Esze Tamás, a mezitlábasok ezredese
Szerző
Kiadó: | Genius Kiadás |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Vászon
|
Oldalszám: | 216
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
19 cm x 13 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Nyomatta: Világosság Rt. Budapesten. Második kiadás.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A nagyerejű és kegyetlen Esze Tamás alakja velem járt mindég. Úgyszólván azóta, ameddig csak vissza tudok menni az emlékeimben. Legelső ilyen emlékem az egyik anyai dédapám volt.
Hat-nyolc éveske...
Tovább
Előszó
A nagyerejű és kegyetlen Esze Tamás alakja velem járt mindég. Úgyszólván azóta, ameddig csak vissza tudok menni az emlékeimben. Legelső ilyen emlékem az egyik anyai dédapám volt.
Hat-nyolc éveske ha lehettem akkor: dédapám túl járt a kilencvenen. Termetre öles, fehér haja csaknem a vállát érte. Téli napokon, mialatt odakint beszkidi szél zúgott az Ondava lapályán, az öreg a kemencepadkánál melengette a hátát, nyárban meg, amikor mély csöndben hallgatott az erdő, a nyárfák alatt üldögélt egy lócán s ő maga is hallgatott. Csaknem mindig hallgatott.
Kevésszavú, vallásos ember volt ez a dédapám. De csak hétköznapokon. Mert vasárnapi délutánok alkalmával két-három meszely italt volt szokása áthozatni a kocsmából és ha iszogatni kezdett csöndeskén, mérhetetlen düh fogta el s úgy csapkodta a térdeit, hogy az egész ház keresztet hajigált magára. Ilyenkor volt elemében a dédapám. És ha egyszer kitört vén dühe, alig bírt magával. Ilyen veszett pillanataiban mindig Esze Tamást, a kegyetlen és nagyerejű öreget emlegette, a szegény emberek egyetlen oltalmazóját, akinek olyan erő volt a karjaiban, hogy szálfákat tépdesett ki a lazonyi erdőkben.
Vissza
Fülszöveg
Komáromi János ebben a regényében a kurucvilág ezerszínű fénnyel csillogó dicsőségét, szomorúságát, örömét, reménykedését és gyászát bontogatja elénk, mintha egy régi, drága arannyal, piros és fekete selyemmel hímezett kendőt teregetne széjjel. Legendaszerű erővel kelti életre a legendás idők magyar vitézeit, bújdosó szegénylegényeit, a magyar hősök, bújdosók, vitézek, mártírok és szentek küzdelmes szenvedéseit.
Nem krónika és nem regény tulajdonképen; a hősköltemények szinességével, biblikus hittel és régi balladás erővel megírt éposz ez a könyv, a kuruc világ éposza bronzba öntött alakjaival, ezer színben ragyogó magyar tájaival és olyan igaz, történeti levegővel, mely Komáromi János új regényét a legjobb magyar könyvek sorába emeli. Izgalmas történet, mely rendkívüli időkben, bújdosótáborokban, drámai erővel robbantja ki a maga korának szikrázó lelkesedését, szerelmét és szenvedéseit. Megírása magyar tett volt. Nem adhattunk volna szebbet, lelkesebbet, gyönyörködtetőbbet és...
Tovább
Fülszöveg
Komáromi János ebben a regényében a kurucvilág ezerszínű fénnyel csillogó dicsőségét, szomorúságát, örömét, reménykedését és gyászát bontogatja elénk, mintha egy régi, drága arannyal, piros és fekete selyemmel hímezett kendőt teregetne széjjel. Legendaszerű erővel kelti életre a legendás idők magyar vitézeit, bújdosó szegénylegényeit, a magyar hősök, bújdosók, vitézek, mártírok és szentek küzdelmes szenvedéseit.
Nem krónika és nem regény tulajdonképen; a hősköltemények szinességével, biblikus hittel és régi balladás erővel megírt éposz ez a könyv, a kuruc világ éposza bronzba öntött alakjaival, ezer színben ragyogó magyar tájaival és olyan igaz, történeti levegővel, mely Komáromi János új regényét a legjobb magyar könyvek sorába emeli. Izgalmas történet, mely rendkívüli időkben, bújdosótáborokban, drámai erővel robbantja ki a maga korának szikrázó lelkesedését, szerelmét és szenvedéseit. Megírása magyar tett volt. Nem adhattunk volna szebbet, lelkesebbet, gyönyörködtetőbbet és izgalmasat ennél a könyvnél. Erejében, szépségében és hatásában messze kiemelkedik a mai időkön fölül és az elmúlt idők életrekeltésével messze a jövőbe, a jövő időkbe mutat.
Vissza Tartalom
Első ének | |
Esze Tamás jelt ád | 9 |
Második ének | |
Hát az anyád él-e még? | 27 |
Harmadik ének | |
Pataki veszedelem | 50 |
Negyedik ének | |
Rákóczi Bécsig fut | 78 |
Ötödik ének | |
Esze Tamás csatája | 103 |
Hatodik ének | |
Kiáltnak Tokajban! Jajgatnak Patakban!... | 132 |
Hetedik ének | |
Esze Tamás féktelen haragra gerjed | 160 |
Nyolcadik ének | |
Esze Tamás kitör a hegyekből | 195 |