és lakossága	276
Görögország nyelve, mitológiája és költészete	281
A görögök művészetei	289
A görögök erkölcsi és állambölcsessége	298
A görögök tudománya	310
A Görögországban lezajlott változások története	322
Általános megfontolások Görögország történelméről	332
Tizennegyedik könyv	342
Etruszkok és latinok	344
Hogyan építette ki Róma az uralmát szolgáló állami és katonai intézményeket?	353
A rómaiak hódításai	363
Róma bukása	372
A rómaiak jelleme, tudományai és művészetei	383
Általános megjegyzések Róma sorsáról és történetéről	397
Tizenötödik könyv	403
Az emberi természet célja a humanitás, ezzel a céllal pedig Isten nemünk kezébe adja saját sorsát	407
A Természet összes pusztító erői az idők során nemcsak alárendelődnek a fenntartó erőknek, hanem végül maguk is az Egész kiművelését szolgálják	413
Az emberi nemnek az a rendeltetése, hogy különböző változásokon keresztül a kultúra különböző fokaira lépjen, jólétének tartós állapota azonban lényegileg csakis az észre és a méltányosságra épül	425
Belső természetének törvényeinél fogva az ész és a méltányosság az idők folyamán egyre több teret nyer az emberek között, és elősegíti a tartós humanistát	436
Bölcs jóság kormányozza az emberi sorsot, ezért nincs nemesebb erény, nincs tartósabb boldogság, mint e jóság jegyében cselekedni	445
Levelek a humanitás előmozdítására	455
A humanista köteléke barátok között	457
A német népek és tartományok szövetkezéséről, melynek célja a humanitás művelése	459
Tantételek az emberiség jellegéről	462
A humanitás fogalmáról és a szó jelentéséről	473
Végkövetkeztetések	479
Az emberek téveszméiről és rögeszméiről	482
Előadás	482
Hasonlatos-e még közönségünk és hazánk a régiekéhez?	490
Hasonlatos-e még közönségünk a régiekéhez?	490
A héberek közönségéről	492
A görögök közönsége	496
A rómaiak közönsége	507
A kereszténység közönsége	508
Az irodalom közönsége	510
Van-e még olyan hazánk, mint a régieknek?	521
A négy fakultásról. Kant. Az Enciklopédiáról. Egy új Múzsáról. Az emberiség haladásáról	531
A szellem és a kereskedelem szabadságáról. Emlékezés néhány érdemes férfiúra	538
A népek kölcsönhatásáról	545
Az önvédelemről. A nemzetek megítélésének hamis szempontjairól. Néhány nemes férfiról	549
A Kiadó utószava	553
Az emberiség természettörténetének alapjairól	562
A jóról és a rosszról. Az emberi erők egyesítéséről	568
Elmélkedések az emberiség történetéről	574
Az emberi nem tökéletesedéséről	580
A francia forradalomról	581
Még egyszer a francia forradalomról	587
Jegyzetek	593
Mutató (Láng Rózsa)	613