A nagybányai pénzverőház II. Rákóczi Ferenc korában

Előszó

Részlet a lapból:

Nagybányát 1703 augusztus 13-án egy szabadcsapat hajlította Rákóczi hűségére. "Bkéksy András, Lantos János, Balla Urszuly hadnagyok két zászlóval és amaz híres tolvaj hollómezei Pintye Gligor, heted-, vagy nyolczad-magával és egynéhány gyalogok az városhoz és alá estve felé nagy sebessen jövén, az magyar-kapu eleiben állván, hatalmasul sürgették s kévánák, hagy a várost adjuk fel az Méltóságos Fejedelem számára."
A város fejei tanácstalanul állottak a kurucok kívánságával szemben, s másnap reggel abban egyeztek meg velük, hogy a fejedelem elé viszik a kapituláció kérdését. A kurucok nem tartották meg az egyezséget. "A kapura nagy dühösséggel jövén, a külső kaput bevágták, közöttük első lévén az megemlített Pintye." A polgárok erre fegyvert fogtak, s Pintye elesett a csetepatéban. Rákóczi a városnak adott igazat. Követeit kedvesen fogadta, "kik visszajövén, az Méltóságos Fejedelem protectinális levelét praesentálták."
Nagybányával egy bányáiról és pénzverőházáról nevezetes város került Rákóczi kezére. Az arany- és ezüstbányákról az volt a fejedelem véleménye, hogy inkább csak hírből, mint valóban gazdagok, de a város gazdasági jelentőségét jól ismerte és a felkelés egész ideje alatt foglalkoztatta a hadiipar szolgálatában. Óntermelés és portörőmalma különösen a felkelés elején volt jelentős eszköz "a hadak számára kívántató por és golyóbis" előteremtéséhez. Vissza